Épitő Ipar, 1909 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-03 / 1. szám
1909. januárius 3 építőipar (i.sz.) . Az állami gyermekmenhely Budapesten. A budapesti m. kir. állami gyermekmenhely építkezésével befejeződött az állami gyermekvédelem érdekében létesített építkezéseknek az a sorozata, melyet az 1901. évi VIII. törvénycikk végrehajtásával megbízott magy. kir. belügyministérium Magyarország 18 városában emeltetett. Hogy mily fontosságú a gyermekvédelemnek az állami kezelése, azt legélénkebben illustrálja az a körülmény, hogy jelenleg már 36.000 gyermek élvezi az állami gondozást családi ellátásban és állandó felügyelet alatt, megmentvén sok ezer gyermek életét a biztos elpusztulástól, és nevelve belőlük a hazának hasznos munkaerőket. A vidéken létesített 17 állami gyermekmenhely, melyek közül a pécsit az „Építő Ipar" 1907. évi folyamában már ismertettük, a törvényhozás által e célra megszavazott 3.400.000 koronából épült, mely összegben a felszerelések és a területek parkolása is benn foglaltatik. A budapesti állami gyermekmenhely azonban a Sándor János által évtizedek előtt lelencházi célokra tett 10000 forintos alapítványnak az időközi kamataival 1.200.000 koronára felszaporodott összegéből épült az Üllői úton a székesfőváros közönsége által intézmény céljaira adományozott 5 hold területen 1907. évben, és a múlt 1908. év tavaszán adatott át rendeltetésének. A budapesti állami gyermekmenhely, mint azt a helyszínrajz mutatja, pavilion rendszerben épült és hat épületből áll. Az üllői úti főhomlokvonalra néz a kétemeletes igazgatósági épület, melyben az egész administratív lebonyolítást nyer és az erre szükséges hivatali helyiségeken kívül még természetbeni lakásokat és magas souterrainében raktárokat tartalmaz. Ez épület első emeletén van a díszterem is. (Ma e főépület homlokzatát és 2 alaprajzát mutatjuk be, a többi épület terve jövőre maradt.) A tágas udvar jobboldalán áll az egyemeletes sebészeti pavilion, szemben a kétemeletes belgyógyászati pavilion és baloldalt az egyemeletes gazdasági pavilion, melynek első emeletén a megfigyelő és az átmeneti osztályok vannak elhelyezve. A pavilionok berendezése teljesen modern és hygienikus, központi fűtésekkel és külön melegvízfejlesztő berendezésekkel. A sebészeti pavilion földszintjén van két kis műtőterem septikus és aseptikus műtétekre, előkészítő és sterilizáló, továbbá egy villanyos üzemű betegszállító felvonó. A belgyógyászati pavilion csecsemő-osztályában egy háromfülkéjű Pfaundler-Escherich-féle convense, koraszülöttek felnevelésére, v. hiotikus osztályban és a szemészeti osztályban, a megfelelő gyógyberendezésekkel. Ez épület földszintjén van továbbbá a laboratórium, egy vízgyógyászati terem és alagsorában a tejsterilizáló helyiségek rendeztettek be. A gazdasági épület földszintjén van a két emeletsormagasságú nagy főzőkonyha gőzfőzésre berendezve, az összes mellékhelyiségekkel, továbbá a gőzmosókonyha és tartozékai, végre a fertőtlenítő berendezések. A telek delejutczai határvonalán állanak, a földszintes fertőző betegpavillon, két egymástól teljesen elkülönített részből állóan, fertőtlenítő és inhalláló berendezésekkel, valamint a ravatalozó épület boncolóval és hullakamrával. Az egyes épületek alaprajzi beosztását, valamint homlokzati kiképezését az ábrák mutatják; megjegyezzük, hogy az építkezés összköltsége 960.000 koronára rúg. A vízvezetéket, központi fűtést, csatornázást és légszeszvezetéket, valamint az ezekhez tartozó berendezési tárgyak szállítását és felszerelését a Szepessy S.-féle cég teljesítette, a villanyvilágító és erőátviteli berendezéseket a Ganz és társa r.-t., a villámhárító, telefon és villanyos csengő munkálatokat Fischer Vilmos, a villanyvilágító tárgyakat a magyar fém- és lámpaárú gyár r.-t., a villanyos órákat a gróf Thoroczkay és társa villanyos óra-gyára szállította, a doloment-padlókat és felvonókat a Kovács és Szalay-cég, a többi összes építő munkálatok pedig Csimár Károly építőmester vállalatához tartoztak; az üvegfestés Róth Miksától való. A vállalatba adott munkálatokon kívül estek a Ligeti Miklós szobrászművész által készített kedves homlokzati figurális díszek, a Zsolnay-gyár által szállított majolikadíszek és falburkolatok, és a Hein János tájkertész által létesített parkozás. A kertben két légsátor is áll az üdülő betegek és a játszó gyermekek számára. Ybl Lajos: A német törvényhozás már 1901-ben elfogadott egy törvényt, amely olyan épületek szabályozására vonatkozik, amelyek akár egészben, akár egy részükben árucikkek nagyobb tömegének raktározására szolgálnak. Ez a törvény azonban a gyakorlatban egyátalán nem vált be , sokkal kevésbbé voltak még megvilágítva az áruházépítés elvei abban az időben, semhogy a munkálat eléggé világos és helyes lett volna. A berlini építészek egyesülete ezért már régebben bizottságot alakított, ennek a törvénynek reformálását előkészíteni. A tárgyalások eredménye lett az 1907. év november havában kibocsátott miniszteri rendelet, amely a hiányos törvényt sok tekintetben módosította és kiegészítette. Ennek a rendeletnek lényeges részeit mutatjuk be a következőkben. Az áruházakra vonatkozólag az idők folytán több típus alakult ki. A tulajdonképpeni áruházak tisztán a detail eladást közvetítik, ezek rendesen egész épületet foglalnak el, az összes emeletek kapcsolatban vannak nagyszabású központi csarnokok vagy lépcsők útján és bennük a közönségnek igen nagy forgalmával kell számot vetni. Ide tartoznak az átalánosan ismert világvárosi áruházak majdnem kivétel nélkül. A nagyban való kereskedés lebonyolítására szolgáló üzleti házakban leginkább csupán mintaraktár van az árucikkekből elhelyezve — rendesen a pincében és földszinten — az emeleteken majdnem kivétel nélkül bérlakások vannak, a raktáraktól teljesen elkülönítve. Ezekben az áruházakban a forgalom nem nagy, mert jóformán csak az ismét eladók, kereskedők vásárolnak bennük és minták után megrendelt árut közvetetlenül a gyárból szállítják. Vannak végül olyan áruházak, amelyek ugyan földszintükön és egy vagy két emeletükön üzleti helyiségeket tartalmaznak, de egymástól teljesen független boltok számára, amelyekben tehát az emeletek között, sőt egyes emeletek különböző helyiségei között is hiányzik a kapcsolat. Ezekben, ha az egyes üzleteknek forgalma igen tetemes is, nincsenek olyan Az áruházak tűzbiztossága. - A gyermekmenhely főépülete.— Tervezte Ybl Lajos.