Bőripari Szemle, 1919 (18. évfolyam, 1-7. szám)
1919-01-01 / 1. szám
_ ________ __ A hadigyárakba bevonultatott bőriparosok mozgalma. . A lapunkban megindított mozgalom mindinkább nagyobb hullámokat vet. E mozgalomból kifolyóan lehet csak igazána megítélni azt az eddig elfojtott elkeseredést, amely annyi sok ezer önálló iparosban összegyülemlett. Nem is mertük volna hinni, mily hitványul éltek vissza, főleg az újpesti Wolfner-féle bőrgyárban, annyi sok ezer önálló mester munkaerejével, munkabírásával. Csak az bír róla fogalommal, aki ezeknek az iparosoknak panaszos leveleit végigolvassa. A sötét középkori állapotok jutnak az ember eszébe, ha ezeket a leveleket tanulmányozza. Nem is tudjuk felfogni, mint vetemedhettek kulturemberek, minek ezek az újpesti Wolfnerék voltak, ily hóhérszerepre ! Az ember esze megáll! Hogy évtizedeken át nagy hírnévre, európai tekintélyre emelkedett cég, a huszadik században, ily hajmeresztő szerepre adja magát: ez egyszerűen téboly. Mégpedig hatalmi téboly. Akárcsak Tisza István tébolya volt, mely szerint a középhatalmak le fogják gyűrni a világ minden más hatalmát. De ebben a tébolyban volt legalább valamelyes rendszer-féle. Míg abban a Wolfner-féle tébolyban, tudniillik, hogy ők a kis- és középüzemű bőriparosság romjain egy új életet, egy új világrendszert építenek föl, még rendszer sem volt. Helyszűke miatt nem áll módunkban a mozgalomhoz csatlakozó annyi sok iparosnak panaszos levelét közzétenni. Pedig értékes anyag volna mindazok számára, kik erről a hazug, kapitalisztikus világrendről egy újabb fejezetet akarnának megírni. Mutatóul álljon itt egyik értelmes alföldi timármesternek, a sarkadi ifj. Szabó Mártonnak levele a maga meztelenségében, melyet lapunk főszerkesztőjéhez e hó 15-én intézett: — Vagyok szerencsés Önnek a legmesszebb menő tiszteletemmel gratulálni, amennyiben f. é. december hó 11-iki becses sorait örömmel olvasva, arról értesit, hogy a hadfelszerelési gyárakkal szemben mozgalom indult meg a kisiparosok érdekében, hogy kártalanítást követeljünk különösen az ellen a híres Wolfner-gyár ellen, mely a mi zsírunk árán fél Újpestet megvásárolta és még egy nagy csomó milliókat szerzett és nagymennyiségű, 150 180.000 darab nehéz bőr és ezenkívül 80— 120.000 darabig fekvő nyers borjúbőr fekszik raktárán, aminek én osztályozója, átvevője és kiadója voltam két évig, amiért nekem járt 72 korona hetibér, amikor szalonnát 40 koronáért lehetett beszerezni, hogy az éhenhalástól magamat megmentsem, mert a 72 koronából minden ruházatnak, lakásnak, élelemnek ki kellett állania. Tehát ezt az életmódot néki kívánom, vagyis kívánnám vele megkóstoltatni úgy 3 évig és 7 hónapig, mint ő velem hogy izleltette és a hozzám hasonló kisiparos szaktársaimmal. — Volt ugyan néki felállítva (Dehogy is néki! — A szerk.) egy népkonyhája, ahol lehetett 80 fillérért ebédelni, de pardon, sokféle nép van a világon, ez annak volt jó, aki a világon annál jobbat nem evett. Ezzel az étkekkel őtet szeretném táplálni és egyik héten éjjel, másik héten nappal úgy dolgoztatni, mint ő tett mi velünk, kisiparosokkal. — Én ki tudom mutatni, hogy 1916 január hó 1-ső napján, azaz újév napján, keritésárbocokat hordoztam neki a vállamon, egész nap esett a hó és erre a napra kaptam 5 korona 50 fillér fizetést, tehát mentek ott sok minden üzletek . — Ha pártfogója vagyok a mozgalomnak, hogy ő méltósága báró uraságának ezt az eljárását egy kissé (??!!) megtorolnánk, mert nagyon a kezében volt a hatalom és dicsőség, ami pedig a mi érdemünk.. . Végül tehát ezen üdvös eljárásért a t. Szerkesztő úrnak az egész összes kisiparosok nevében hálás köszönetemet nyilvánítom. * * * * Megemlítjük, hogy a timáriparosok eme mozgalmához szép számban jelentkeztek a bevonultatott szíjgyártómesterek és önálló üzemmel bíró cipészüzlettulajdonosok is. Mi a jelentkezőket, tekintet nélkül arra, várjon szíjgyártó- vagy cipészmesterek az illetők, egyenlő elbánásban kívánjuk részesíteni a timáriparosokkal, hisz itt az egész bőriparosságot érte a sérelem, tehát az orvoslás mikéntje is az egész bőriparosságot illeti meg. , * * * Felkérjük minden szaktársunkat, akiknek tudomásuk van arról, hogy kiket vonultattak be ezek a profitéhes hadseregszállítók gyáraikba, ezeknek pontos lakcímeit velünk, sürgősen közöljék. Minél erőteljesebb lesz a mozgalom, annál erőteljesebbé válik az orvoslás módja is, amelyet a Népköztársaság kormánya az érdekeikben oly mélyen megsértett iparosság javára kifejtene. * * * ■" A mozgalomhoz csatlakozott iparosok névsorát lapunk legközelebbi számában fogjuk közzétenni. V BŐRIPARI SZEMLE _______ 1919. Január 1. / Ankét a központok ügyében. Vágó József kormánybiztos elnökletével december 13-án a kereskedelmi és iparkamara üléstermében az érdekelt bőr-, nyersbőr-, cipőkereskedők, bőr- és cipőgyárosok bevonásával szakértekezlet volt. Hirsch A. Jakab a M. B. O. E. megbízásából kijelenti, hogy a szabadforgalom visszaállítása mellett van s ha ez még nem lenne lehetséges, kívánja több borfajtának, nevezetesen: juh-, kecske- és báránybőröknek, valamint a külföldről (Csehország és Jugoszláviából) behozott bőröknek szabaddátételét. Morvai Oszkár dr. a M. B. O. Sz. nevében követeli a szabadforgalom sürgős visszaállítását. Nagyszabású beszédében megjelöli a módozatokat annak keresztülvitelét illetőleg. Schall Antal a budapesti cipészipartestület nevében szintén a központok megszüntetését követeli.