Bányamunkás, 1931 (20. évfolyam, 1-11. szám)

1931-01-16 / 1. szám

1931 fokozottabb erővel kiépíti szervezetét, csak akkor bízhat abban, hogy munkája után be­csületes megélhetésben részesül. Tehát föl a munkára! Legyen minden bányamunkás tagja a régi kipróbált szervezetének! Fogja­tok össze mindannyian az építési munkában, hogy boldogulhassunk és kivívjuk a jobb éle­tet, a­ szebb jövőt, a­ nagyobb bért és ember­hez méltó állapotokat! A m. kir. népjerül­és munkaügyi miniszter 23/eln. 1931. M. M. M. sz. rasideSeta a bányanyagbérbiztositást szabályozó ren­deletek módosítása és kiegészítése tárgyában. 1. §. A 4400/eln. 1926. N. M. M. számú ren­delet ,64. §-á­nak 6. pontja alapján a — vonat­kozó társpénztúri alapszabály értelmében egyébként figyelmen kívül maradó — hábo­rús katonai szolgálati időt csak akkor lehet a nyugdér kiszámításának alapján­ szolgáló időbe beszámítani, ha a biztosított a háborús katonai szolgálatra bevonulását közvetlenül megelőző időben valamely bányatörvény ha­tálya alá eső ütemben, mint munkavállaló foglalkozott, vagy valamely bányatárspénz­­tárnak nyugdér szempontjából biztosított tagja volt, vagy ha a biztosított a háborús katonai szolgálatának befejezését­ követő há­rom napon belül valamely bányatárspénztár­­nak nyugbér szempontjából biztosított tag­jává lett. 2. §. A 4400/eln. 1926. NT. M. M. számú ren­delet 69. §-á­ban és a 6100/eln. 1923. N. M. M. számú­ rendelet 13. §-ának harmadik bekez­désében említett igénybejelentéseket az ott meghatározott határidőn túl, de legkésőbb az 1931. évi június hó 1-ig még érvényesen meg lehet tenni. Azokat az igénybejelentéseket, amelyeket a 4400/eln. 1926. N. M. M. számú rendelet 69. §-ába­n, illetőleg a 6100/eln. 1928. N.M. M. számú rendelet 15. §-ának harmadik bekez­désében megállapított határidő elmulasztása miatt elkéső­­okából elutasítottak, az előbbi bekezdés, .rendelkezésére figyelemmel hiva­talból újból meg kell vizsgálni és azok tár­gyában új határozatokat kell hozni. 3. §. •:E^;'7i''wndezet.ivü.hirdetése'napjáin lép életbe, mégpedig az 1. §-ban foglalt rendel­kezéssel vonatkozásban az 1927. évi január hó 1-én kezdődő hatállyal. Budapest, 1931. évi január hó 9-én. Dr. Breszt s. ko­rf. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter.­­ / A fenti rendelet, értelmében még a közpon­tosítás előtt különböző társpénztáraknál szer­zett igényt újból be lehet jelenteni mind­azoknak, akik 1927 december 31-éig nem je­­lentették be, vagy azt elkésve jelentették. Ha pedig vannak olyanok, akik azt jelentet­ték és valamilyen oknál fogva el lettek uta­sítva, újból jelentkezzenek a helyi táppénz­­tár ügy­vezetőségén­él, va­gy az Országos Tár­sadalombiztosító Intézet bányanyugbérosz­­tályánál Jelentkezni lehet 1931 január hótól 1931 június hó 1-ig. Ezen jelentkezési határidő meghosszabbí­tását a bá­nyanyugbérválasztmányban helyet foglaló elvtársak többször szóvá tették és sürgették, hogy a népjóléti miniszter újabb rendelettel adjon módot, azoknak, akik an­nak idején ezt a jelentkezést elmulasztották, hogy ezt utólag pótolhassák. Fölhívjuk mindazokat, akiknek ilyen se­relmeik vannak, hogy ezt most rendezzék, m­ert akik elmulasztják, azok kérelme 1931 .y­lrdus hó 1-én túl nem lesz figyelembe véve. A Dunagőzhajózási Társaság ismét megrövidíti a munkásokat A Dunagőzhajózási Társaság igazgatósága ... (illési és világítási illetményekről módosító szabályzatot bocsátott ki, amely előírja, mi .a munkások mikor tarthatnak igényt­­­ö kési és világítási illetményekre. Ezen ki­­ewsátos rendelet a munkások között az egész pécsvidéki ezenmedencében nagy el­­naserodást szült, mert az évtizedeken át jönnatő tüzelő- és világítási járandóságot a bányaigazgatóság most ezzel a rendelettel — amelyet a bányahatóság is jóváhagyott — k­orlátva akarja, oly formában, hogy tüzelőt­en világítást csak annak ad, akinek akar. BÁNYAMUNKÁS Amidőn a munkások ezt a nyomtatványt, amelyet az igazgatóság kibocsátott, elolvas­ták, azonnal fölkérték képviselőiket, hogy azt a­ bányahatóságnál föllebbezzék meg, mert abba ők nem fognak belenyugodni, hogy az évtizedeken keresztül fönnálló jogokat az igazgatóság elvonjon. A munkások képviselői és a bányahatóság között ez ügyben már folytak tárgyalások, amelyek még ered­ményre nem vezettek. Ez ügyben Pécsvidék munkássága legközelebb telepenként külön­­kü­lön tiltakozó gyűléseket fog tartani az igazgatóság ezen eljárása ellen. A munkásság soha nem fog abba belenyugodni, hogy olyan rendeletet fogadjanak el, amely, saját hibáju­kon kívül a szénjárandóságot tőlük meg­vonja. Úgy látszik, a bányaigazgatóság spórolni akar és ezt a spórolást ismét az agyoncsigá­­zott és lerongyolódott munkásságon akarja behozni, onnan, ahonnan már ■ vajpal keveset lehet lehúzni, mert már alig keres annyit, hogy önmagát el tudja tartani. Ha már ta­karékosságról van szó, jobb lesz egy kicsit szétnézni és onnan elvonni, ahol még lehet, mert vannak még helyek, ahonnan el lehet venni és az illetők észre sem­ veszik, hogy párszáz pengőt elszanáltak tőlük. SZESfLE A BányásszSnftistnasionále a szess- A Bányászinternacionále végrehajtó bizott­sága 1930 december 7—8-án­ értekezletet tar­tott Berlinben. Az értekezleten Németország, Ausztria, Belgium, Franci­aország, Holl­an­dia, Anglia, Svédország és Csehszlovákia bányász­­kiküldöttei vettek részt. Az ülésen tudomásul vették a széntermelő országok gazdasági helyzetéről szóló jelenté­seket. A jelentések rámutatnak arra, hogy a szénválság némden országban megerősö­dött, sőt Németországban Angliában és Len­gyelországban teljesen elviselhetetlen mére­teket öltött. A válság most már átcsap Franciaországba is. A gyűlés végén határo­zatot fogadtak., el, amelyben megáll átütják, hogy eddig semmi eredményre nem­­vezetett . a Népszövetségnek az a­­törekvése­, hogy a szénvilágot megszürhesse Több A tíz év M­QLoufilo a legnagyobb nyomaték­kal kéri a Népszövet­séget, hogy ezirányú munkásságát továbbra is folytassa. Foglalkoztak azután az angol kormánynak azzal a tervével, hogy a szén­­termelő országokat értekezletre hívják össze és­ arra a megállapodásra jutottak, hogy ennek az értekezletnek meg kell vizsgálnia az ármegálapító egyezmény megteremtésé­nek lehetőségét, amelynek segítségével, meg lehet akadályozni a dump­ingot és a túlságos alacsony árakat, amelyek a szénpiacon zavart okoznak. A másikástosztosítási bíróság üien­kei A népjóléti miniszter 84687/1930. számú rendeletével az Országos Társadalombiztosító Intézet, illetve a kerületi pénztárak által de­legált ülnökök mandátum­át meghosszabbítja. Erre a meghosszabbításra azért volt­ szükség, mert­ a kerületi pénztáraknak nincs oly ön­kormányzati szervük, amely az ülnökök vá­lasztását lehetővé tenné. Az ülnökök válasz­tására vonatkozó törvény pedig ezideig még nem tárgyal látván le, nincs mód annak alap­ján az új ülnököket megválasztani. Ennél­fogva tehát a kerületi pénztárak részére ki­nevezett ülnökök megbízatását 1931 decem­ber hó 31-ig terjedő időre meghosszabbítja és ez a meghosszabbítás kinevezés jellegével bír. A bánya tőz­spénztár­aknál, valamint a Magánalkalmazottak Biztosító Intézeténél és a Hajózási Betegségbiztosító Pénztárnál azonban nincs akadálya az ülnökök megvá­lasztásának, mert ezek a pénztárak a válasz­tás megej­tésére hivatott közgyűléssel rendel­keznek. A rendelet tehát fölhívja nevezett különálló pénztárakat, hogy az alapszabá­lyokban előírt módon és határidőben a mun­kásbiztosítási ülnökök és pótülnökök meg­választása céljából haladéktalanul hívjanak össze rendkívüli közgyűlést. A rendelet ki­mondja­ azt is, hogy a bányatárspénztár vá­lasztmányának tagja ülnökként nem választ­ható meg, a választmányi póttagok azonban megválaszthatók. Addig pedig, amíg a neve­zett különálló pénztárak ülnökválasztó rend­kívüli közgyűlésüket nem hívják össze, a m­unkásbiztosítási ülnökök megbízatását a rendelet? meghosszabbítja. flí.......11 ■■i'nimiwmmwuii» i. .imwiiiiwwmwp» Feleség foeásny&b'airs a ttásftafl’scasf vexefte ssafiesSvér misifi c*aí®siíag A­ munkásbiztositási felsőbíróság Ili. S3/8/1929. számú ítéletével kimondotta, hogy a biztosítottnak a nővére, aki a nőtlen biztosí­tott háztartását, vezeti, az 1927. évi XXI. tc. 32. szakaszának 2. bekezdése alapján gyógy­kezelésre jogosult. E törvényszakasz szerint ugyanis az a nő, aki feleség hiányaiban a­ biz­tosított háztar­tából vezeti, a­ biztosítottnak nőtest­vére­­is lehet, ha a törvényszakaszban megkívánt előfeltételek egyébként fennforog­nak. $8©gyan szá­mítéik egyéves t­áppéna: Igen gyakori az a panasz, hogy a táppénzt a keresőképtelenségnek csak az első napjától számítják nem pedig a negyedik naptól szá­mított egy év letelte után. Erre vonatkozólag most a munkásbiztosítási felsőbíróság 1957­— 1929. szám alatt hozott egy ítéletet, amely ki­mondja, hogy egy éven túl terjedő betegség esetén a táppénz a beteget a keresőképtelen­ségnek csak az első és nem pedig a negyedik napjától számított egy év leteltéig illeti meg. Gyűlések Örennberg. Az ottani helyi csoport szeptem­­ber 20-án a Horváth-féle vendéglő helyiségé­ben jól sikerült taggyűlést tartott. Wyborny Ferenc elnök üdvözölte a megjelenteket, majd átadta, a szót a központ részéről megjelent Bertrand, Antal elvtársnak, aki, hosszasan, foglalkozott a bányamunkások gazdasági helyzetével, valamint a bányaiparban elő­állott szénk­rízissel. Rámutatott mindazokra, a sérelmekre, amelyek, a bányamunkásokat érintik. Továbbá foglalkozott a szociális biz­tosítási ügyekkel és a ha­nganyag béresek helyzetével. Utána Wyborny Ferenc elnök bejelenti a taggyűlésnek, hogy a­­­munkásság­nak idáig 30.000 pengő megtakar­­ott pénze, van, bejelenti továbbá, hogy a vezetőség érint­kezésbe lépett közegekkel árarányban, hogy, a munkásságnak legyenek segítségére a mun­kásság­­ által tervbevett­­és fölépítendő bánya­­nyugbéresotth­on létesítésében. Majd kisebb­­ ügyek elintézése­­után a taggyűlés a legna­gyobb rendben szétoszlott. Bizonyára akad sok bányamunkás, aki előtt hihetetlen, hogy a brennbergi bányamunkásoknak 30.000­­ megtakarított pénzük, van és akik ezt a nagy összeget fillérenként rakták össze, hogy ebből a pénzből az elöregedett­ bányamunkások ré­szére lakásokat építsenek és ezáltal a szociális és szolidáris érzésüknek adjanak kifejezést mindenki előtt. Részünkről őszintén üdvözöljük a­ brenn­bur­gi elvtársakat ezen nemes cselekedetükért és áldozatkészségükért, amelyet az elöregedett és megrokkant munkástársaikkal szemben éreznek. Itt valóban megnyilvánult az az igaz­mondás, hogy az egyesülésben rejlik az erőd 3. oldal. HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK A központi vezetőség határozatából kifo­lyólag­ értesítjük mindazon tagokat, akik hátralékos tagságukat 1930 december hó 31-ig nem rendezték és ezután kívánják rendezni, már csak mint új tagok léphetnek be a Szö­vetségbe. Ugyancsak fölhívjuk a helyi csoportok ve­zetőségét, hogy az alapszabályokban előírt rendelkezéseket pontosan tartsák be, mert sok esetben visszaéltek a már nem tagok az­zal, hogy különböző ügyekben védelmet nyer­tek a Szövetségtől. A Szövetségtől csak azok a tagok kaphatnak jogvédelmet és más egyéb védelmet, ha­ tagjárulékuk rendezve van. Azok a tagok, akik tagjárulékaikkal hátra­lékban vannak és elmaradásukat a helyi­­csoport vezetősége előtt nem indokolják, mint kimaradt tagokat kell tekinteni, és a Szövet­ség által nyújtott védelemben nem részesül­hetnek. Fölhívjuk a helyi csoportok pénztárosait, hogy azok, akik még a IV. osztályú bélyege­ket nem küldték be, azokkal okvetlenül számoljanak el. Gmelegé neséül,roneiurat!K­á­lé is, mgint If

Next