Az Épitési Ipar, 1882 (6. évfolyam, 1/261-53/313. szám)

1882-09-17 / 38. (298.) szám

A­V A műegyetem új szervezeti szabályzata. Ugyanezen cím alatt az utóbbi időben egy-két köz­lemény jelent meg e lapok hasábjain, a­melyek a nevezett új szervezeti szabályzatnak ismertetésére és részben való megbírálására terjeszkedtek ki. Az ismertetés részben hiá­nyos az által, hogy az ezutáni 4 éves tanfolyam egyszerű fölemlítésén kívül mit se szól az egyes technikai szakok gyakorlati tantárgyainak a 4 éves tanfolyam keretében való megosztásáról. Eddig a műegyetem 5 éves tanfolyamából 2 év az egyetemes osztály általános és elméleti mathema­­tikai, geometriai és természettudományi tantárgyaira fordít­­tatott, a­mi által az 5 éves tanfolyam dacára csak 3 év jutott az illető szakma speciális tárgyaira. Az új szervezet szerint a fiatalság már az első évvel szakosztályba lép s a mellett, hogy a különböző szakosztályoknak együttesen hall­gatott általános elméleti tudományai az első évfolyamban adatnak elő : a szaktudományok előtanulmányai és az ürgyesedési tárgyak, a szerkesztési és tervezési gyakorlatok a 4 évnyi idő­keretekben oszlanak meg; egyszóval a poly­­technikumi tanfolyam egyes elméleti tárgyak összevonása által egy évvel rövidebb,­­ valamint a szakosztályok tan­folyama a gyakorlati tanulmányok kibővítése által még­is egy évvel hosszabb lesz, mint ahogy az előző években volt. Ez intézkedés a tanuló ifjúság szakoktatását illetőleg kapcsolatban az új szigorlati rendszabályokkal a legnagyobb biztosítékot nyújtja a jövőben arra nézve, hogy ama szá­mos nagy munka teljesítését, a­melyek még nálunk a technikusra várnak, következzenek bár gyors évekkel egymásután, mind hazai erőkkel fogjuk meggyőzhetni! Ezen kívül az említett közlemény a qualificatio meg­szerzésének módozatait, a tanulmányi ellenőrzést és a szi­gorlati rendszabályokat veszi bírálat alá. A tárgy fontossága megérdemli, a t. cikkíró úr ké­telyei pedig szükségessé teszik, hogy a „co 11 o q­uiu­m,“ „vizsgálat“ és a „szigorlat“ fogalmai egymástól el­különítessenek. Az előadott tantárgyból annak terjedelme­­ szerint, a tanulás folytonosságainak ellenőr­zése végett 2—4, talán több colloquium tartatik egy évben; a colloquium tárgya az előadott, vagy még tüzeteseb­ben mondva az előadási tananyag. Ezen ellenőrzések alkal­mával a hallgató az illető tudomány egy-egy cik­lusában tett előmeneteleinek folytonossá­gát igazolja. A vizsgálat pedig voltak­épen nem más, mint az összefoglalt colloquiumok, azokra nézve, a­kik a kitűzött időben hanyagság, vagy önhibájukon kívül eső okok következtében a colloquiumokon részt nem vettek; aki colloquált, az nem esik vizsgálat alá. A vizs­gálat tárgya szintén az előadási tananyag. Míg ellenben a szigorlaton az egész tudományszakban való ala­pos jártasságáról és főleg arról tesz bizonyságot a hallgató, váljon az elméletileg tanult természeti törvé­nyeket mily fokú biztossággal képes gyakor­lati pró­­­bák önálló megoldásainál alkalmazni. Álljon itt példaképen a következő eset: a mérnöki szigorlat egyik része a mathematika, a­melynek tárgyait az analysist, geometriát és a felsőbb mennyiségtant a hallga­tók a négy első félévben hallgatják. Föltéve, hogy az illette hallgató az ezen tárgyakban tartott 12—15 colloquiu­­m­o­n időnként részt vett, vizsgálat alá tehát nem esik, kö­­vetkezik-e abból, hogy az oklevelet aláíró tanár, a­ki más lehet, mint aki a geometriai colloquiumokat tartotta, az il­letőnek a mathemathikában való alapos jártasságát és „je­les tanultságát“ 2 év után minden szigorlat nélkül lelkiis­merettel bizonyítani tartozzék? Ily könnyelműséget kíván a cikkíró az új szervezettől, s alaptalan hypothesiseire épí­tett következtetéseivel is önmaga alatt vágja a gerendát, a­midőn a szervezetnek a tanulmányi ellenőrzésre vonatkozó intézkedéseit taglalja. A „colloquium“ és „vizsgálat“ közül vagy­ egyiknek vagy másiknak veti alá magát a hallgató, ez a kettő egy név és egy cselekményre vonatkozik ; a szigorlat más név és más cselekményre is vonatkozik! Ami aztán még a következőkben mondatik, összefog­lalva, hogy a jelenlegi technikai tanrendszer nem felel meg a gyakorlati élet követelményeinek, mindaz kicsinyes mon­dássá törpül azon, éppen a gyakorlati életben oly föltétle­nül követelt igényekkel szemben, a milyeneket egy alapos tudományosságú technikus iránt rá­ Előfizetési ár: Egész évre . . 8 frt. Jj AM.Mérn.és Ép.­Egyl.tagjainak Félévre ... . 4 frt. Egész évre 6 frt. Félévre 3 frt. Negyedévre. . 2 frt Egyes szám ára 25 kr. 38—298. szám. V­asárnap,szeptember 17. Szerkesztő- és kiadó-iroda: VII. ker. Kerepesi­ út 24. sz. III. e. 4. ajtó. Minden a lapot illető küldemény ide intézendő. Kiadják: .Ámon József, Benkó Károly, Lukovics gyula, götzer Lipót, ganda József, geszti ,Adolf. ..Ganz és gizsa. .Hauszmann Alajos, Vseronymi Károly, Hofhauser Lajos, Kall­in a Mór,­­Kauser János, Kéler Napóleon, Kuni­­Endre, Langenfeld grigyes, Lechner Lajos, Lukse­gábry Béla, Mechorart András, Neuschloss gmil, Igenschlosz Ödön és Marcell, gey Béla, gr. gártos Béla, gártos gyula, Bucher József, Schlick Béla, Slavek gjince, greindl ginze, Tolnay Lajos, Weber Antal, Ybl Miklós, gellerin glátyis, gártos­i Gyula, a kiadótulajdonosok képviselője. Felelős szerkesztő: Ney Béla. Tartalom: A műegyetem új szervezeti szabályzata. — A József­­műegyetem új épületei. — Új födélcserép (fi ábrával.) — Vegyesek. — Magyar Mérnök- és Építész-Egylet. — Fővárosi ügyek. — Ajánlati árlejtések. •— Budapesti építési iparűzők. — Hirdetések.

Next