Bányamunkás, 1951 (38. évfolyam, 1-23. szám)
1951-08-30 / 16. szám
5. Bányásznapi előkészületeinkről A Bányásznap előkészületeinek szervezési és végrehajtási munkájához központunk operatív bizottsága tervet dolgozott ki. A tervbe fel lettek véve mindazok a feladatok, amelyek a Bányásznap agitációs és politikai előkészítése érdekében, a kulturális nevelőmunka minden eszközével, a bányásznapi munkaverseny termelési feladatainak megoldására mozgósítják dolgozóinkat, valamint kidolgozta a Bányásznap ünnepi műsorát. Ebben a tervben amit valamennyi üzemünkhöz levittünk, a kultúra és a sport minden eszközével tudatosítjuk az ünnepi műsorban dolgozóink múltbeli életét, harcait, rávilágítunk a jelenre és kifejezésre juttatjuk a bányászdolgozók előtt álló jövőbeni célkitűzéseket, mindezt szembeállítva a kapitalista országok bányászainak helyzetével. A tervben a kultúrmunka minden területe szerepel: az élenjáró dolgozók kultúrműsorokkal, csasztuskákkal, zenekarokkal köszöntése, az elmaradók serkentése, tömegpolitikai előadások a Bányásznap jelentőségéről, munkaversenyünkről, a munkafegyelemről, munkásmozgalmi, újító- és képzőművészeti kiállítások, könyvankétek, bányásztárgyú diafilmvetítés, brosúrák, ünnepi plakátok kiadása, stb. A bányásznapi ünnep megszervezését az egész országra kiterjesztettük. A központi helyeinken rendezett ünnepségeken valamennyi állami és társadalmi szervünk képviselve lesz. Tatabányán, amely országos központja lesz a Bányásznapnak, a Honvéd Művészegyüttes, hivatásos művészek, Petőfibányán és Salgótarjánban a belügyminisztérium központi kultúregyüttese, a többi helyeken pedig a honvédség, a szabadságharcosok, a vasutasok kultúregyüttesei fognak vendégszerepelni, hogy ezzel is kifejezésre juttassák szeretetüket és megbecsülésüket a bányászok iránt. A Bányásznapot megelőző este fáklyás-zenés felvonulást rendezünk valamennyi üzemünknél, melynek célhelye a területnek az a pontja lesz, melyhez bányászmártírok, vagy bányászsztrájkok emléke fűződik, 2-án pedig zenés ébresztővel kezdődik a Bányásznap ünnepi programja. Az ünnepi gyűlések, a kiváló dolgozók kitüntetése, a munkaversenyben győztes üzemeknek az elnyert zászló átadása, a hűségjutalom kifizetése délelőtt lesz kultúrműsorral, zene- és énekkarok közreműködésével. Délután mindenütt sportbemutatókat rendezünk. Tatabányán 8 sportág döntőmérkőzését rendezzük meg, mintegy 1000 sportoló részvételével, ünnepélyes keretek között. Este valamennyi szabadtéri színpadon kultúrműsor lesz vendégszereplők fellépésével, a mozikban pedig a Donyeci bányászok című gyönyörű színes szovjet film kerül bemutatásra. Az ünnepi műsorok után táncmulatságokat rendezünk, így akarjuk felejthetetlenné tenni a Bányásznapot, melynek egyik eseménye lesz az is, hogy ezen a napon mutatkoznak be bányász dolgozóink az új egyenruhában, melyet a sztahanovisták, a kiváló dolgozók ingyen kapnak meg. Most néhány szót az eddigi munkánkról. A kultúrcsoportok és a zenekarok munkája szépen viszi előre és segíti a munkaversenyt. A zagyvapálfalvi zenekar például a jó teljesítményt elérőknek éjjeli zenét adott, s ennek eredményeként Kovács Bata József kazári vájár másnapi tervét 166 százalékra teljesítette. Komolyan segítik a munkaverseny eredményességét a munkásmozgalmi- és újítókiállítások is. A hiba az, hogy a kiállítások látogatására csoportokat nem szerveztek. Azonban Tatabányán ennek ellenére is nagyon szép látogatottsága volt a kiállításnak. Mecsekszabolcson is egyetlen napon több mint ötszázan nézték meg a kiállítást. Ormospusztán kb. 1200-an vettek részt a kiállítás megnyitásán, melynek anyagát maguk gyűjtötték és állították össze. így készül kiállításával Komló is, mely a Bányásznap után is megmarad és a későbbi időkben gyűjtendő anyagokkal múzeummá lesz fejlesztve a kultúrotthonban. Ha az eredményeket és a hibákat egybevetjük, megállapíthatjuk, hogy az egyes nehézségek és hibák mellett is bányásznapi előkészületeink , Pártunk Központi Bizottsága, valamint a megyei pártbizottságok és üzemi pártszervezeteink segítségével szépen haladnak előre. Igazi ünnepünk azonban csak akkor lesz a Bányásznap, ha dolgozóink valamennyi üzemünkben teljesítik vállalásaikat, teljesítik tervüket, hogy érdemessé váljunk mindarra a megbecsülésre és gondoskodásra, amelyet Pártunk és kormányunk a Bányásznap törvénybe iktatásával is kifejezett és jelenthessük Rákosi elvtársnak, hogy most sem csalódott a bányászokban: most is megtettük kötelességünket Pártunkkal, hazánkkal, egész dolgozó népünkkel szemben. Ezúttal összefoglalva több bányásztémájú könyvet kívánunk ismertetni olvasóinkkal. „Ezerszínű kincs“ ből. Teknős Péter rajzokkal gazdagon illusztrált könyvéből, még egy gyermek is megtanulhatja, mi a szén, hogyan hozzalétre a természet alakulása, hogyan termeli ki a bányász és mi mindenre lehet felhasználni mindennapi életünkben. A műt ezenkívül a bauxittal és a többi ércekkel is hasonlóképpen foglalkozik, végigvezetve az olvasót a nyersanyag útjától a kikészítés, illetve a felhasználás legkülönbözőbb módjáig. „Így sztahanovista feljegyzései“ címmel Illarion Jankin, szovjet sztahanovista ércbányász életének azt a legjelentőségteljesebb szakaszát írja meg, ami alatt a Bolsevik Párt útmutatásával és tanításaival belőle, az egyszerű, tanulatlan falusi dolgozóból hazája egyik legképzettebb, élenjáró bányásza lett, aki rendkívüli teljesítményeiért számtalan kitüntetésben részesült. Mi a titka, mi a magyarázata Jankin sztahanovista eredményeinek? Az, hogy — mint maga írja — kiéhezetten vetette magát a tanulásba, hogy pótolja azt a kevéske tudását, amit az általános iskola három osztálya juttatott neki. Jankin ugyanis munkája mellett szakadatlanul tanult. Minden tanfolyamra jelentkezett, minden, előadást végighallgatott és emellett pártonkívüli létére bekapcsolódott az üzemi politikai kör napi munkájába is. Két év múlva csapatvezető. Társaival, akik szintén mezőgazdasági munkások voltak azelőtt, a szovjet embert jellemző lankadatlan szorgalommal képezik magukat, s így rövidesen másfélszeresére teljesítik napi előirányzatukat, miután a műszak alapos előkészítésével a csapat létszámát 18-ról 12-re csökkentették. Ekkor Jankint tapasztalatcserére küldik egy másik sztahanovista vájárhoz. Annak módszereit átvéve, előbb 894, majd 1150 százalékra sikerül teljesítenie normáját. Második rekordja után már azért küldik egy másik bányába, hogy ő tanítsa az ottani dolgozókat, megmutassa, milyen eredményt hozhat az új követése és hogy csapást mérjen a maradiakra. Már tizenötszörösen teljesíti normáját, amikor megkapja a Sztálindíjat. Kapcsolata mind szorosabbá válik a Párttal. Bár érzi, hogy a munkamódszerátadással félig-meddig pártmunkát végez, érzi azt is: még hiányzik belőle valami ahhoz, hogy a nép legjobbjai közé tartozhasson. Azután eljön az ideje, hogy felveti magában a kérdést: „Valóban pártonkívüli vagyok-e még?" — és megírja felvételi kérelmét. 1944-ben egy bányarész vezetőjévé nevezték ki. Ő azonban nem állt meg az úton, amelyre a Párt irányította, s amelyet a Párt nyitott meg előtte. Továbbfolytatta tanulmányait, beiratkozott a bányászfőiskolára. Az iskola elvégzése után mérnök lett az egyszerű bányászból, az egykori parasztfiúból, nemsokára pedig bányaigazgató. Leánya a bányászfőiskola hallgatója. Így jutott fel a magasba a Párt segítségével Jankin bányász a szocialista társadalomban és halad előre gyermekeivel a kommunista társadalom még boldogabb világa felé. Egészen más irányú André Stil könyve, a Bányászok dicsérete, amely egy északfranciaországi bányatelep bemutatásával leplezetlen képet fest a francia bányászok sivár, nyomorúságos életéről. Mintha csak a mi ezelőtti életünk elevenedne meg a könyv lapjain. A bányászok egészségtelen, levegőtlen, penészes kalyibákban laknak. Fejük mindig teli a megélhetés gondjaival, szívük telve keserűséggel kizsákmányolóik, elnyomóik ellen, de a gyomruk gyakran üres. De bemutatja a könyv szerzője a francia bányászok hősi harcát is, azokét a forradalmi lelkületű dolgozókét, akik a nélkülözések fokozódása közben szüntelen kitartással, a győzelembe vetett szilárd hittel, a kommunisták vezetésével sztrájkot sztrájk után szerveznek, szembeszállva a csendőrszuronyokkal és a jobboldali szocialista szakszervezeti vezetők spionjaival. Joggal az osztályharcos francia bányászok dicsérete ez a könyv, akik törhetetlen kitartással harcolnak emberi jogaikért, hazájuk függetlenségéért, maguk és gyermekeik nyugodt, biztonságos életéért, a Szovjetunió vezette béketábor győzelméért. „fekete érc“ című hosszabb elbeszélésében Armand Radu, román író leírja, hogyan küzdöttek a felszabadulás utáni nehéz esztendőkben a zsilvölgyi ércbányászok a termelést mindenáron hátráltatni akaró reakciósok és munkásáruló ügynökeik ellen. A saját nehézségeinkre, kemény , harcok után kivívott győzelmeinkre ismerünk a könyvből, amikor végigkísérjük az erdélyi román bányásztestvérek harcát a bánya megmentéséért, a termelés növeléséért, felemelkedésünkért, s az egész dolgozó nép felemelkedéséért. A könyvek egy részében, amint láthatjuk, azokkal a problémákkal találkozunk, melyek a szabad országok bányászai életének középpontjában állnak. A másikakban az írók művészi eszközökkel elevenítik meg a mi átkos múltúnkat, a nyugati tökésvilág rabigájában görnyedő bányászok szenvedésteli, küzdelmes életét, amely nekik még a szomorú jelent jelenti, amely azonban már méhében hordja a szabad, boldog élet reménységét. A fent ismertetett művek tehát egyformán értékesek és érdekesek minden magyar bányászdolgozó számára. K. L. bányászoknak iRt BÁNYAMUNKÁS A BÁNYÁSZNAP FILMJEI A magyar filmszakma azzal fejezi ki hős bányászaink iránti megbecsülését, szeretetét, hogy az országos bányásznap alkalmából, szeptember 2-án a bányászterületek filmszínházai a bányászokkal foglalkozó filmeket tűznek műsorra. Ekkor kerül első ízben a bányászok és a magyar dolgozók elé a karovyvaryi fesztivál Munka-díjat nyert színes szovjet filmje, a Donyeci bányászok magyarul beszélő film, amely változatos képekben mutatja be a hatalmas donyeci bányavidék dolgozóinak életét és azt a változást, amelyet a fokozott gépesítés a bányászok életében előidéz. Dorog-Rákosi-terep, Pécs-Bányatelep, Petőfibánya, Kisgyón, Pusztavám és még sok más község mutatja be a díjnyertes filmalkotást. Több keskenyfilm moziban, így pl. Rudabányán, Perecesen, Oroszlányban, Recsken, Pécsszabolcson erre a napra a „Szerencse fel” című szovjet filmet tűzték műsorra, melynek cselekménye a Sztahanov-mozgalom kibontakozásának idején játszódik. Salgótarján és Tatabánya az Acélszívek című lengyel filmet játssza a bányásznapon. Tokod, Komló és Kisterenye a Búgnak a tárnák című csehszlovák filmet mutatja be, amely a kladnói bányászok 1860-as történelmi jelentőségű sztrájkját ábrázolja. Az Igazak útja című német bányászfilm is műsorra kerül Zagyvapálfalván és Dorogon. Nemcsak játékfilmek, hanem számos dokumentumfilm is szerepel a bányásznapi műsorban, mint például a Bányászok című magyar kisfilm (a Harcban a holnapért sorozat keretében), az Egy lengyel bányász levele, a Barna szén, című csehszlovák, a Történet a szénről című szovjet film. A bányásznap filmjei egyrészt hozzájárulnak ahhoz, hogy bányászaink munkalendületét fokozzák, másrészt mozgósítsák a dolgozókat, hogy minél többen tegyenek eleget a tatabányai bányászok elmúlt heti felhívásának. A bányászsport helyzete az első Bányásznap előtt Pártunk és kormányzatunk nagyra értékeli a bányászok munkáját. Ennek adott kifejezést az a minisztertanácsi rendelet, ami szeptember első vasárnapját országos bányászünneppé nyilvánította. De bányászaink egyformán kiérdemelték a dolgozó nép szeretetét és megbecsülését a fasiszták elleni fegyveres harcokkal, a felszabadulás utáni egyre fokozódó termelési és sporteredményeikkel. Felszabadulás előtt 36 bányász„sportegyesület” működött, összesen 1500 sportolóval. Ezek nagy része a labdarúgást űzte, mert a bányák akkori urainak, a bányabáróknak csak a haszon volt fontos. Ezért nem adtak lehetőséget a tömegsport kibontakozására sem. A fejlődés Bányászaink sportélete, csak a felszabadulás után indult hatalmas fejlődésnek, amikor Pártunk útmutatása szerint a szakszervezet vette kezébe a sport irányítását. Ennek eredményeként hamarosan bebizonyosodott, hogy bányászainkat nemcsak a labdarúgás érdekli, hanem a többi sportágak is. Ez megmutatkozott abban is, hogy például ma már a borsodi szzénmedencében több mint 40 bányász kézilabda csapat működik, a SZOT alapfokú tornászcsapatbajnokságában 86 csapatunk vett részt, a két év előtti mezítlábas sakkcsapat bajnokságra pedig 140 bányászcsapat nevezett. De hasonló emelkedés tapasztalható csaknem valamennyi sportágban. Legjobban az MHK testnevelési rendszeren keresztül mérhető le a bányászsport fejlődése. 1949-ben 8000 bányász dolgozó tette le az MHK próbákat, 1950-ben 15.000. Az idén már 18.000 bányászjelentkező van, akik közül 6708 valamennyi követelményből lepróbázott, míg 8276 dolgozó 56 számból próbázott már és rendszeresen készül a még hátralévő próbák letételére is. Különösen a borsodi szénmedencében van jó talaja az MHK-nak és itt az 5500 főnyi előirányzott létszámból 4667 dolgozó fejezte be az összes próbákat. Bányászaink jó és eredményes MHK-munkáját bizonyítja az is, hogy a SZOT MHK-vándorzászlaját bánya, üzem, Rudabánya védi, de több bányatelep dolgozói — a bótaiak, a perecesiek, az ajkacsingervölgyiek és a komlóiak — egészen kiváló MHK- munkával, eséllyel pályáznak az MHK- zászló elnyerésére. Bányász sportolók a termelésben Nemrég adtunk hírt arról, hogy a pécs-bányatelepi Kalauz István sztahanovista vájár, labdarúgó befejezte ezévi tervét. Erre rádupláztak Molnár Sándor és Blahota József kurittyáni vájár labdarúgók, akik már az 1952 áprilisi tervüket teljesítik. Múlt havi átlaguk 172 százalék volt, az alkotmány ünnepére pedig 220 százalékot teljesítettek. Sajószentpéteren Szűcs István vájár-labdarúgó múlt havi átlagteljesítése 210 százalék, Járdánházán Sebők Ferenc és Puzsik Ferenc vájár-labdarúgók az alkotmány ünnepére 208 százalékos teljesítményt értek el. A bótai bányász-sportolók közül Rostás Vilmos, Koós G. Dezső, Kriston Sz. Kálmán, Kriston K., József és ifj. Simon Gyula vájárok múlt havi átlagteljesítménye 132 százalék. Az ormospusztai sportoló brigád — Valeán Sándor, Valeán András, Almási István, Tridmanszki Dezső és Kurilla Tibor vájárlabdarúgók múlthavi átlagteljesítménye 147 százalék, de az alkotmány ünnepére 252 százalékot értek el. A csipkésaknai DISZ-sportbrigád, amely vállalta, hogy a bányásznap tiszteletére 100 százalékra teljesíti MHK-próbázásait, s hogy a termelés terén pedig 6 csillés átlagot teljesít, 7 csillés átlagot ért el. A sportbrigád tagjai gyakran eljárnak a közeli tszcs-be segíteni a mezőgazdasági munkában. A tatabányai XV-akna sportolói közül két vájár: Fehér Ferenc, asztaliteniszező és Szabó Mihály labdarúgó a Bányásznapra 120 százalékos termelési felajánlást tett. Ezt a vállalásukat már mindketten túlteljesítették és Fehér 235 százaléknál tart, a Szabó Mihály vezetése alatt dolgozó DISZ- brigád jelenleg 180,7 százalékra teljesíti termelési előirányzatát. A margittárói üzem sportolói, akik eddig 93 százalékon álltak, a Bányásznap tiszteletére 160 százalékot teljesítettek. Közülük Ádám Elemér 216 százalékot ért el. A Tokod Erzsébet-aknai sportbrigád, amely vállalta, hogy a Bányásznapra 105 százalékos termelési eredményt ér el, ezt túlteljesítve, 118 százaléknál tart. A baglyasaljai sportolók közül Horlik Gyula bányagépgyári esztergályos vállalta, hogy 159 százalékos termelési eredményét további 10 százalékkal fokozza, s ezt a vállalását már 11 százalékkal túlteljesítette. Az MHK-próbázásban és szervezésben jó példával elöljáró perecesi labdarúgók. ■ Az ötezer új bányász •if. Az első Országos Bányásznap A sportversenyekkel is színesebbé teszszük. A szeptember 2-án Tatabányán lebonyolításra kerülő bányászkupa döntőkön 8 sportágban láthatunk szép küzdelmeket. A különböző szénmedencék legjobb csapatai kézilabdában, röplabdában, labdarúgásban, atlétikában, tornában, asztaliteniszben, tekében és sakkban mérik össze tudásukat a Bányász Szakszervezet vándorzászlajáért. A Bányászkupa döntők műsora: labdarúgásban szept. 1-én Borsod, Baranya, Komárom Nógrád Válogatottja mérkőzik, szeptember 2-án az előző kétnapi vesztes, majd az előző két győztes. Kézilabdában szept. 1-én: Baranya --Borsod női válogatott, utána Borsod—Dorog férfi válogatott, majd Komárom—Veszprém, női, végül Tatabánya—Veszprém férfi válogatott mérkőzik. Szeptember 2-án az előző napi két vesztes női csapat, utána az előző napi két vesztes férfi csapat, végül az előző napi két győztes női, majd a férfi csapatok mérkőznek. Röplabdában szept. 1-én: Borsod— Nógrád női válogatott, Borsod—Komárom férfi, Baranya—Komárom női és Nógrád—Baranya férfi, válogatottak küzdenek egymással. Szeptember 2-án az előző napi vesztes női, majd a férfi csapatok, utána pedig az előző napi győztes női, végül az előző napi győztes férfi csapatok mérkőznek. Ugyancsak a tatabányai sportpályán zajlanak le szeptember 2-án az MHK postaversenyek, atlétikai, torna, asztalitenisz-, teke- és sakkmérkőzések, a különböző területek válogatottjai között. 1951 augusztus 30. Felelős szerkesztő és kiadó: Pothornik József Szakszervezet, VI., Gorkij-fasor 46/48. Telefon: 221—222—O. Táviratcím: „Bányászok Budapest** Előfizetési ‘díj: '0 évre 1.20 Ft. '/1 évre 2.40 Ft. 1 évre 4.80 Ft. SZIKRA lapnyomda: BéH$iUMUnkás Budapest, Vill., József-körút 5. 1 Felelős nyomdavezető: Kulcsár Mihály