Épitő Ipar, 1890 (14. évfolyam, 1/679-52/730. szám)
1890-04-06 / 14. (692.) szám
147 tehetség, szorgalom, és kedvező viszonyok tettek naggyá, akik egy kiváló egyetemen, a műhelyben szerezték tapasztalataikat, ismereteiket. Ganz Ábrahám egyszerű vasöntő volt, ma a nevét viselő gyár egyike az elsőknek a monarchiában. A híres Krupp-féle gyárak kis kovácsműhelyből nőttek óriássá. Mi érdeke az a közönségnek, az iparnak, hogy a Ganzok, a Kruppok gyár alapításától törvényileg eltiltassanak ? — Minden civilizált állam igyekszik iparát lehetőleg előmozdítani, esetleg a törvény útján állítani segítséggel, kedvezményekkel, és ime most a magyar mérnökök, a magyar ipar művelői, maguk parancsolnák az ipar korlátozását nem sokat mondó alakiság miatt? —Vagyon és tehetség e kettő kell az iparnak főkép, és nem diploma. — De nem csak az iparra káros a javaslat, hanem magára a mérnökségre is. Említhetnénk rajzolókat, kikből idővel jeles constructeurök, kiváló szakférfiak váltak, pedig nem volt diplomájuk, csak középiskolai bizonyítványuk. Az angol viszonyok eltérők a mieinktől, de abban kétségtelenül megegyeznek, hogy nagy tehetségeket sem nálunk sem ott kicsinyes formai okokból üldözni és fejlődésüket gátolni nem szabad. Kik alakították át századunk kultúráját annyira, mint az angol mérnökök óriásai? Fejlődött volna-e a kultúra ennyire, ha az angolok ilyen apró formalitásokkal zárták volna el ez óriások előtt a teret? — E törvényjavaslat 1. §-a a műszaki gyakorlatot és ezzel együtt a felállítandó kamarákat 4 osztályra osztja; a 35. §. pedig megtiltja a kamarai tagoknak, hogy más műszaki munkát önállóan végrehajtsanak, mint amelyek nem annak a kamara-osztálynak a körébe tartoznak, mely osztályba az illető tag be van jegyezve. Ez csak detail, de mégis a legfőbb pontok egyike, mert könnyű bebizonyítani, hogy e törvényjavaslat végrehajthatatlan törvényt javasol. Ha e pont megmaradna, akkor hogyan lehessen pl. egy kamarai tagnak városi vízvezeték készítését elvállalni, hisz a vízszerzés módja egészen mérnöki dolog, a szükséges gépek, csövek tervezése pedig gépészmérnök feladata, az épületek emelése kétségtelenül építész dolga. E javaslat tehát eltiltaná bárkinek az ilyen nagyobb szabású terv végrehajtását, vagy ha e beosztás elmaradna, akkor építész kamarai tag tervezhetne gázmotort, chemikus színházat, hajóépítő tunert. Lehet-e a műszaki gyakorlat négy osztályát olyan szorosan határokkal megszabni, hogy e határok átlépőit minden esetben büntetni lehessen? A vasúti váltó kétségtelenül a vasúthoz való, teháta mérnöki kamara-osztály tevékenységi körébe tartozik, tehát gépészmérnöknek tiltva volna egy kitűnő eszméjét vasúti váltóra alkalmazni. — A magyar ipar még koránt sincs annyira, hogy valaki nálunk az ipar bármely ágában kiképezhetné magát. Ha valaki az iskolát elvégezve külföldre megy és ott egy kitűnő mérnök mellett, vagy egy nagy hírű gyárban dolgozik 10 évig, haza jővén nem kezdhet önálló műszaki foglalkozást, egy iskolatársának pedig, aki három évig kamarai tag mellett másolt, az önálló műszaki munka meg lenne engedve. — Képzelhetni alkalmazásokat, melyeknél a diplomát meg lehet követelni. Ezt teheti az állam vagy magántársaságok pl. vízszabályozó vagy vasúti társaságok, melyek megkívánhatják alkalmazottjaiktól a kellő iskolai képzettséget, ha jónak látják. Megtehetik ezt azonban a nélkül, hogy erre mérnöki kamara szüksé-ges volna, elég erre a szolgálati szabályzat néhány §-a. Aki az állam vagy e társaságok szolgálatába lép, az tudni fogja a szabályzatot és ahoz tartja magát. De tegyük fel, hogy e javaslat törvénynyé válnék ; minő visszás helyzet következnék ebből. Lennének kamarás mérnökök és olyanok, kik nem tagjai a kamarának. Amazoknak a kamarai tagság bizonyos tekintélyt adna, emezekre pedig félvállról tekintenének, hisz ezek még egy kamarának sem lehetnek tagjai! Meglenne a distinkció a mérnökség két része: a kamarai tagok és a nem kamarások között. — Szükség van minderre? Ahelyett, hogy összetartanánk közös érdekeink megvédésében, magunk készítünk magunk között megkülönböztetéseket. Elég csekély még a mérnök tekintélye nálunk, minek legyen összetartás helyett meghasonlás közöttünk ? — Ha e javaslat talán a mérnöki címet akarja megvédeni, ám tiltassék el a cím viselésétől az, ki főiskolát nem végzett, tiltassék el bár a törvényhozástól, de ne az ipar fejlődésének árán, ne műszaki kamarákkal.« A mű- és középítési szakosztály ülése március 31-én. Elnök Pucher József, jegyző Steinhausz László, jelen volt 26 tag. A napirend előtt a jegyző bemutatta azt a két pályatervet, melyek a ma lejárt határidőre a »kemence« pályázatára »Majolika« és »Phönix« jeligével beérkeztek; a tervek a programm értelmében azonnal kiállíttattak és előadójukul Pártos Gyula választatott meg. — Ma ez Frigyes az egyesületi kőgyüjtemény számára 3-féle kőből 16 drb mintakövet küldött ; köszönettel tudomásul vétetett. — A jegyző javaslatára az április 28. határidővel kihirdetett pályázat pályadíjául választandó emléktárgy dolgában javaslattétel végett a működő bizottság kéretett föl. Ezután Jakabffy Ferenc felelt a szobrok fönntartása és tisztítása dolgában beérkezett kérdésre; a széleskörű tanulmányra valló értékes előadást a szerző szívességéből jövő számunkban egész terjedelmében közölvén, itt csak azt jegyezzük meg, hogy azt a szakosztályok folyton fokozódó figyelemmel hallgatták, és végül élénk tetszésüknek adtak kifejezést, mit az elnök köszönő szavai követtek. Végül a Hollán-pályadíjakat odaítélő bizottságba Ney Béla és Pecz Samu választatott meg. Az út-, vasút- és hídépítési szakosztály ülése április 2-án. Elnök Wachsmann Ferenc, jegyző Miklós Ödön, jelen volt 15 tag. — Az ülés egyetlen tárgyát a Hollán-pályadíjjakat odaítélő bizottságba egy tag megválasztása képezte; erre egyhangúlag Dobrecki Sándor kéretett föl. —— FŐVÁROSI_ ÜGYEK. A középítési hetes albizottmány f. é. márc. 31-én Hofhauser Lajos biz. tag elnöklete alatt tartott ülésében a következő magánépítési engedélyügyeket tárgyalta, melyek közül a tanács az építési engedély kiadása előtt a Fővárosi Közmunkák Tanácsához átteszi: 11,892 — 11,893 — 11,894. Sziklai és Goldmann által, a VII. kerületi Rottenbiller-utca 4250-51/5 és 4250—51/6. sz. valamint a Rottenbiller- és Dembinszkyutca sarkán 4250—51/7. sz. telkeken építendő háromemeletes bérház terveit (É. Sziklay Zsig.) 11,895. Jung Henrik által, a VI. ker. Podmanickyutca 3453—3454/a/4. sz. telken építendő háromemeletes bérház terveit (É. Sziklay Zsig.) 11,330. Kardos Lipót és neje által, az I. kerületi budai körút 659/7. sz. telken építendő egyemeletes lakóház terveit (É. Plany Ferenc). 9092. Schönfeld Károlyné által, az I. ker. Fehérvári-út 10698/b/3. sz. telken építendő egyemeletetes bérház terveit (É. Mann J.) 11890. Szvoboda Jakab által, a VI. k. Bajza-utca 4191/4. sz. telken építendő egyemeletes nyaraló terveit (E. Klein H. János). 7953. Kriegl Ág. által, a VII. ker. Kőrös-utca 9/7177. sz. telken építendő háromemeletes toldalékház terveit (É. Keller és Tóth) 11,442. özv. Gardos Cecilia által, a VII. kerületi Kertész-utca 44. sz. telken egyemeletes házra ráépítendő második emelet terveit (É. Plány Ferenc). 12126. Knotz Béla által, a III. ker. Pacsirtamező