Czipész Szaklap, 1920 (23. évfolyam, 1-17. szám)
1920-08-01 / 13. szám
102 CZIPÉSZ-SZAKLAP Mibe kerül a Czipész-Szaklap? A Czipész-Szaklap soha sem volt és nem is akart „gsert-vállalat“ lenni; annak alapítása magasabb, valósággal eszményi czélért történt: a czipészipar, de főképpen a czipészkézműipar jóvoltáért! Minden jogos óhajtását, kívánságát, érdekét, minden jelentős szakkérdés megvitatását, minden szakmabeli fejlődés, haladás figyelemmel való kísérését, szóval: a czipészkézműiparosság minden téren megnyilvánuló jogos érdekének, érvényre juttatását tűzte ki a maga legszigorúbb kötelességének a Czipész Szaklap, — és ebbeli nagy kötelességét becsületesen meg is tartotta egész eddigi pályafutása alatt. Ez az eszményi, magasztos „közczél“ volt az a tüzoszlop, amelyet hosszú 23 éves vándorlásunk alatt egész lélekkel követtünk s ennek a felséges tüzoszlopnak a fénye, lángja mellett szinte ügyet se vetettünk arra, hogy a Czipész Szaklap kenyeret ad-e annak, aki vagyonát, tudását, buzgalmát, egész lelkét odaadja a felséges czélt szolgáló vállalatnak. A vállalkozó, az alapító, a kiadó, a szerkesztő — egyszóval: Bodh maga se törődött a haszon, a jövedelem kérdésével. De — őszintén szólva — nem is igen kellett ezekkel az anyagi kérdésekkel valami sokat törődnie Bodhnak, mert a Cziposz Szaklap jövedelmező vállalat volt; igaz, hogy igen szerény jövedelmet adott, de a kevéssel is beérte a lap tulajdonosa. Bekövetkeztek azután a nehéz idők: a háború és béke borzalmai, a létért való küzdelem rettenetes pokla, az őrületes közgazdasági viszonyok szörnyű felfordultsága. Az önösség azóta minden téren boszorkánytáncot jár és őrültségében erkölcsi és anyagi gyilokkal hajtja be szörnyű követeléseit. Lapunk ezek ellen a féktelenségek ellen foglal állást, igyekszik a nagy bajok orvoslásában résztvenni, tehát végső eredményben főképp a czipészkisipar „közjavának“ szolgálatában kitartani. Ezen az állásponton a lap a maga anyagi kérdéseit is a czipészipar közügyéhez tartozóknak tekinti és — bár nem „nyilvános számadásra kötelezett vállalat“ — nyilvánosan teszi meg költségvetésének részletezését, hogy bebizonyítsa, hogy napjaink őrületes önzésében semmi része sincs. Íme az itt közölt költségvetés, illetve mérleg, teljesen megvilágítja a Czipész Szaklap anyagi viszonyait, tehát különösen azt, hogy mily összegek folynak be javára s mily tételekre van szükség a lap fentartására; és a végső eredményből kitűnik az, hogy mennyi volna a fiktív maradvány, ha a lap szerkesztője teljesen ingyen dolgoznék. Ez úgy értendő, ha Bodr József befektetett tőkéjének (50.000 K) csupán 4 százalékos kamatát akarja megkapni, akkor ő mint szerkesztő csupán 9000 K-ot számíthat a maga jövedelmére. Ha pedig az említett 4 százalékos kamatoktól egészen eltekintünk, úgy az évi 62.000 K bevétel és 50.760 K kiadás mellett a maradvány 11.240 K-át tesz ki. Ez az az évi jövedelem, amelyből a lap kiadójának és szerkesztőjének meg kell élnie. A két minőség e szerint havonta még 1 (egy) ezer korona jövedelemre se számíthat. Most már az a kérdés, hogy ebben az őrületesen drága, szívtelenül önző időkben egy ezer koronára se rugó havi jövedelem a szerkesztő és családja s hozzá, midőn a családfő beteg, jobb táplálkozásra utalt egyén, eltartására elégséges-e? A felelet csak ez egy lehet: Nem ! És ismét: Nem ! Még arra is rá kell mutatnunk, hogy a közölt költségvetésben melléklet (divatlap és szabászati rajz) csak 4 laphoz van felvéve.Ha azonban ily melléklet minden számhoz lenne csatolva, akkor az évi 60 koronás előfizetési összeg mellett a lap kiadására nagy summát kellene ráfizetni! Tiszta bort öntöttünk a serlegbe ! Czipészek, gondoskodjatok szaklapotok sorsa fölött s gondoljatok főképp annak erkölcsi értékére, gondoljatok arra a magasztos feladatokra, amelyeket e lap teljesít, és ama veszteségre, mely a czipészkézműipart érné, — ha a Czipész Szaklap... megszűnnék! A való helyzetet feltüntető költségvetése lapunknak egyébként ime, a következő: Költségvetés. Szakműveink kaphatók: P. Molnár Lászlónál IV. Kossuth Lajos utcza 1. sz. Bevételi Kiadás: 1000 előfizető után a 60 korona . . . Hirdetések után. ................................ 62000 2000 1000 laphoz papir 500 iv 540 K . . 1000 péld. lap 800 K.......................... Bélyeg 2 számhoz a 10 fill..................... Könyvelő, czimbó és csomagoló . . . 1080 1600 200 300 Havi kiadás 3180 Egy évben 3180 1120 38160 K Kétszer divatlap 2000 péld. . . Kétszer szabászati rajz 2000 péld. Veszteség (100 nem fizet) . . . 38160 3000 3600 6000 62000 50760 Bevétel . . 62000 K Kiadás . . 50760 K Maradvány 11240 K XXIII.