Bányamunkás, 1932 (21. évfolyam, 1-9. szám)
1932-01-30 / 1. szám
1932 címen, hogy a gyermekeket ő tartja el. Az OTI kérelmét elutasította, mert a gyermekek a menhely gondozásában lévén, azok eltartásáról kizárólag nem gondoskodott. A bíróság megítélte a féltéppénzt, mert a vhavonként fizetett 7 pengőkkel a gyermekek ellátottaknak nem tekinthetők, ezért nem eshetnek el a havonként 30—32 pengőt kitevő táppénztől, a menhely segélye pedig az ellátás fogalmát nem meríti ki. Akkor is segélyezendő a családtag, ha nem él a biztosítottal közös háztartásban. Konkrét esetből kifolyóan a felsőbíróság I. 560/27/6. számú ítéletével kimondotta, hogy a hozzátartozók segélyezése szempontjából nem az egy háztartásban élés a döntő, hanem a családtagnak a biztosított által való eltartottsága. Az a tény, hogy a biztosított nem él egy háztartásban a családtaggal, csupán másodrendű fontosságú és a családtagot a segélyezéstől meg nem foszthatja. Ha az a jogi álláspont lenne az uralkodó, miszerint a családtag csak akkor jutna segélyhez, ha a biztosítottal közös háztartásban élne, egyes csoportokat megfosztana jogaitól, mert vannak biztosítottak, akik szolgálati viszonyaik következtében nem élhetnek családtagjaikkal közös háztartásban és ilyen kényszerítő okok nem zárhatják ki őket a segélyezésből. A baleseti kártalanítás gyakorlata. Az OTI kártalanítóbizottságának ülésén több esetben szóvátették elvtársaink azt a lehetetlen állapotot, miszerint a baleseti sérültek kártalanítási ügyeikben a bírósághoz kénytelenek fordulni, mert a balesetek orvosi elbírálása nem felel meg a helyzetnek. Az OTI baleseti osztálya azután a bírósági ítéleteket megfellebbezi. Viszont a felsőbíróság döntése is az OTI ellen szól. Gyakori azonban az is, hogy a bíróság által megítélt járadékot is csökkentették, a bíróság azonban újból a járadékosnak adott igazat. Szerintünk a baleseti, sérült nem lehet a baleseti, osztály, vagy a baleseti orvosok labdája. Amint hogy lehetetlennek tartjuk, hogy egyedül az orvosi vélemény legyen a döntő a baleseti járadék megállapításánál. Mert az, hogy a baleseti sérült testi egészsége helyreállt-e, vagy sem, annak megállapítása, az orvos feladata, de azt, hogy a balesetet szenvedett gyógyult sérülése mellett valamely iparágban és munkánál mekkora a munkaképesség csökkenése, azt az orvos az íróasztalnál elbírálni nem tudja, mert ennek elbírálása egyedül az ugyanolyan szakmunka gyakorlati módját ismerő szakember alkalmas csak. Ezen a téren egyszer rendet kell teremteni. Nem igazságos, amit ezen a téren a baleseti osztály gyakorol, mert a törvény nem azért alkottatott meg, hogy baleseti, osztály és azon belül baleseti orvosszakértők csoportja létesüljön, hanem hogy a baleseti sérültek munkaképessége helyreállíttassék. Ahol pedig,ez az eset nem következik be, ott a sérült kártalanítandó. Ha pedig az OTI-val szemben a bíróság dönt, ismerje el a baleseti osztály, hogy ez a bíróság igazságosabb, mint a baleseti osztály, mert ez a munkás érdekét is védi, ennek megvan az az előnye, hogy a vásárigazolványokkal úgy az ország területéről,mint a külföldről 50%-os vasúti kedvezménynyel utazhatnak az ünnepélyre és vissza a dalosok és a vendégek. Az ünnepély programja nagyon gazdag és változatos. Szombaton lampionos felvonulás Budapest főbb útvonalain és ünnepélyes fogadtatás. Vasárnap díszhangverseny a Városi Színházban, ahol minden ország egy külön összkarban énekel. Ezen a hangversenyen kerül először bemutatásra Farkas Antal és Pogátschuigg Guidó „Ének a munkáról“ című hatalmas kantátája, amelyet az összes magyar női, vegyes és férfikarok egy összkarban fognak énekelni zenekísérettel. A félórás művet már szorgalmasan tanulják az egész országban a munkásdalárdák. A vegyeskari oszlopkórus pedig Liszt Ferenc: „A munka dala“ című karművet fogja bemutatni, amelynek ez lesz Magyarországon az első magyar nyelvű előadása. Vasárnap délután szabadtéri monstrehangverseny lesz, amelyen minden ország saját anyanyelvén énekel két szocialista kompozíciót. A magyar vegyes kórusok pedig itt fogják bemutatni munkásdalos internacionále múltévi kiadványát, Gerster „Munkásszózat“ című munkáskórust. Vasárnap este tűzijátékkal, csónakszépségversennyel és hangversennyel egybekötött folyamünnepély a Dunán, amelybe a Munkás Testedző Egyesület is bekapcsolódik. Hétfőn délelőtt csoporthangversenyek Budán, Újpesten, Kispesten és Pesterzsébeten. Az ünnepéllyel kapcsolatban a Természetbarátok Turista Egyesülete május 17-ére 3 egynapos túrát szervez: egyet a Balatonra, egyet Visegrádira és egyet Budapest környékére. A tömegek elszállásolása már biztosítva van a főváros iskoláiban. A rendezőbizottság pedig lázasan dolgozik, hogy a dalosok és vendégek részére olcsó és jó élelmezést biztosítson. Minden oldalon serényen folyik a munka, hogy a magyar munkásdalárdák első nemzetközi dalosünnepélye a szocialista tömegkultúra és a kollektív énekművészet dicsőséges megnyilatkozása, legyen. Szaktársak! Támogassátok dalosaink nemes törekvéseit és nagy tömegeitekkel tüntessetek a jövő kultuúrája, a munkáskultúra mellett. A Munkásdalosszövetség nemzetközi dalosünnepélye Budapesten A Magyarországi Munkásdalegyletek Szövetsége ez év pünkösdjén ünnepli fönnállásának 25 éves jubileumát és ez alkalomból nagyszabású nemzetközi dalosünnepélyt rendez Budapesten. Erre a hatalmas szocialista kultúrünnepélyre meghívást kapott a világ valamennyi szervezett munkásokból álló dalárdája. Az előkészítő munkálatok már egy éve a legnagyobb buzgalommal folynak és eddig már jelezték részvételüket Anglia, Belgium, Luxemburg, Lengyelország, Németország, Norvégia, Csehország, Románia, Hollandia és Lettország nagyobb munkásdalárdái, és daloscsoportjai. Csak Ausztriából 1000 dalos részvételére számítanak, ahol széleskörű agitáció folyik az irányban, hogy a magyar munkásdalárdák első nemzetközi ünnepélyén minél több osztrák dalos és vendég vegyen részt. A Szövetség az ünnepélyt egyidejűleg rendezi a Budapesti Nemzetközi Vásárral és BÁNYAMUNKÁS Gyűlések Ajka. Az ottani helyi csoport tagjai 1 év január hó 10-én, délelőtt 11 órakor a Lázárféle vendéglő helyiségében tartották meg az évi rendes közgyűlést, amelyen az ottani és környékbeli falvakban lakó bányamunkások szép számmal jelentek meg. A közgyűlést Zembich János elnök nyitotta meg. Jelentést tett a vezetőség működéséről, valamint a helyi csoport ügykezeléséről. Utána Dorner József pénztáros tett jelentést a csoport vagyonáról. A közgyűlés mindkét jelentést egyhangúlag tudomásul vette. Takács József felszólalásábanismertette az utóbbi időben történt eseményeket, valamint jelentést tett az elbocsátandó munkások érdekében folytatott tárgyalásokról. Központunk részéről Bertrand Antal, Szövetségünk titkára szólalt föl. Fölszólalásában ismertette a szervezkedés szükségességét, valamint azokat a tárgyalásokat, amelyek az ajkai bányamunkások érdekében történtek. Zárószavában további kitartásra buzdította a közgyűlést. Az előadókat a közgyűlés a legnagyobb figyelemmel végighallgatta, majd Zembich János egy határozati javaslatot terjesztett a közgyűlés elé, amelyben tiltakozik a közgyűlés az ellen, hogy az igazgatóság ismét munkáselbocsátásokat eszközöljön Utána megválasztották 1932. évre a vezetőséget. Elnök: Zembich János. Alelnökök: Czaka Károly, Jezernicsek János. Pénztárosok: Dorner József, Pernyes Ferenc. Jegyzők: Merzse András, Süle József. Ellenőrök: Takács János, Pavlik Frigyes. Választmányi tagok: Denk György, Szellem József, Matics József, Szabó Sándor II, Treiber István, Szabó Sándor I, Csanitz János, Kokusz Antal, Jezernicsek Károly. Könyvtáos: Geiger Lipót. A vezetőség megválasztása után Zembich János elnök zárószavára a közgyűlés a legnagyobb rendben szétoszlott. Nemti. A helyi csoport 1931 szeptember 17-én tartotta meg rendes évi közgyűlését. A csoport tagjai és a környéki bánya,munkások olyan nagy számban jelentek meg, hogy a gyűlést a kétfokos hidegben a 3. oldal helyi csoport elnöke házának udvarán kellett megtartani. Pintér István, elnök üdvözölte a megjelenteket, majd NémethHajon a salgótarjáni bányamunkások nevében mondott üdvözlő beszédet, amelyben kitért a kerület bányamunkásügyeinek ismertetésére. Beszámolt azokról a tárgyalásokról, amelyeket a munkásság érdekében lefolytattak és tiltakozott az elbocsátások ellen. Utána a központ részéről Szakosíts Antal elvtárs nagy figyelemmel és sűrű helyesléssel fogadott, hosszabb beszédben mutatott rá, hogy az évek óta tartó gazdasági válságot legjobban a bányászok érezték. A bérredukciók és a kedvezményelvonás következtében a bányatelepeken családjaikkal együtt a legnagyobb nyomorba jutottak. A társaságok kihasználták a nyomasztó helyzetet, holott a munkások abban az időben, amikor erre szükség volt, pótműszakokat is vállaltak, hogy a termelés és az ország érdeke kárt ne szenvedjen. Majd részletesen ismertette a bányaipar és a, szénkérdés problémáit és a számok tükrében mutatta ki, hogy a társaságok nyereségeihez képest a bányamunka még mindig csak a száraz kenyeret jelenti, a dolgozók számára. A bányászélet megjavítását szolgáló követelések, bányanyagbér és a szociális biztosítás bajainak ismertetése után a tömeges elbocsátások elleni küzdelemre, a Szövetség iránti hűségre, a szervezkedés továbbfolytatására hívta, föl a bányamunkásokat. Princz Ferenc és Pinkusz Ernő felszólalásai után megválasztották az új vezetőséget, amelynek tagjai lettek. Elnökök: Pintér István (kicsiny), Danyi Gábor. Jegyzők: Tasi István, Pintér Mihály. Pénztárosok: Nagy József (nemű), Soós István. Ellenőrök: Danyi András II, Pintér Balázs II. Választmányi tagok: Fekete László (csatári), Pintér János VII, Jónás Albert, Pál György, Szeberényi Mihály, Kovács Dezső, Szörény János, Kis József (kicsi), Jancsik István. HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK Több ízben tapasztaltuk azt, hogy vannak egyesek, akik a Szövetségnek nem is tapsai, egyenesen írnak a jogvédő irodába jogvédelem miatt, a költségeket pedig a Szövetségnek kell megfizetni. Fölhívjuk a kerületi titkárokat, valamint a csoportok vezetőségét, hogy a jövőben jogvédelem csak a Szövetség tagjának jár és a jogvédelemnyújtást minden esetben csak a Szövetségen keresztül lehet eszközölni. Azonban, ha olyan halaszthatatlan ügyről van szó, úgy egyenesen fordulhatnak a jogvédő irodához, ezt mindig közölni kell a Szövetséggel, hogy kinek és milyen ügyben nyújtottak jogvédelmet. Ezen intézkedésünkről jogvédőnket, dr Györki Imre elvtársat is értesítettük. Fölhívjuk mindazoknak a helyi csoportoknak vezetőségét, akik a régi bélyegekkel még nem számoltak el, hogy elszámolásukat haladéktalanul küldjék be a központba. Szerkesztői üzenet Hozzánk beérkezett „Politikamentes sárgáék rugdalóznak“ című cikkét nem közöljük, azért ebben a számunkban éppen eléggé bemutatjuk Kraft urat és dicstelen működését. Die Arbeitgeber gegen die Unterstützung der (Pensionisten Wir haben in unsrer letzten Nummer bereits darüber berichtet, daß Genosse Anton Bertrand im Ausschuß der Grubenpensionkasse einen Antrag gestellt bat, man möge den Bergarbeiterpensionisten eine Monatspension als einmalige Unterstützung bewilligen. Als dieser Antrag vor den Ausschuß gelangte, haben die Arbeiter Vertreter dafür, die Unternehmervertreter aber dagegen gestimmt, Im Sinne der Statuten entscheidet im Falle von Stimmengleich- I heit der Präsident die Frage. Bei dieser | Gelegenheit entschied der Präsident gegen dem, Antrag und somit wurde der Antrag des Genossen Bertrand abgewiesen.