A Bádogos és Szerelő, 1905 (1. évfolyam, 2-10. szám)
1905-04-20 / 2. szám
4 A BÁDOGOS ÉS SZERELŐ megállapodástól teszi függővé a tárgyalások felvételét. Az értekezlet végül igen alapos vita nyomán egyértelműen elfogadta Fried Zsigmondnak azt a javaslatát, hogy a tárgyalások befejezésére rövid határidő szabassék, melynek tartama alatt a bérmozgalom további folytatása megakasztandó. Ilyen értelemben az értekezlet határidőül április hó 2-át tűzte ki. A munkások előadója mielőtt érdemben szólott volna, rámutatott arra, hogy a legutóbbi munkarend pontjait a mesterek nagyobb része nem tartotta be. Emiatt folyó évi januárban átirattal fordultak a munkások az ipartestülethez, ez azonban ezt a békés közeledést válasz nélkül hagyta. Így kénytelenek voltak harceszköz gyanánt a bojkottot elővenni. Reméli, hogy egyezség útján marandandó békét lehet teremteni. A szervezőbizottság követeléseit így terjesztette elő: 1. A napi munkaidő 9 óra. Számolási egységek ezek 71 nap, 7a nap, 3/4 nap. 2. A bérskála tételei ezek, mindig napibéreket véve: a) bádogosokra nézve: első éves segédminimális napibérek kor. 3. Kívánják a kizárólagos szakszervezeti munkásközvetítést. 4. Kívánják a bizalmi férfiak rendszerének nyílt és kifejezett elismerését. Megjegyezte egyúttal az előadó, hogy a bérskálára nézve szigorú utasítása van a szervezőbizottságnak, amelytől el nem térhet. Ezek alapján a követelések előterjesztését tudomásul vette a mesterek bizottsága, jelezte, hogy tárgyalás alá fogja venni és a választ a legközelebbi közös tanácskozáson fogja közölni. A második estén a mesterek bizottsága az előzetes megbeszélések alapján közölte a következőket, részben mint egyhangú megállapodásokat, részben mint ellenjavaslatokat a) A 9 órai munkaidő elfogadható, de épületeken való munkánál az ottan, t. i. a többi építőiparágban honos óraszám az irányadó. b) A munkásokat illető csoportosítás kiegészítendő egy harmadikkal: a krammunkások és az állandóan egész éven át műhelyben dolgozók csoportjával, akikre nézve külön bértételek javasolását várja. c) Az elfogadandó megállapodás csak a jövőre (egy előre meghatározandó időponttól fogva) lesz hatályos. d) Egész napi, 3/4 és 1/1 napi munkaidőszámítás helyett (eltekintve a napi maximális munkaidő kérdésétől), óra szerinti bérszámítást javasolt. e) A kizárólagos munkaközvetítésre és a bizalmi-férfirendszerre vonatkozó feltételekről egyelőre nem nyilatkozhatott a 9-es bizottság. A kram-munkások külön kategorizálásáról hajlandó volt eleinte tárgyalni a munkások küldöttsége, de az állandó műhelyben dolgozókat ide nem akarta bevonni. Garanciát kívánt továbbá arra nézve, hogy a 9-es bizottságban és a már a plénumban is elfogadott bizottsági megállapodások az összes munkaadók által be fognak tartatni. Mivel a leggondosabb írásbeli stipulációk esetén sem talál a munkásság elég anyagi biztosítékot a kisebb mesterekkel szemben, azt ajánlották, hogy a munkaadók a megkötendő árszabály-egyezség keretében anyagilag egyetemlegesen kössék le magukat. Arra az esetre, ha ez nem mehetne keresztül, megelégszenek azzal is, ha az aláírók arra kötelezik magukat, hogy az egyezséget megszegő és ezért bojkottált mester kiemelt munkásait a többi mester megosztva, munkával ellátja, illetve a kiemelés tartamára felfogadja. Erre a kívánságra, t. i. a garanciára nézve, a mesterek bizottsága ezt jelentette ki : 14 napi haladék esetére kötelezi magát arra, hogy az összes számbavehető munkaadótól az árszabály-egyezséghez való hozzájárulást kellő formában és megfelelő biztosítékokkal megszerzi. E 14 nap alatt a munkások bojkottmozgalmát fel kellene függeszteni. Az egyetemlegesen anyagi kötelezettségvállalást a 9-es bizottság nem fogadhatja el, a második idetartozó javaslatot tárgyalás alá fogja venni. Mire a munkások előadója előterjesztette, hogy a 14 napi haladékot megadják, de a bojkott-mozgalom felfüggesztését tartalmazó megállapodás csak április 2-ig hatályos, mivel a szervezőbizottságnak ekkor már konkrét alkudozási eredményekkel kell beszámolnia és ha az egyezség eddig nem jö létre, kénytelen a bojkott-mozgalmat ismét felvenni. Az u. n. kram-munkásokra nézve a munkások előadója kijelentette, hogy a munkások bizottsága nem volt abban a helyzetben, hogy ezekre nézve külön bérosztályt megállapíthasson, mivel a fővárosban alig van 1—2 műhely, hol valóságos kram-munka készül. Ezekkel a munkások szervezőbizottsága esetleg külön-külön fog megállapodni. Miután ez a kérdés mindkét oldalról beható módon megvilágíttatott, az értekezlet tudomásul vette a munkások következő kijelentését: Amennyiben a kram-munkások alatt olyan munkások értetnek, kik konyhafelszerelési és háztartási árucikkeket kézi erővel előállító műhelyekben dolgoznak, annyiban az ezek csoportjára vonatkozó kérdés kikapcsoltatik az alkudozások keretéből. Ezek után a mesterek 9-es bizottságában elfogadott feltételek előterjesztésére került a sor. Elsősorban közöltetett, hogy a 9 órás munkaidőt elfogadta a mesterek bizottsága, az épületekről szóló kivétellel, hol a többi iparágban dívó óraszám a mérvadó (ez a kivétel utóbb elejtetett és a 9 órás munkanap általánosan elfogadtatott). 1-3 „n 3 60 „ 3-5 „„ 4-40 „ 5-ön túl „V » v) 5-— * önálló ornament •n 6- „ b) szerelőknél: segítő munkás minimális napi bére 2'60 kor. tanult szerelő 1-ső évben min. „ „ 4'— „ „ „ „ éven túl „ „ „ 5— „ önálló „ „ „ „ 6— „ fűtési „ „ „ „ „