Bányamunkás, 1931 (20. évfolyam, 1-11. szám)
1931-01-16 / 1. szám
1931 fokozottabb erővel kiépíti szervezetét, csak akkor bízhat abban, hogy munkája után becsületes megélhetésben részesül. Tehát föl a munkára! Legyen minden bányamunkás tagja a régi kipróbált szervezetének! Fogjatok össze mindannyian az építési munkában, hogy boldogulhassunk és kivívjuk a jobb életet, a szebb jövőt, a nagyobb bért és emberhez méltó állapotokat! A m. kir. népjerülés munkaügyi miniszter 23/eln. 1931. M. M. M. sz. rasideSeta a bányanyagbérbiztositást szabályozó rendeletek módosítása és kiegészítése tárgyában. 1. §. A 4400/eln. 1926. N. M. M. számú rendelet ,64. §-ának 6. pontja alapján a — vonatkozó társpénztúri alapszabály értelmében egyébként figyelmen kívül maradó — háborús katonai szolgálati időt csak akkor lehet a nyugdér kiszámításának alapján szolgáló időbe beszámítani, ha a biztosított a háborús katonai szolgálatra bevonulását közvetlenül megelőző időben valamely bányatörvény hatálya alá eső ütemben, mint munkavállaló foglalkozott, vagy valamely bányatárspénztárnak nyugdér szempontjából biztosított tagja volt, vagy ha a biztosított a háborús katonai szolgálatának befejezését követő három napon belül valamely bányatárspénztárnak nyugbér szempontjából biztosított tagjává lett. 2. §. A 4400/eln. 1926. NT. M. M. számú rendelet 69. §-ában és a 6100/eln. 1923. N. M. M. számú rendelet 13. §-ának harmadik bekezdésében említett igénybejelentéseket az ott meghatározott határidőn túl, de legkésőbb az 1931. évi június hó 1-ig még érvényesen meg lehet tenni. Azokat az igénybejelentéseket, amelyeket a 4400/eln. 1926. N. M. M. számú rendelet 69. §-ában, illetőleg a 6100/eln. 1928. N.M. M. számú rendelet 15. §-ának harmadik bekezdésében megállapított határidő elmulasztása miatt elkésőokából elutasítottak, az előbbi bekezdés, .rendelkezésére figyelemmel hivatalból újból meg kell vizsgálni és azok tárgyában új határozatokat kell hozni. 3. §. •:E^;'7i''wndezet.ivü.hirdetése'napjáin lép életbe, mégpedig az 1. §-ban foglalt rendelkezéssel vonatkozásban az 1927. évi január hó 1-én kezdődő hatállyal. Budapest, 1931. évi január hó 9-én. Dr. Breszt s. korf. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter. / A fenti rendelet, értelmében még a központosítás előtt különböző társpénztáraknál szerzett igényt újból be lehet jelenteni mindazoknak, akik 1927 december 31-éig nem jelentették be, vagy azt elkésve jelentették. Ha pedig vannak olyanok, akik azt jelentették és valamilyen oknál fogva el lettek utasítva, újból jelentkezzenek a helyi táppénztár ügyvezetőségénél, vagy az Országos Társadalombiztosító Intézet bányanyugbérosztályánál Jelentkezni lehet 1931 január hótól 1931 június hó 1-ig. Ezen jelentkezési határidő meghosszabbítását a bányanyugbérválasztmányban helyet foglaló elvtársak többször szóvá tették és sürgették, hogy a népjóléti miniszter újabb rendelettel adjon módot, azoknak, akik annak idején ezt a jelentkezést elmulasztották, hogy ezt utólag pótolhassák. Fölhívjuk mindazokat, akiknek ilyen serelmeik vannak, hogy ezt most rendezzék, mert akik elmulasztják, azok kérelme 1931 .ylrdus hó 1-én túl nem lesz figyelembe véve. A Dunagőzhajózási Társaság ismét megrövidíti a munkásokat A Dunagőzhajózási Társaság igazgatósága ... (illési és világítási illetményekről módosító szabályzatot bocsátott ki, amely előírja, mi .a munkások mikor tarthatnak igénytö kési és világítási illetményekre. Ezen kiewsátos rendelet a munkások között az egész pécsvidéki ezenmedencében nagy elnaserodást szült, mert az évtizedeken át jönnatő tüzelő- és világítási járandóságot a bányaigazgatóság most ezzel a rendelettel — amelyet a bányahatóság is jóváhagyott — korlátva akarja, oly formában, hogy tüzelőten világítást csak annak ad, akinek akar. BÁNYAMUNKÁS Amidőn a munkások ezt a nyomtatványt, amelyet az igazgatóság kibocsátott, elolvasták, azonnal fölkérték képviselőiket, hogy azt a bányahatóságnál föllebbezzék meg, mert abba ők nem fognak belenyugodni, hogy az évtizedeken keresztül fönnálló jogokat az igazgatóság elvonjon. A munkások képviselői és a bányahatóság között ez ügyben már folytak tárgyalások, amelyek még eredményre nem vezettek. Ez ügyben Pécsvidék munkássága legközelebb telepenként különkülön tiltakozó gyűléseket fog tartani az igazgatóság ezen eljárása ellen. A munkásság soha nem fog abba belenyugodni, hogy olyan rendeletet fogadjanak el, amely, saját hibájukon kívül a szénjárandóságot tőlük megvonja. Úgy látszik, a bányaigazgatóság spórolni akar és ezt a spórolást ismét az agyoncsigázott és lerongyolódott munkásságon akarja behozni, onnan, ahonnan már ■ vajpal keveset lehet lehúzni, mert már alig keres annyit, hogy önmagát el tudja tartani. Ha már takarékosságról van szó, jobb lesz egy kicsit szétnézni és onnan elvonni, ahol még lehet, mert vannak még helyek, ahonnan el lehet venni és az illetők észre sem veszik, hogy párszáz pengőt elszanáltak tőlük. SZESfLE A BányásszSnftistnasionále a szess- A Bányászinternacionále végrehajtó bizottsága 1930 december 7—8-án értekezletet tartott Berlinben. Az értekezleten Németország, Ausztria, Belgium, Franciaország, Hollandia, Anglia, Svédország és Csehszlovákia bányászkiküldöttei vettek részt. Az ülésen tudomásul vették a széntermelő országok gazdasági helyzetéről szóló jelentéseket. A jelentések rámutatnak arra, hogy a szénválság némden országban megerősödött, sőt Németországban Angliában és Lengyelországban teljesen elviselhetetlen méreteket öltött. A válság most már átcsap Franciaországba is. A gyűlés végén határozatot fogadtak., el, amelyben megáll átütják, hogy eddig semmi eredményre nemvezetett . a Népszövetségnek az atörekvése, hogy a szénvilágot megszürhesse Több A tíz év MQLoufilo a legnagyobb nyomatékkal kéri a Népszövetséget, hogy ezirányú munkásságát továbbra is folytassa. Foglalkoztak azután az angol kormánynak azzal a tervével, hogy a széntermelő országokat értekezletre hívják össze és arra a megállapodásra jutottak, hogy ennek az értekezletnek meg kell vizsgálnia az ármegálapító egyezmény megteremtésének lehetőségét, amelynek segítségével, meg lehet akadályozni a dumpingot és a túlságos alacsony árakat, amelyek a szénpiacon zavart okoznak. A másikástosztosítási bíróság üienkei A népjóléti miniszter 84687/1930. számú rendeletével az Országos Társadalombiztosító Intézet, illetve a kerületi pénztárak által delegált ülnökök mandátumát meghosszabbítja. Erre a meghosszabbításra azért volt szükség, mert a kerületi pénztáraknak nincs oly önkormányzati szervük, amely az ülnökök választását lehetővé tenné. Az ülnökök választására vonatkozó törvény pedig ezideig még nem tárgyal látván le, nincs mód annak alapján az új ülnököket megválasztani. Ennélfogva tehát a kerületi pénztárak részére kinevezett ülnökök megbízatását 1931 december hó 31-ig terjedő időre meghosszabbítja és ez a meghosszabbítás kinevezés jellegével bír. A bánya tőzspénztáraknál, valamint a Magánalkalmazottak Biztosító Intézeténél és a Hajózási Betegségbiztosító Pénztárnál azonban nincs akadálya az ülnökök megválasztásának, mert ezek a pénztárak a választás megejtésére hivatott közgyűléssel rendelkeznek. A rendelet tehát fölhívja nevezett különálló pénztárakat, hogy az alapszabályokban előírt módon és határidőben a munkásbiztosítási ülnökök és pótülnökök megválasztása céljából haladéktalanul hívjanak össze rendkívüli közgyűlést. A rendelet kimondja azt is, hogy a bányatárspénztár választmányának tagja ülnökként nem választható meg, a választmányi póttagok azonban megválaszthatók. Addig pedig, amíg a nevezett különálló pénztárak ülnökválasztó rendkívüli közgyűlésüket nem hívják össze, a munkásbiztosítási ülnökök megbízatását a rendelet? meghosszabbítja. flí.......11 ■■i'nimiwmmwuii» i. .imwiiiiwwmwp» Feleség foeásny&b'airs a ttásftafl’scasf vexefte ssafiesSvér misifi c*aí®siíag A munkásbiztositási felsőbíróság Ili. S3/8/1929. számú ítéletével kimondotta, hogy a biztosítottnak a nővére, aki a nőtlen biztosított háztartását, vezeti, az 1927. évi XXI. tc. 32. szakaszának 2. bekezdése alapján gyógykezelésre jogosult. E törvényszakasz szerint ugyanis az a nő, aki feleség hiányaiban a biztosított háztartából vezeti, a biztosítottnak nőtestvéreis lehet, ha a törvényszakaszban megkívánt előfeltételek egyébként fennforognak. $8©gyan számítéik egyéves táppéna: Igen gyakori az a panasz, hogy a táppénzt a keresőképtelenségnek csak az első napjától számítják nem pedig a negyedik naptól számított egy év letelte után. Erre vonatkozólag most a munkásbiztosítási felsőbíróság 1957— 1929. szám alatt hozott egy ítéletet, amely kimondja, hogy egy éven túl terjedő betegség esetén a táppénz a beteget a keresőképtelenségnek csak az első és nem pedig a negyedik napjától számított egy év leteltéig illeti meg. Gyűlések Örennberg. Az ottani helyi csoport szeptember 20-án a Horváth-féle vendéglő helyiségében jól sikerült taggyűlést tartott. Wyborny Ferenc elnök üdvözölte a megjelenteket, majd átadta, a szót a központ részéről megjelent Bertrand, Antal elvtársnak, aki, hosszasan, foglalkozott a bányamunkások gazdasági helyzetével, valamint a bányaiparban előállott szénkrízissel. Rámutatott mindazokra, a sérelmekre, amelyek, a bányamunkásokat érintik. Továbbá foglalkozott a szociális biztosítási ügyekkel és a hanganyag béresek helyzetével. Utána Wyborny Ferenc elnök bejelenti a taggyűlésnek, hogy amunkásságnak idáig 30.000 pengő megtakarott pénze, van, bejelenti továbbá, hogy a vezetőség érintkezésbe lépett közegekkel árarányban, hogy, a munkásságnak legyenek segítségére a munkásság által tervbevettés fölépítendő bányanyugbéresotthon létesítésében. Majd kisebb ügyek elintézéseután a taggyűlés a legnagyobb rendben szétoszlott. Bizonyára akad sok bányamunkás, aki előtt hihetetlen, hogy a brennbergi bányamunkásoknak 30.000 megtakarított pénzük, van és akik ezt a nagy összeget fillérenként rakták össze, hogy ebből a pénzből az elöregedett bányamunkások részére lakásokat építsenek és ezáltal a szociális és szolidáris érzésüknek adjanak kifejezést mindenki előtt. Részünkről őszintén üdvözöljük a brennburgi elvtársakat ezen nemes cselekedetükért és áldozatkészségükért, amelyet az elöregedett és megrokkant munkástársaikkal szemben éreznek. Itt valóban megnyilvánult az az igazmondás, hogy az egyesülésben rejlik az erőd 3. oldal. HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK A központi vezetőség határozatából kifolyólag értesítjük mindazon tagokat, akik hátralékos tagságukat 1930 december hó 31-ig nem rendezték és ezután kívánják rendezni, már csak mint új tagok léphetnek be a Szövetségbe. Ugyancsak fölhívjuk a helyi csoportok vezetőségét, hogy az alapszabályokban előírt rendelkezéseket pontosan tartsák be, mert sok esetben visszaéltek a már nem tagok azzal, hogy különböző ügyekben védelmet nyertek a Szövetségtől. A Szövetségtől csak azok a tagok kaphatnak jogvédelmet és más egyéb védelmet, ha tagjárulékuk rendezve van. Azok a tagok, akik tagjárulékaikkal hátralékban vannak és elmaradásukat a helyicsoport vezetősége előtt nem indokolják, mint kimaradt tagokat kell tekinteni, és a Szövetség által nyújtott védelemben nem részesülhetnek. Fölhívjuk a helyi csoportok pénztárosait, hogy azok, akik még a IV. osztályú bélyegeket nem küldték be, azokkal okvetlenül számoljanak el. Gmelegé neséül,roneiurat!Kálé is, mgint If