Czipész Szaklap, 1911 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1911-01-01 / 1. szám

A CZIPÉSZ-SZAKLAP XIV. évfolyam egyszersmind leglelkesebb tanítója is. Bismarck azt mondotta, hogy a német hadcsapatokat az iskolamesterek vezették diadalra Francziaország ellen, mi pedig a vaskanc­ellár nyomán leg­erősebb meggyőződéssel hirdetjük, hogy a czi­pészipart, az anyagi és szellemi boldogulásra a szaksajtó pic­i ólombetűi vezérlik a legbiz­tosabb sikerrel. Lapunk szerkesztősége ennek a nagy tiszt­ségnek legtisztább tudatában végzi apostoli, tanítói, baráti, szaktársi munkáját, és munkál­kodásának terén olvasóinak mindig a legjobbal igyekszik szolgálatára lenni, hogy a magyar czipészipar minden ízében egészségesen fejlőd­jék. Csak egészséges czélirányos elveket hirdet, csak helyes irányt pártol, csak hasznos esz­közöket ajánl, mert csak ezekkel a tényezőkkel tartja elérhetőnek a való élet boldogságát, az egyéni és testületi boldogulást Az így meghatározott jólétnek előse­gítése kellemesen hat reánk is, mert nincs jól­­esőbb tudat, mint az a meggyőződés, hogy hasznára vagyunk embertársainknak vagy leg­alább annak a kicsi körnek, amelyben élünk. Mi hasznára igyekszünk lenni legkiváltképpen a magyar czipészkisiparosságnak, és az a mi erős meggyőződésünk, hogy ez nem csak lehetséges, hanem bizonyos is, ha megnyílt szívekkel és tudnivágyó elmékkel fogadjátok tanításunkat, szóval: az általunk nagy körültekintéssel és egész tudásunkkal szerkesztett Czipész­ Szaklapot. Egymásra utalságunknak eme mestertársi állapotában, hogy ne töltené el szíveinket a közös sors eszmeköréből kiáramló az a fenséges óhajtás, hogy ti mindnyájan, olvasóink, részesei legyetek az élet boldogságának. Ily gondolatoktól és érzelmektől áthatva mondjuk mi olvasóinknak ezeket a sokat jelentő szavakat: — boldog újévet kívánunk! fl „Czipész-Szaklap“ tárczája Szaktörténet az iparunkban. Adatok nyomán ismertetjük, hogy a czip­ész illetve lábbeli-készítő iparban 1910. esztendőig hány év telt el egy-egy jelentősebb szaktörténet óta. 1. Szent Crispin és Szent Crispianus a czipészek védőszentjei halálának 1624-ik éve Mindketten, mint a keresztény vallás már­tírjai gyilkoltattak meg 287. évben . A striegani czipész ipartestü­let (Po­rosz-Szilézia) alapításának (1301. szept. 8.) 610 » » 3. 1. drezdai czipészipartestü­let ala­pításának (1400 évben.) 510 » » 4. Hans Sachs születésének (1494 nov. 5. Nürnbergben.) 417 » » 5. Hans Sachs halálának (Nürnberg 1576. január 19. 335 » » 6. Az insbrucki czipészipartestület ala­pításának (1589.) 322 » » 7. A cilts­ i czipészipartestület alapítá­sának (1621.) 8. A bécsi czipészipartestület alapítá­sának (1691.) 9. A magyar ezédrendszer behozatalá­nak 10. Az olmützi czipészipartestület ala­pításának (1740. deczember 12.) 11. A gráczi czipészipartestület alapí­tásának (1740. deczember 12.) 12. A budai német vargacéh alapítá­sának (1775.) 13. Depaid József születésének (1824. január 10. Bpest.) 14. Knőfel Róbert születésének (1834. febr. 5. Willsdorf Szászország.) .15 A czipészmesterek betegsegélyző egylet alapításának (1846.) 16 A brü­nni czipészipartestület alapí­tásának (1851.) 17. A lembergi czipészipartestület ala­pításának 290 * * 220­­ • 211 * * 171 • * 171 » ■» 158 * • 87 . , 77 * . 6­5* » 55 » » 43 » » Felhívás olvasóinkhoz! 1911. január elseje olvasható a Czipész­ Szaklap mai számának homlokzatán, mellette pedig : tizennegye­dik évfolyam. Hosszú idő ez a honi szaksajtó életében. Hisz­en még ma, a 20. században sem tudják méltatni — fá­radságos küzdelem után — a szaksajtó nehéz, de hasz­nos hivatását. A társadalom előtt kicsinységnek látszik ez a munka és ezért pártolás hiányában a kiadónak és szerkesztőnek erős vasakarata és szorgalmas, ha­szonra nem vágyó munkássága mellett is csakhogy éppen fennállhat egy-egy lapvállalat. Nem is igen dicsekedhetik Magyarország oly ipari sajtóval, melynek állandó megjelenését és fennállását az előfizetők biztosítanák. És miért van ez? Azért, mert nem igen szeret a magyar iparosmester -- tisz­telet a kivételnek — szaklapot pártolni, nem is szólva az olvasásról. Ha már olvasásra adja a fejét, akkor, is a napisajtó szenzácziót hajhászó, szépen kiszínezett, részben a valóságnak meg nem felelő híreit olvassa mohón. Már­pedig léha szerelmi történetek, idegrázó ka­landok olvasása vajmi kevéssé szolgálhat szellemi táp­lálékul s mint ilyen,, nem lehet a művelődés, a haladás forrása. Szakdolgokról pedig éppenséggel semmit se nyújt az ilyen napisajtó — és mégis jut rá naponta 4-10 fillér, egy évben 14 K 60 fillér, esetleg 36 K 50 fillér, mely napisajtó tehát jóval drágább mint a szaksajtó, mely költséges, szakszerű, hasznos mellékleteivel, min­denkorra tanulságos, értékes szakolvasmányt képez . Igaz, egy modern iparosnak a mai világban egy napilapra, de különösen a saját szaklapjára, feltétlen­­ szüksége van. A Czipész-Szaklap azonban a fent vázolt mostoha viszonyokat tekintve, mégis megküzdött, s immár 14-ik éve szolgálja lankadatlan szorgalommal a czipész­­iparosság érdekeit. Ez az idő bizonyítja azt is, hogy a Czipész-Szaklap iparunkban milyen pótolhatatlan mun­kát végzett, figyelmen kívül hagyván a nagy közönyt és részvétlenséget, megbirkózván az anyagi áldozatok súlyos terhével. És hogy több, mint egy évtizede fennáll és meg­jelenik a Czipész-Szaklap, annak a körülménynek tud­ható be, hogy mindenkor h­iven megfelelt hivatásának, elvei mellett kitartott tántoríthatatlanul.

Next