Épitő Ipar, 1890 (14. évfolyam, 1/679-52/730. szám)

1890-04-06 / 14. (692.) szám

147 tehetség, szorgalom, és kedvező viszonyok tettek nag­gyá, a­kik egy kiváló egyetemen, a műhelyben szerezték ta­pasztalataikat, ismereteiket. Ganz Ábrahám egyszerű vas­öntő volt, ma a nevét viselő gyár egyike az elsőknek a monarchiában. A híres Krupp-féle gyárak kis kovács­műhelyből nőttek óriássá. Mi érdeke az a közönségnek, az iparnak, hogy a Ganzok, a Kruppok gyár alapításától törvényileg eltiltassanak ? — Minden civilizált állam igyekszik iparát lehetőleg előmozdítani, esetleg a törvény útján állítani segítséggel, kedvezményekkel, és ime most a magyar mérnökök, a magyar ipar művelői, maguk pa­rancsolnák az ipar korlátozását nem sokat mondó ala­kiság miatt? —Vagyon és tehetség e kettő kell az ipar­nak főkép, és nem diploma. — De nem csak az iparra káros a javaslat, hanem magára a mérnökségre is. Em­líthetnénk rajzolókat, kikből idővel jeles constructeurök, kiváló szakférfiak váltak, pedig nem volt diplomájuk, csak középiskolai bizonyítványuk. Az angol viszonyok eltérők a mieinktől, de abban kétségtelenül megegyeznek, hogy nagy tehetségeket sem nálunk sem ott kicsinyes formai okokból üldözni és fejlődésüket gátolni nem sza­bad. Kik alakították át századunk kultúráját annyira, mint az angol mérnökök óriásai? Fejlődött volna-e a kultúra ennyire, ha az angolok ilyen apró formalitásokkal zárták volna el ez óriások előtt a teret? — E törvény­­javaslat 1. §-a a műszaki gyakorlatot és ezzel együtt a felállítandó kamarákat 4 osztályra osztja; a 35. §. pe­dig megtiltja a kamarai tagoknak, hogy más műszaki munkát önállóan végrehajtsanak, mint a­melyek nem annak a kamara-osztálynak a körébe tartoznak, mely osztályba az illető tag be van jegyezve. Ez csak detail, de mégis a legfőbb pontok egyike, mert könnyű bebi­zonyítani, hogy e törvényjavaslat végrehajthatatlan tör­vényt javasol. Ha e pont megmaradna, akkor hogyan lehessen pl. egy kamarai tagnak városi vízvezeték készí­tését elvállalni, hisz a vízszerzés módja egészen mérnöki dolog, a szükséges gépek, csövek tervezése pedig gépész­­mérnök feladata, az épületek emelése kétségtelenül épí­tész dolga. E javaslat tehát eltiltaná bárkinek az ilyen nagyobb szabású terv végrehajtását, vagy ha e beosztás elmaradna, akkor építész kamarai tag tervezhetne gáz­motort, chemikus színházat, hajóépítő tunert. Lehet-e a műszaki gyakorlat négy osztályát olyan szorosan határok­kal megszabni, hogy e határok átlépőit minden esetben büntetni lehessen? A vasúti váltó kétségtelenül a vasút­hoz való, tehát­­a mérnöki kamara-osztály tevékenységi körébe tartozik,­ tehát gépészmérnöknek tiltva volna egy kitűnő eszméjét vasúti váltóra alkalmazni. — A magyar ipar még koránt sincs annyira, hogy valaki nálunk az ipar bármely ágában kiképezhetné magát. Ha valaki az iskolát elvégezve külföldre megy és ott egy kitűnő mérnök mellett, vagy egy nagy hírű gyárban dolgozik 10 évig, haza jővén nem kezdhet önálló műszaki fog­lalkozást, egy iskolatársának pedig, a­ki három évig kamarai tag mellett másolt, az önálló műszaki munka meg lenne engedve. — Képzelhetni alkalmazásokat, melyeknél a diplomát meg lehet követelni. Ezt teheti az állam vagy magán­társaságok pl. vízszabályozó vagy vasúti társaságok, melyek megkívánhatják alkalmazottjaiktól a kellő iskolai képzettséget, ha jónak látják. Megtehetik ezt azonban a nélkül, hogy erre mérnöki kamara szüksé-­­­ges volna, elég erre a szolgálati szabályzat néhány §-a. A­ki az állam vagy e társaságok szolgálatába lép, az tudni fogja a szabályzatot és ahoz tartja magát.­­ De tegyük fel, hogy e javaslat törvénynyé válnék ; minő visszás helyzet következnék ebből. Lennének kamarás mérnökök és olya­nok, kik nem tagjai a kamarának. Amazoknak a kamarai tagság bizonyos tekintélyt adna, emezekre pedig félvállról tekintenének, hisz ezek még egy kamarának sem lehetnek tagjai! Meg­lenne a distinkció a mérnökség két része: a kamarai tagok és a nem kamarások között. — Szükség van minderre? A­helyett, hogy összetartanánk közös érdekeink megvédésében, magunk készítünk magunk között megkülönböztetéseket. Elég csekély még a mérnök tekin­télye nálunk, minek legyen összetartás helyett meghasonlás közöttünk ? — Ha e javaslat talán a mérnöki címet akarja megvédeni, ám tiltassék el a cím viselésétől az, ki fő­iskolát nem végzett, tiltassék el bár a törvényhozástól, de ne az ipar fejlődésének árán, ne műszaki kamarákkal.« A mű- és középítési szakosztály ülése március 31-én. Elnök P­u­c­h­e­r József, jegyző Steinhau­sz László, jelen volt 26 tag.­­ A napirend előtt a jegyző bemu­tatta azt a két pályatervet, melyek a ma lejárt határ­időre a »kemence« pályázatára »Majolika« és »Phönix« jeligével beérkeztek; a tervek a programm értelmében azonnal kiállíttattak és előadójukul Pártos Gyula vá­lasztatott meg. — M­a e­­­z Frigyes az egyesületi k­ő­­gyüjtemény számára 3-féle kőből 16 drb mintakövet küldött ; köszönettel tudomásul vétetett. — A jegyző javaslatára az április 28. határidővel kihirdetett pályázat pályadíjául választandó emléktárgy dolgában javas­lattétel végett a működő bizottság kéretett föl.­­ Ezután Jakabffy Ferenc felelt a szobrok fönntartása és tisztítása dolgában beérkezett kérdésre; a széles­körű tanulmányra valló értékes előadást a szerző szíves­ségéből jövő számunkban egész terjedelmében közölvén, itt csak azt jegyezzük meg, hogy azt a szakosztályok folyton fokozódó figyelemmel hallgatták, és végül élénk tetszésüknek adtak kifejezést, mit az elnök köszönő szavai követtek.­­ Végül a Hollán-pályadí­jakat oda­ítélő bizottságba N­e­y Béla és P­e­c­z Samu válasz­tatott meg. Az út-, vasút- és hídépítési szakosztály ülése április 2-án. Elnök Wachsmann Ferenc, jegyző Miklós Ödön, jelen volt 15 tag. — Az ülés egyetlen tárgyát a Hollán-pályadíjjakat odaítélő bizottságba egy tag meg­választása képezte; erre egyhangúlag Dobrecki Sándor kéretett föl. —­— FŐVÁR­OSI_ ÜGYE­K. A középítési hetes albizottmány f. é. márc. 31-én Hofhauser Lajos biz. tag elnöklete alatt tartott ülésében a következő magánépítési engedélyügyeket tárgyalta, melyek kö­zül a tanács az építési engedély kiadása előtt a Fő­városi Közmunkák Tanácsához átteszi: 11,892 — 11,893 — 11,894. Sziklai és Goldmann ál­tal, a VII. kerületi Rottenbiller-utca 4250-51/5 és 4250—51/6. sz. valamint a Rottenbiller- és Dembinszky­­utca sarkán 4250—51/7. sz. telkeken építendő három­­emeletes bérház terveit (É. Sziklay Zsig.) 11,895. Jung Henrik által, a VI. ker. Podmanicky­­utca 3453—3454/a/4. sz. telken építendő háromemeletes bérház terveit (É. Sziklay Zsig.) 11,330. Kardos Lipót és neje által, az I. kerületi budai körút 659/7. sz. telken építendő egyemeletes la­kóház terveit (É. Plany Ferenc). 9092. Schönfeld Károlyné által, az I. ker. Fe­­hérvári-út 10698/b/3. sz. telken építendő egyemeletetes bérház terveit (É. Mann J.) 11890. Szvoboda Jakab által, a VI. k. Bajza-utca 4191/4. sz. telken építendő egyemeletes nyaraló terveit (E. Klein H. János). 7953. Kriegl Ág. által, a VII. ker. Kőrös-utca 9/7177. sz. telken építendő háromemeletes toldalékház terveit (É. Keller és Tóth) 11,442. özv. Gardos Cecilia által, a VII. kerületi Kertész-utca 44. sz. telken egyemeletes házra ráépítendő második emelet terveit (É. Plány Ferenc). 12126. Knotz Béla által, a III. ker. Pacsirtamező­

Next