Az Épitési Ipar, 1882 (6. évfolyam, 1/261-53/313. szám)
1882-09-17 / 38. (298.) szám
AV A műegyetem új szervezeti szabályzata. Ugyanezen cím alatt az utóbbi időben egy-két közlemény jelent meg e lapok hasábjain, amelyek a nevezett új szervezeti szabályzatnak ismertetésére és részben való megbírálására terjeszkedtek ki. Az ismertetés részben hiányos az által, hogy az ezutáni 4 éves tanfolyam egyszerű fölemlítésén kívül mit se szól az egyes technikai szakok gyakorlati tantárgyainak a 4 éves tanfolyam keretében való megosztásáról. Eddig a műegyetem 5 éves tanfolyamából 2 év az egyetemes osztály általános és elméleti mathematikai, geometriai és természettudományi tantárgyaira fordíttatott, ami által az 5 éves tanfolyam dacára csak 3 év jutott az illető szakma speciális tárgyaira. Az új szervezet szerint a fiatalság már az első évvel szakosztályba lép s a mellett, hogy a különböző szakosztályoknak együttesen hallgatott általános elméleti tudományai az első évfolyamban adatnak elő : a szaktudományok előtanulmányai és az ürgyesedési tárgyak, a szerkesztési és tervezési gyakorlatok a 4 évnyi időkeretekben oszlanak meg; egyszóval a polytechnikumi tanfolyam egyes elméleti tárgyak összevonása által egy évvel rövidebb, valamint a szakosztályok tanfolyama a gyakorlati tanulmányok kibővítése által mégis egy évvel hosszabb lesz, mint ahogy az előző években volt. Ez intézkedés a tanuló ifjúság szakoktatását illetőleg kapcsolatban az új szigorlati rendszabályokkal a legnagyobb biztosítékot nyújtja a jövőben arra nézve, hogy ama számos nagy munka teljesítését, amelyek még nálunk a technikusra várnak, következzenek bár gyors évekkel egymásután, mind hazai erőkkel fogjuk meggyőzhetni! Ezen kívül az említett közlemény a qualificatio megszerzésének módozatait, a tanulmányi ellenőrzést és a szigorlati rendszabályokat veszi bírálat alá. A tárgy fontossága megérdemli, a t. cikkíró úr kételyei pedig szükségessé teszik, hogy a „co 11 o quium,“ „vizsgálat“ és a „szigorlat“ fogalmai egymástól elkülönítessenek. Az előadott tantárgyból annak terjedelme szerint, a tanulás folytonosságainak ellenőrzése végett 2—4, talán több colloquium tartatik egy évben; a colloquium tárgya az előadott, vagy még tüzetesebben mondva az előadási tananyag. Ezen ellenőrzések alkalmával a hallgató az illető tudomány egy-egy ciklusában tett előmeneteleinek folytonosságát igazolja. A vizsgálat pedig voltaképen nem más, mint az összefoglalt colloquiumok, azokra nézve, akik a kitűzött időben hanyagság, vagy önhibájukon kívül eső okok következtében a colloquiumokon részt nem vettek; aki colloquált, az nem esik vizsgálat alá. A vizsgálat tárgya szintén az előadási tananyag. Míg ellenben a szigorlaton az egész tudományszakban való alapos jártasságáról és főleg arról tesz bizonyságot a hallgató, váljon az elméletileg tanult természeti törvényeket mily fokú biztossággal képes gyakorlati próbák önálló megoldásainál alkalmazni. Álljon itt példaképen a következő eset: a mérnöki szigorlat egyik része a mathematika, amelynek tárgyait az analysist, geometriát és a felsőbb mennyiségtant a hallgatók a négy első félévben hallgatják. Föltéve, hogy az illette hallgató az ezen tárgyakban tartott 12—15 colloquiumon időnként részt vett, vizsgálat alá tehát nem esik, következik-e abból, hogy az oklevelet aláíró tanár, aki más lehet, mint aki a geometriai colloquiumokat tartotta, az illetőnek a mathemathikában való alapos jártasságát és „jeles tanultságát“ 2 év után minden szigorlat nélkül lelkiismerettel bizonyítani tartozzék? Ily könnyelműséget kíván a cikkíró az új szervezettől, s alaptalan hypothesiseire épített következtetéseivel is önmaga alatt vágja a gerendát, amidőn a szervezetnek a tanulmányi ellenőrzésre vonatkozó intézkedéseit taglalja. A „colloquium“ és „vizsgálat“ közül vagy egyiknek vagy másiknak veti alá magát a hallgató, ez a kettő egy név és egy cselekményre vonatkozik ; a szigorlat más név és más cselekményre is vonatkozik! Ami aztán még a következőkben mondatik, összefoglalva, hogy a jelenlegi technikai tanrendszer nem felel meg a gyakorlati élet követelményeinek, mindaz kicsinyes mondássá törpül azon, éppen a gyakorlati életben oly föltétlenül követelt igényekkel szemben, a milyeneket egy alapos tudományosságú technikus iránt rá Előfizetési ár: Egész évre . . 8 frt. Jj AM.Mérn.és Ép.Egyl.tagjainak Félévre ... . 4 frt. Egész évre 6 frt. Félévre 3 frt. Negyedévre. . 2 frt Egyes szám ára 25 kr. 38—298. szám. Vasárnap,szeptember 17. Szerkesztő- és kiadó-iroda: VII. ker. Kerepesi út 24. sz. III. e. 4. ajtó. Minden a lapot illető küldemény ide intézendő. Kiadják: .Ámon József, Benkó Károly, Lukovics gyula, götzer Lipót, ganda József, geszti ,Adolf. ..Ganz és gizsa. .Hauszmann Alajos, Vseronymi Károly, Hofhauser Lajos, Kallin a Mór,Kauser János, Kéler Napóleon, KuniEndre, Langenfeld grigyes, Lechner Lajos, Luksegábry Béla, Mechorart András, Neuschloss gmil, Igenschlosz Ödön és Marcell, gey Béla, gr. gártos Béla, gártos gyula, Bucher József, Schlick Béla, Slavek gjince, greindl ginze, Tolnay Lajos, Weber Antal, Ybl Miklós, gellerin glátyis, gártosi Gyula, a kiadótulajdonosok képviselője. Felelős szerkesztő: Ney Béla. Tartalom: A műegyetem új szervezeti szabályzata. — A Józsefműegyetem új épületei. — Új födélcserép (fi ábrával.) — Vegyesek. — Magyar Mérnök- és Építész-Egylet. — Fővárosi ügyek. — Ajánlati árlejtések. •— Budapesti építési iparűzők. — Hirdetések.