Épitő Ipar, 1888 (12. évfolyam, 1/574-52/625. szám)

1888-04-08 / 15. (588.) szám

1888. BUDAPEST. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiKiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiniuiiiiiiiiiJ.'Miiiiiiiiiiiiuiiiiiiii Előfizetési ár: Egész évre.... 8 írt Félévre..............4 frt Negyedévre . . 2 írt Egy szám ára 25 kr. 15.—588. sz. — Vasárnap, április 8-án. iiiii i in m ii d // iimiu'iimiiiiiiiiiiiiimiimiiiiiiiimmiiiiiiimmiiiiimiii ii ii i im i ii ti 11M i hm 111 ii 11111 mm i im nui 11 um mi in i in un i ii 11 ni ii n i n 111111111 ii 11 XII. ÉYFOLYAM. IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIUIIIIIIIIIIIIII I EPITO IPAR MŰSZAKI HETILAP. Szerkesztő- és kiadó­ iroda: VII. kerület, Kerepesi­ út 24. szám, III. em., 4. ajtó Minden a lapot illető kül­demény ide intézendő. AZ építőmesteri képzettség megvizsgálására szervezett bizottság, valamint a budapesti építőmesterek, KŐMŰVES-, KŐFARAGÓ- ÉS ÁCSMESTEREK IPARTESTÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA. Kiadják: Amon József, Benkó Károly, Bukovics Gyula, Czigler Győző, Devecis Delvecchio Ferenc, Dötzer Lipót, Fanda József, Feszti Adolf, Ganz és Társa, Hauszmann Alajos, Hieronymi Károly, Hofhauser Lajos, Kallina Mór, Kauser János, Kéler Napoleon, Krajosovits Lajos, Kund Endre, Langenfeld Frigyes, Lechner Lajos, Lukse-Bábry Béla, Mechwart András, Neuschloss Emil, Neuschlosz Ödön és Marcell, Ney Béla, Pártos Gyula, Pucher József, Schlick Béla, Steindl Imre, Tolnay Lajos, Weber Antal, Ybl Miklós, Zellerin Mátyás, Zsigmondy Béla.—A kiadótulajdonosok képviselője: Pártos Gyula, Mihályfi József, főmunkatárs. Felelős szerkesztő: Ney­licht. Tartalom. Előfizetési felhívás. — Meghívó. — Az Auer-féle izzó légszeszlámpás (3 ábrával). — A Westinghouse-féle légnyomású fék tehervonatokon.—­ Vegyesek.— Könyvészet. — Fővárosi ügyek. — Ajánlati árlejtések. — Budapesti építő iparosok. — Hirdetések. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS „építő IPAR“ MŰSZAKI HETILAP 12-ik évfolyamának II. negyedére. Előfizetési ár: Félévre 4 frt, negyedévre 2 frt. Kérjük t. olvasóinkat, hogy előfizetéseiket minél előbb megújítani, s lapunknak ismerőseik körében új pártolókat is szerezni szíveskedjenek. Az előfizetés legegyszerűbben postautalványnyal küld­hető be. Szerkesztő- és kiadó-iroda: T­erepesi­ út 24. sz. Pártos Gyula, Ney Béla, a kiadótulajdonosok képviselője, szerkesztő. . mii...................................... i■■■■ i■ ■ 1111■ i■ 11in1111111■ 11111111ii11111111111■ 11111111aia1111a1111 SICócs Arló. A Magy. Mérnök- és Építész-Egylet mű- és középítési szakosztályai jövő hétfőn, f. hó 9-én esti 6­­­, órakor az egyesület helyiségeiben (Andrássy­ út 25. szám, 1. emelet) ülést tartanak, melynek tárgyai: 1. A működő bizottság előterjesztése a debreceni vágóhíd tervpályázata dolgában. 2. Kratzmann Ede színvázlati kartonjainak bemutatása. 3. Folyó ügyek, indítványok. Ybl­­Miklós, Kiss István, szakoszt. emlök. szakoszt. jegyző. Az Auer-féle izzó légszeszlámpás. (Bern­au­er Izidor előadása a M. Mérnök- és Építész Egyletben, március 16-án.) Midőn ezelőtt öt esztendővel ugyancsak a tisztelt egyesületben szerencsés voltam a Siemens-féle rege­neratív lámpást bemutathatni, azt a meggyőződésemet fejeztem ki, hogy az elektromos világítás ép oly kevéssé van hivatva a légszeszt kiszorítani, mint a gőzvasút nem szorította ki a közönséges szekeret, vagy miként a tele­­gráf és telefon nem szorította ki a levelezést. Sőt ellen­kezőleg, hangsúlyoztam azt, hogy az elektromos világítás okozta verseny serkentőleg, termékenyítőleg fog vissza­hatni a légszeszvilágításra is, és véget fog vetni a gáz­világítás körül hosszú időn át tapasztalt tespedésnek. A lefolyt öt év fényesen igazolta akkori állításaimnak —­ melyek azonban korántsem valának kizárólag saját egyéni nézeteim, hanem a szőkébb értelemben vett szak­körök közös meggyőződésének kifejezései­k helyességét. Siemens után egész sora a feltalálóknek foglalkozott több­kevesebb sikerrel oly lámpások szerkesztésével, melyek a gáz világító képességének fokozását a láng égéstermé­nyeiben foglalt melegnek felhasználása által iparkodtak elérni. Frankland ugyan már a hatvanas évek elején szerkesztett egy­­ ezen az elven alapuló gázlámpást, ez a lámpás azonban akkoriban nem igen nyert elterjedést, és már majdnem elfeledték, midőn Siemens 1879-ben első regeneratív lámpáját elkészítette. Azóta mint mon­dám egész sora keletkezett a regeneratív­ rendszeren ala­puló intensív légszeszlámpásoknak, melyek közül külö­nösen a Wenham-, Butzke-, Schalke-, O'Neill- stb. félék tűnnek ki fényük szépsége és gázfogyasztásuk csekély volta által, valamint Siemens maga is folyton javította és tökéletesítette találmányát. Hogy az eme lámpások szerkezetében rejlő előnyöket megértsük, emlékezzünk vissza arra, hogy a közönséges gázláng világító képessége abban rejlik, hogy a gázt al­kotó szénhydrogénvegyületek az elégést megelőzőleg dis­­sotiálódnak és a dissotiatió folytán szabaddá váló pa­rányi szénrészecskék izzókká válnak és ez­által világí­tanak. Az ily láng világító képessége annál nagyobb, minél nagyobb számmal vannak benne izzó szénrészecs­­kék és minél nagyobb a hőfok, melyben eme szénrészecs­kék izzanak. A szénrészecskék száma függ főleg a hasz­nált gáz minőségétől, a láng hőfoka pedig kiválóan a lámpás szerkezetétől. Az érintett regeneratív lámpásokban a láng hőfoka azáltal emeltetik, hogy az égéstermények melege felhasználtatik vagy az elégetendő gázt, vagy az elégéshez szükségelt levegőt, vagy mind a kettőt előzetesen felhevíteni; fokoztatván ily módon a láng hőmérséklete, fokozódik annak világító képessége is. Voltak azonban már régebben is oly készülékek, melyekben szilárd testek hevíttettek föl gázok elégetése által izzásig, úgy hogy az izzó szilárd testek szolgáltatták a kívánt fényt. Ilyen pl. a mindenki által ismert Drumond­­féle fény, újabban pedig a Fahnetgelm-féle lámpás, mely­ben az u. n. vízgáz elégetése által magnesia rudacskák izzanak. Mindezen lámpások azonban nem igen terjedtek el, vagy azért mert fényük nem volt állandó, vagy mert az izzó test nem volt hosszabb időn át használható; főkép pedig azért, mert izzításuk oly nagy hőfokot igényelt, melynek létesítésére fúvókészü­lékek, tehát légszivattyúk és kettős csővezetékek, vagy pedig bizonyos, mindenütt előre nem állítható gáznemek voltak szükségesek. Mintegy két esztendeje, hogy végre Auer Károly, bécsi

Next