Az Épitési Ipar, 1878 (2. évfolyam, 1/53-52/104. szám)
1878-03-10 / 10. (62.) szám
Erre már nem volt idő! Maga a Ferenc József-tér környéke kitűnően sikerült. A háttérre csak azon észrevételünk van, hogy nagyon is élethű, kevés a monoton vonalból kiemelkedő templomtorony és gyárkémény, ami a világvárosi embernek bizonyára föl fog tűnni ! A Kerepesi út látképe (Pfaff Ferenctől) a népszínház környékének a szabályozás keresztülvitele utáni ideális látképének a Körúton , Népszínház-utcán (volt Sertéskereskedő-utca) végig futandó lóvasúti kocsikat, a Kasselik-ház és a Rókus-kórház helyén épülendő háromemeletes házakat tünteti elő. Erre nézve csak azon óhajtásunkat fejezzük ki, bár csak már minél előbb megvalósulna. Ezek alatt feküdtek az általános csatornázás tervei, melyeket Lechner Lajos mérnök készített, igen ízléses tokban ; majd ismét az Ördög-árok alap- és metszetrajzai, továbbá a főváros területén 1867—1877-ig terjedő tíz év alatt foganatosított csatornázások, kövezések és útépítések haladását kitüntető átnézeti térképei — a kiadások táblázatos kimutatásával — melyből megemlítendőnek tartjuk, hogy a főváros említett 10 év alatt a közönséges útépítések és útkövezéseken kívül csak 22 utcának újabb rendszer szerinti alapzatos kiépítésére és burkolására (13 gránit-, 4 asfalt-, 1 fa-, 4 trachytburkolat) összes 4.321,690 frankot adott ki. Nevezetes tárgya volt a kiállításnak még az épülő lipótvárosi bazilikára vonatkozó több metszet- és homlokzati rajz, valamint két csinos távlati kép. Ezeket a tervező Ybl Miklós építész volt szíves a kiállítás céljára átengedni. De fölötte érdekesek azon rajzok is, melyeket Zsigmondy Vilmos bányamérnök készített az artézi kútról, melyet a lapunkban folyó jelentés bővebben ismertet. Ezen eddigelé legmélyebb és talán legnevezetesebb artézi kútról igen érdekes metszetrajz volt kiállítva, mely az átfúrt különböző agyagrétegeket színezve tünteti elő; kiegészíti azt a főváros környékének színezett földtani térképe, és egy mellékkép, mely az artézi kút mélységét a világ legmagasabb ismertebb épületeivel, pl. Strassburgi Münster, bécsi Szt. István-torony s a Szt. Péter kupolájával összehasonlítva tünteti elő. Valóban, azt hisszük a főváros törvényhatósága nemcsak nagy áldozatot, de nagy szolgálatot is tett a tudománynak, és jó szolgálatot a főváros hírnevének, midőn a technica, népoktatás, közegészség stb. fejlettségét ily szép tárgyakban mutatja be ott, hol ezek a legfejlettebb fokon állanak. S e tekintetben az érdem oroszlánrésze Gerlóczy Károly alpolgármestert illeti, ki az ügyet egy 3 tagú végrehajtó-bizottság élén kezdettől fogva vezette, szorgalmazta, s kitűnő eredménynyel befejezte. — Köszönet érte !86 hogy 1873-ban a régi rudak a műhelyben csekély költ-séggel átalakíttatván, mindvégig használhatókká lettek. A csövezésre az eredetileg számításba vett 6240 frt helyett 54,890 frt 86 kr. adatott ki, ez az átfúrt rétegek miatt volt szükséges, mert a fúrlyuk falai minduntalan omlottak, s így eredményt csak az által lehetett biztosítani, ha a fúrással egyidejűleg a csövezés is folytattatott. A többi tételek részletes összehasonlítása azért nem szükséges, mert azok személyi és apróbb szükségleti költségek természetével bírván , igen természetesen anynyival nagyobbak az előirányzatnál, amennyivel hoszszabb ideig tartott a munka, a számításba vett időnél; csak azt említjük még meg, hogy a kút fúrására 1868/9-től 1877. végéig megszavaztatott összesen 211,600 frt s 1877. év végéig kiadatott 208,658 frt 56 kr., s e szerint a folyó évre, a melyre külön költség már nem adatott, még rendelkezésre áll 2941 frt 56 kr. Az artézi kúthoz szükségelt munkákról számot adván, helyén levőnek tartjuk, hogy fölemlítsük azon iparosokat is, kik a szükséges szállításokat eszközölték, és pedig: a fúrházat építette Gregersen Guilbrandt; a gőzgépet és tartozékait szállította az első magyar gépgyár; a rudazatot és a fűrszereket eleintén Bablicsko gépi gyáros, később Lang és Rock gépgyárai, a bélelő vascsöveket eleintén Schuck és Tatzel metzendorfi gyára, később a Kachelmann-féle vichnyei gyár és a fabélelő csöveket Strohoffer István. Feladatunk az volt, hogy az artézi kút keletkezéséről történeti vázlatot adjunk, belefoglalva ebbe a pénzügyi eredményeket is. A műnek szigorúan tudományos ismertetése a tervező feladata, ki ennek külön értekezésben meg fog felelni. Részünkről csak azt javasoljuk egyelőre, hogy a kút vizének mielőbbi értékesíthetése végett, küldessék ki egy szakértőkből álló külön bizottmány, melynek feladata lesz, az értékesítés módja vagy módjai felől beható részletes munkálatot készíteni. Midőn jelentésünket befejezzük, kötelességünknek ismerjük megemlékezni azokról, kik eme nagyszerű mű létesítésében éveken át a legnagyobb elismerésre méltó buzgalommal fáradoztak, s a többször fölmerült akadályoktól és bajoktól meg nem ijedve, szellemi tehetségük és anyagi munkájuk megfeszítésével, mindig csak arra törekedtek, hogy a kitűzött cél eléressék. A mű tervezője és főintézője mellett Dávid Vilmos kirendelt felügyelő mérnök, 1868. november 15-től és Zsigmondy Béla magánmérnök 1872-től kezdve mostanáig kifejtett szakértő és buzgó munkásságukkal a hatóság elismerését teljes mértékben kiérdemelték , valamint azon munkások, kik majd egy évtizeden át hűséggel és szorgalommal végezték feladatukat, érdemesekké tették magukat arra, hogy a bizottmány őket a t. hatóságnak különös figyelmébe ajánlja. Budapesten az artézi kút fúratására felügyelő bizottmány 1878. február 13-án tartott üléséből. Kun Gyula, Kada Mihály, az artézi kút fúratására fel- alpolgármester, mint az artézi ügyelő-bizottmány jegyzője. kút fúratására felügyelő-bizottmány elnöke. Vegyesek. Kinevezések. A közm. és közm. magy. kir. miniszter Kiskéry Mihály volt megyei mérnököt a békésmegyei m. kir. államépitészeti hivatalhoz II. oszt. kir. mérnökké, továbbá Daxner Andor végzett műegyetemi hallgatót a bereg- és ugocsamegyei m. kir. államépitészeti hivatalhoz ösztöndíjas mérnök-gyakornokká nevezte ki A percsorai Tiszaszabályzó társulathoz a felmentett Marsovszky Gy. helyébe Kende Kanut orsz. képviselő neveztetett ki kormánybiztosnak és mellé műszaki tanácsosai Szeghő Attila főmérnök. Bp. K. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium ideiglenes vezetésével megbízott vallás- és közoktatásügyi miniszter Lechner Lajos építészmérnököt az 1888-iki párisi közkiállítás helyettes kormánybiztosává nevezte id. Bp. K. A magy. kir. pénzügyminiszter Römer Frigyes erdőhivatali pénztárnokot és számvevőt, továbbá Matuskovics Béla erdőgyakornokot és Sümegh Vilmos erdőhivatali pénztári ellenőrt a máramaros-szigeti m. kir. bánya- és jószág-igazgatóság kerületébe m. kir. erdészekké nevezte ki. Bp. V. A besztercebányai m. kir. kataszteri igazgatóság kerületébe id. Istók Mihály, Fáy Ármin, Plathy Gáspár, Beniczky Mihály, Záborszky György földbirtokosok, Kubinyi Mór volt liptómegyei szolgabirói segéd és Martinyi János belügyminiszeri dijnok katataszteri pótbiztosokká neveztettek ki. Kitüntetések: Ő Felsége I. évi február hó 18-án kelt legfelsőbb elhatározásával, a magyar országos képzőművészeti társulat épületének létesítése és művészi feldíszítése körül szerzett kiválóbb érdemek elismeréséül Lang Adolf építésznek és Keleti Gusztávnak, az országos minta-rajztanoda igazgatójának a Ferenc József- IPF* Folytatás a mellékleten.