Bányamunkás, 1978 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1978-01-01 / 1. szám
Folytatás az 1-ső oldalról nyegi követelmény, hogy az áthassa a szakszervezeti munka valamennyi részterületét. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a nevelés, a meggyőzés a szocialista vezetés része, nélkülözhetetlen eleme, annak velejárója. Elfogadtatása politikánknak, elhatározásainknak az egységes cselekvés érdekében. Az elmúlt esztendőkben elért eredmények figyelemre méltóak, számottevőek. Ahogyan javult nevelő munkánk, azzal együtt és annak eredményeként fejlődött szakszervezetünk egész tevékenysége is. Ma már áthatja a szakszervezeti munka minden területét és kiterjed a tagság szinte minden rétegére. Abból kiindulva, hogy a nevelő munka mindig a szakszervezeti tevékenység fő feladataihoz, tennivalóihoz tartozik és elválaszthatatlan a gazdasági építőmunkától, az érdekvédelemtől — tekintette át elnökségünk is ezt a területet. Főbb megállapításait és a jövő feladatait az „Állásfoglalás”-tervezet tartalmazza, amelyet a központi vezetőség tagjaihoz eljuttattunk. Mindenekelőtt szeretném hangsúlyozni, hogy a fejlett szocialista társadalom építése során számos új tennivalóval, nem kevés gonddal és ellentmondással is szembe találjuk magunkat. Ezek megoldására a nevelő munkának is fel kell készülnie. Ugyanis, ahogy haladunk előre, az élet mind többet követel meg és vár el az emberektől. Nagyobb tudást és látókört, közösségibb magatartást, mélyebb tudatosságot. Nagyobb jártasságot a társadalom ügyeiben, tisztábban látást a világ dolgaiban. Választ kell tehát adnunk nap mint nap a dolgozók és az élet által felvetett kérdésekre. Soha nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy nevelő tevékenységünk középpontjában mindig az ember áll a maga tudásával, egyéniségével s nem egyszer tele kételyekkel, megválaszolatlan kérdésekkel. Nekünk az a kötelességünk, hogy mindenkit segítsünk és képessé tegyünk arra, hogy a mai és a holnapi követelményeknek mind jobban meg tudjon felelni. Aktív és alkotó részese legyen családjának, munkahelyének, egész környezetének a szocialista életmód és magatartás formálásában. A szocializmus iránti elkötelezettséggel — ha kell áldozatvállalással is — szolgálja a béke, a haladás, a munkásosztály hazai és nemzetközi ügyét. Mindez pártunk XI. kongreszszusán így fogalmazódott meg: „Pártunk nagy figyelmet fordít az ideológiai, a tudomány, a közoktatás, a kultúra kérdéseire, mert nem kis mértékben a megfelelő megoldástól függ társadalmunk előrehaladása, népünk további felemelkedése”. Építsünk a szocialista brigádokra Az elkövetkezendő esztendőkben a nevelő munka egyik kiemelt feladata a munkahelyi nevelés fejlesztése, hatékonyságának növelése. Ez abból a valós tényből fakad, hogy az üzemi, a munkahelyi élet, a munkahelyi közösségek, brigádok és maga a munka az emberi életre rendkívül nagy hatást gyakorolnak. Ebben a folyamatban — lehetőségeink eddigieknél jobb kihasználásával — gyorsítani tudjuk az ember formálását. Elő tudjuk segíteni, hogy mielőbb kialakuljanak és megszilárduljanak benne a munkához és a dolgozó társaihoz való új viszony. A művelődésnek, az erkölcsi normák erősítésének a jövőben is a szocialista brigádok képezik a bázisát. Ezért megkülönböztetett figyelmet kell fordítanunk e mozgalom továbbfejlesztésére, mindenekelőtt minőségi színvonalának emelésére. A szocialista brigádmozgalom ma már átfogja a bányaipar dolgozóinak minden rétegét. A brigádok száma közel 5 ezer, tagjainak száma pedig meghaladja a 75 ezer főt. Ez egy olyan bázis, amelyre építeni lehet és kell is, mind a gazdasági célok megvalósításában, mind pedig a közösségi élet formálásában. A mozgalomban részt vevők megfelelő irányítottsággal, de önként, az átlagosnál többet vállalnak magukra munkában, magán- és közéletben, önművelődésben egyaránt. Ezzel nemcsak saját közösségük belső életére, hanem környezetükre is nagy hatással vannak. Ezt kell az eddigieknél is jobban kiaknáznunk, a társadalmi fejlődés szolgálatába állítanunk. A művelődés segítése kötelesség A közművelődés fejlesztéséről szóló párthatározat kimondja: „A folyamatos és állandó művelődés szükségességének felismertetésében kulcsszerepe van a munkahelyi vezetésnek. Érvényt kell szerezni annak az elvnek és gyakorlatnak, hogy a munkahelyeken a vezetéssel járó kötelességek közé tartozzék a dolgozók művelődésének segítése.” Ezt a magunk részéről is természetesnek és helyénvalónak tartjuk. A növekvő feladatokat csak művelt, szakmailag jól képzett, munkáját szerető és értő dolgozókkal lehet megoldani. Elvárható a munkahelyi vezetőktől — de minden más vezetőtől is —, hogy megszerzett tudásukból átadjanak társaiknak, az általuk irányított dolgozóknak. Ez nemcsak beosztásbeli, de emberi kötelességünk is. Különösen sokat segíthetnek a műszaki-gazdasági vezetők a dolgozók általános műveltségének, szakmai képzésének és továbbképzésének fejlesztésében. Ezek szorosan együvé tartozó kérdések. Az alap: nyolc általános Az általános műveltség fogalmába sok egymással összefüggő ismeret elsajátítása tartozik. Ilyen többek között az általános iskolai végzettség, mint mindennek az alapja, kiindulópontja. Még mindig közel 20 ezer 45 éven aluli olyan dolgozó van a bányaiparban, akik nem rendelkeznek az általános iskola 8 osztályával, tehát az alapműveltséggel. Tudjuk — különböző okok végett —, nem vagyunk könnyű helyzetben. Mégis, közös erővel, összefogással meg kell tennünk mindent annak érdekében, hogy ez a szám csökkenjen. Erre megvan minden reményünk, hiszen az elmúlt években figyelemre méltó fejlődést tudtunk elérni. Ezt kívánja tőlünk a bányaipar létszámhelyzete, a technika fejlődése, nem utolsó sorban a bányászat jövője. Az általános műveltség fontos eleme a politikai műveltség. Ennek megszerzéséhez az üzemekben több lehetőség adott, azokat kell jól és célszerűen felhasználni. Jelenleg a dolgozóknak több mint egyharmada vesz részt rendszeres politikai képzésben, a párt, a KISZ és a szakszervezet tömegpolitikai oktatásának keretében. Évente közel 20 ezer fő részesül szakmai képzésben, illetve továbbképzésben, s több mint 8 ezer szakszervezeti tisztségviselő oktatásáról gondoskodunk. Csaknem 100 ezren vesznek részt különböző tudományos ismeretterjesztő előadásokon. Az összdolgozóknak mintegy 25 százaléka rendszeres olvasója a szakszervezeti könyvtáraknak. Van tehát mire alapoznunk, csak az eddigieknél jobban kell a lehetőségekkel élnünk. Ennek fontosságát csak alátámasztja, hogy a nevelő munka milyensége, a dolgozók műveltségi szintje, alapját képezi és meghatározója a szocialista, és ezen belül az üzemi demokrácia megkívánt fejlődésének is. A demokráciával való élés tudatosságot és felelősséget jelent. Tudatosságot a dolgok megítélésében és felelősséget a döntések meghozatalában és végrehajtásában. Javítani kell a közművelődési tevékenység feltételeit A bányaipar létszám-összetételénél fogva a jövőben is számolnunk kell azzal, hogy jelentős lesz azoknak a száma, akik a környező községekben fognak élni. Ezt a tényt nevelő munkánk során figyelembe kell vennünk. A bejáró dolgozók kulturális igényeinek felkeltése, kielégítése, művelődési feltételeinek javítása, életvitelüknek, szokásaiknak alakítása, formálása hosszabb időt igénylő munkát, komplex tevékenységet jelent. E munkában előbbre lépni és tartós eredményeket elérni csak akkor tudunk, ha az üzemek, vállalatok, az érintett községek, települések tanácsaival, iskoláival, művelődési intézményeivel az eddigieknél szorosabb együttműködést alakítanak ki. Ma még ez eléggé formális s általában alkalomszerű. A munkahelyi nevelésben, a lakóterületeken élő dolgozók és családtagjaik művelődésében jelentős szerepük van a művelődési intézményeknek és oktatótermeknek. Jelenleg a bányaipar területén 97 művelődési intézmény és üzemi klub van. Ebből 50 a művelődési otthon kategóriába tartozik. Ezen túl a vállalatoknál, üzemeknél 197 olyan terem van — nagyobbrészt felolvasó, vagy ahhoz hasonló helyiség —, amelyeket megfelelő felszereléssel alkalmassá lehetne tenni oktatási célokra is. Amint már korábban utaltam rá, az elnökség a Nehézipari Minisztériummal a közelmúltban megvizsgálta a művelődési célokat szolgáló objektumok anyagi ellátottságát, tárgyi és személyi feltételeit. Meg kell mondani, hogy a tapasztalatok nem valami kedvezőek. Az előadás befejező részében Kun elvtárs a közművelődés tárgyi, anyagi feltételeiről szólt, majd javasolta: mindenütt alakítsanak ki egy olyan helyiséget, ahol a dolgozók tanulhatnak, szórakozhatnak. Az e napirendet követő vita után Simon Antal, szakszervezetünk főtitkára tájékoztatta a központi vezetőséget a népgazdasági tervek teljesítéséről, az ez évi gazdaságpolitikai célokról, majd a bányászati ágazatok helyzetével foglalkozott. Helytálltak a bányászati ágazatok dolgozói Megállapíthatjuk, hogy a bányaipar 1977. évi alapvető feladatait várhatóan teljesíti, illetve számos területen túlteljesíti. A szénbányászat nagy erőfeszítések árán várhatóan 25,4 millió tonna szenet termel, ami mintegy 500 ezer tonnával haladja meg az éves tervet. A kőolaj- és földgázbányászat 2 millió 176 ezer tonna kőolaj, és közel 6,6 milliárd köbméter földgáztermeléssel több mint 400 ezer tonna kőolajértéknek megfelelő szénhidrogéntöbbletet ad a népgazdaságnak éves terven felül. Szakszervezetünk elnöksége állandó figyelemmel kíséri a bányászat jövedelmi viszonyainak alakulását. Az elért eredmények ellenére nem lehetünk elégedettek, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a bányászok, elsősorban a szenesek, a túlzott szabadnapi termelés bérével együtt sem érik el a népgazdaság ipari átlagának fejlesztési mértékét. Nagyon örülnénk annak — azt hiszem, bányászaink még jobban —, ha a kialakult bérszínvonalat kevesebb szabadnapi és pótműszakkal terhelnénk. Ezt követően az élet- és munkakörülményekkel, a baleseti helyzettel foglalkozott Simon elvtárs, majd a következőket mondotta: Engedjék meg, hogy a központi vezetőség nevében elismeréssel és köszönettel adózzam a bányaipar dolgozóinak — mindenekelőtt a szocialista brigádoknak az elért eredményekért, a kivívott sikerekért. Ezt abban a reményben teszem, hogy a kibontakozott lendület töretlen lesz az 1978-as évben és még gyümölcsözőbben segíti — a könnyűnek nem mondható —, de a bányászat szempontjából felemelő feladatok végrehajtását. 1978 gazdasági feladatai A szénbányászat 1978. évi előirányzata 25,2—25,4 millió tonna. Ebből a visontai külszíni termelés 6,8 millió tonna. A szénbányászat 1978. évi fontos feladata, hogy az energetikai igényeket a tervezett szinten, vagy azt meghaladó mértékben kielégítse, minőségi barnaszénből a termelési tervet teljesítse, lehetőség szerint túlteljesítse. Igen jelentős feladat a szénbányászat részére a nagyberuházások megkezdése, illetve folytatása, így folytatni kell a márkushegyi és nagyegyházi bányaüzemek építését, meg kell kezdeni Mány bányaüzem előkészítési munkáit és folytatni kell Lencsehegy II. bányaüzem kiviteli terveinek készítését. Balinka és Dudar bányaüzemek rekonstrukciójának előkészítő tervezési munkáit ugyancsak indítani kell. Kiemelt feladat a műszaki fejlesztés, a gépesítés fokozását célzó beruházások megvalósítása. A vállalati beruházásoknak elő kell segíteniük a menynyiségi és minőségi igények kielégítését, valamint a termelés gazdaságosságának javítását. A mélyműveléses szénbányászat további koncentrálása érdekében a kimerülő tatabányai XV-ös, oroszlányi XVI-os és XVII-es aknaüzemek, a borsodi Ella és Berente bányák termelését a megmaradó mélyművelésű bányák termelésének növelésével kell ellensúlyozni. A külszíni folyamatok további koncentrálásával a járulékos és segédtevékenység gépesítésével a termékszerkezet és a termelőrendszer szerkezetének korszerűsítésével a mélyművelésű bányászatban az összes külszíni műszakok arányát 32 százalék alá kell csökkenteni. Mindezek segítségével a teljesítményt 6,3 százalékkal kell növelni. A jobb minőségű oroszlányi, tatabányai szénmedencék termeléscsökkenése miatt növelni kell az észak-magyarországi barnaszéntermelési kapacitások kihasználását. A hazai kőolajtermelési terv 2 millió 150 ezer tonna mennyiséggel lényegében az 1977. évi szinten marad. Földgázból mintegy 260 millió köbméterrel kell többet termelni az 1977. évinél, azaz 7,2 milliárd köbmétert. A szegedi kőolaj, és földgázipari létesítmények beruházását az év végéig be kell fejezni. A vállalati forrásokból elsősorban az éves termelési terv teljesítését biztosító beruházásokat kell megvalósítani. Az érc- és ásványbányászat területén folytatni kell a recski rézkombinát bányászati kutató és feltáró munkáit, valamint a vertikum megvalósításának elkészítését. Fokozott gondot kell fordítani a tőkés import csökkentését, illetve az export növelését célzó bankhitellel megvalósuló beruházásokra. Tovább kell fejleszteni a korszerű külfejtéses eljárásokat, az érc- és ásványbányászatban, elsősorban a hidraulikus jövesztés és szállítási technológiák bővítésével, valamint ahol arra lehetőség van, a kőzetszaggatásos jövesztési mód mind szélesebb körű alkalmazásával. Összehangoltabb tevékenységet Népgazdasági érdekek fűződnek ahhoz, hogy bővítsük hazai ásványvagyonunkat s ezzel geológiai adottságaink jobb kihasználását. A földtani kutatásnak — ma még reménybeli nyersanyagok felderítésével — bővíteni kell az ásványvagyon felhasználási lehetőségeit. Okulva az elmúlt évek tapasztalatain, célszerű volna a kutató munkát összehangoltabbá tenni és az átharántolt rétegek vizsgálatát mindenre kiterjedően végezni. Megengedhetetlen, hogy szűkebb szakmai érdekek érvényesüljenek a kutatásoknál, háttérbe szorítva a valós népgazdasági érdekeket. Lényegileg azt kellene elérni, hogy a különböző vállalatok kutató részlegei ne szénhidrogént vagy bauxitot kutassanak fel részletességgel, hanem a föld ásványi kincseit. A bányászat vázolt feladatai nemcsak a termelési egységekre hárítanak nehéz feladatot, hanem a kapcsolódó vállalatokra is, mindenekelőtt az aknamélyítőkre, a bányagépgyártásra és az intézményekre is. Tudott dolog, hogy — kényszerhatásokra — az aknamélyítés és a bányagépgyártás profilmódosítást hajtott végre. Ez a folyamat gyengítette a két vállalatot. A feladat most az, hogy alkalmassá tegyük a két vállalatot azoknak az igényeknek a kielégítésére, amelyeket joggal elvár tőlük a bányászat. Napirenden szerepel a két bányászati intézet, a tervező és kutató összevonása, Központi Bányászati Fejlesztési Intézetté történő átszervezése. Ez is kapcsolatban van a bányászat megnövekedett feladataival, az erők és szerény lehetőségeink koncentrálásával, a hatékonyabb munkával. Ezután a szabályozó rendszer egyes elemeiből eredő kérdésekkel foglalkozott, majd így folytatta: A feladatok igen feszítettek és végrehajtásuk csak a dolgozók összefogásával, aktív kezdeményezőkészségük további fokozásával biztosítható. Ennek érdekében fel kell használni az üzemi demokrácia fórumait és eszközeit. Feladatainkat a tömegek ügyévé kell tenni, mert csak ez lehet az eredményes munka záloga. A jelenlevők előtt ismeretes a SZOT és a KISZ állásfoglalása a szocialista munkaverseny-mozgalom 1978. évi továbbfolytatásával kapcsolatosan — mondta befejezésül. Az állásfoglalás ajánlásokat tesz a versenyvállalások főbb feladataira. Ennek szellemében kell segíteni a versenyvállalások megtételét.