Építészeti szemle, 1896 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1896-01-31 / 1. szám

V. Évfolyam. I. Füzet. Budapest 1896. E­LŐ­FIZETÉS: — Egész évre 8 frt. — Félévre 4 frt. — Negyedévre 2 frt. Hirdetéseket felvesz Singer Gyula hirdetési irodája, IV., Irányi-utcza 7. sz. a. (Kalap-utca sarkán.) ÉPÍTÉSZETI szemle szerkeszti: BOBULA JÁNOS. SZERKESZTŐSÉG: BUDAPEST, VII., SZÖVETSÉG-I. 45. hová a kéziratok küldendők. Megfjelen évenkint 12 füzet. Kéziratokat vissza nem küldünk. OLVASÓINKHOZ. Bizonyos erkölcsi elégtételünkre szolgál, midőn azon tényre hivatkozhatunk, hogy a fölmerülő nehézségek és alantas érdekekből származó ellentétek dacára, meg­értük az ötödik évfolyamot is. Midőn e szakfolyóiratot megindítottuk, eleve leszámoltunk a körülményekkel és nehézségekkel, melyekkel szemben valóságos úttörői misszióra vállalkoztunk, hogy mentői szélesebb körben csináljunk propagandát azon testületi szellemnek, melynek hivatása lenne az építészetet és ennek képviselőit hazánkban is a megillető tekintély magaslatára helyezni, hazai érdekeinket e nevezetes téren is megvédelmezni az idegenek inváziója ellen. Tekintetbe vettük azt is, hogy a testületi szellem kifejlődéséhez okvetlenül magasabb kultúrviszonyok szükségeltetnek, midőn már nem egyesek önkényes mono­póliuma dönt, hanem egy tekintélyes társadalmi osztály magasabb érdekű törekvései­­nek és jogosult igényeinek, ambíciójának érvényesüléséről van szó. Ámde örvendetesen konstatálhatjuk, hogy a magyar építészeti kar, úgy folyvást gyarapodó létszámánál, valamint szellemi értékénél fogva, ily természetű aspirációkra most már nagyon is jogosult s a rendkívüli nagy mérvű építkezési kedv fokozza ezen helyzet aktualitását, azonban hasztalan elégedetlenkedik az építészeti kar, hely­zetével és a ferde viszonyokkal, addig, míg rá nem szánja magát a toll álalános érvényű közvetítésével akcióba lépni, nem számíthat oly méltánylásra, mint ama szakkörök, melyek a sajtó sokszavú hatalmával élve, naponta a nyilvánosság fóruma előtt per­­traktálják ügyeiket, mi­által folyton ébren tartják irántuk a nagy­közönség érdeklő­dését; és ha az építészeknek van közölni valójuk, ne mások által mondassák el saját szakmája ügyeit, hanem szólaljanak föl maguk bátran és erélyesen. Néma gyermeknek anyja sem érti szavát. A kü föld építészei rég hasznukra fordították ezen tanulságot és jóformán nincs életképes ország, melyben az építészet érdekeinek megóvására úgy számban, mint tartalomban több figyelemre méltó orgánum nem létesült volna. E körülmény tény­leges fenforgásának eklatáns bizonyítéka alábbi összeállításunk, mely hézagossága dacára is jelentékeny adatokat szolgáltat. íme: Német nyelven megjelennek: Zeitschrift für Bauwesen (Berlin), Allgemeine Bau­zeitung (Bécs), Blätter für Kunstgewerbe (Bécs), Neubauten und Konkurrenzen (Bécs), Annale für Gewerbe und Bauwesen (Berlin), Baugewerbe Zeitung (Berlin), Centralblatt für Bauverwaltung (Berlin), Deutsche Bauzeitung (Berlin), Eléctrotechnische Rundschau (Frankfurt), Zeitschrift für Bauhandwerker (Halle), Bautechniker (Bécs), Schweizerische Bauzeitung (Zürich) stb. i

Next