Épitő Ipar, 1909 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-03 / 1. szám

1909. januárius 3 építő­ipar (i.sz.) . Az állami gyermekmenhely Budapesten. A budapesti m. kir. állami gyermekmenhely építkezésével befejeződött az állami gyermekvédelem érdekében létesített építkezéseknek az a sorozata, melyet az 1901. évi VIII. törvénycikk végrehajtásával megbízott magy. kir. belügy­­ministérium Magyarország 18 városában emeltetett. Hogy mily fontosságú a gyermekvédelemnek az állami kezelése, azt legélénkebben illustrálja az a körülmény, hogy jelenleg már 36.000 gyermek élvezi az állami gondozást családi ellátásban és állandó felügyelet alatt, megmentvén sok ezer gyermek életét a biztos elpusztulástól, és nevelve belőlük a hazának hasznos munkaerőket. A vidéken létesített 17 állami gyermekmenhely, melyek közül a pécsit az „Építő Ipar" 1907. évi folyamában már is­mertettük, a törvényhozás által e célra megszavazott 3.400.000 koronából épült, mely összegben a felszerelések és a területek parkolása is benn foglaltatik. A budapesti állami gyermekmenhely azonban a Sándor János által évtizedek előtt lelencházi célokra tett 10000 forintos alapítványnak az időközi kamataival 1.200.000 koronára felszaporodott összegéből épült az Üllői­ úton a székesfőváros közönsége által intézmény céljaira ado­mányozott 5 hold terüle­ten 1907. évben, és a múlt 1908. év tavaszán adatott át rendeltetésének. A budapesti állami gyermekmenhely, mint azt a helyszínrajz mutatja, pavilion rendszerben épült és hat épületből áll. Az üllői úti főhomlokvonalra néz a kétemeletes igaz­gatósági épület, melyben az egész administratív le­bonyolítást nyer és az erre szükséges hivatali helyi­ségeken kívül még termé­szetbeni lakásokat és ma­gas souterrainében rak­tárokat tartalmaz. Ez épü­let első emeletén van a díszterem is. (Ma e fő­épület homlokzatát és 2 alaprajzát mutatjuk be, a többi épület terve jövőre maradt.) A tágas udvar jobbolda­­l­­án áll az egyemeletes sebészeti pavilion, szemben a két­emeletes belgyógyászati pavilion és baloldalt az egyeme­letes gazdasági pavilion, melynek első emeletén a meg­figyelő és az átmeneti osztályok vannak elhelyezve. A pavilionok berendezése teljesen modern és hygienikus, központi fűtésekkel és külön melegvízfejlesztő berende­zésekkel. A sebészeti pavilion földszintjén van két kis műtőterem septikus és aseptikus műtétekre, előkészítő és sterilizáló, továbbá egy villanyos üzemű betegszállító felvonó. A belgyógyászati pavilion csecsemő-osztályában egy háromfülkéjű Pfaundler-Escherich-féle convense, kora­szülöttek felnevelésére, v. hiotikus osztályban és a szemé­szeti osztályban, a megfelelő gyógyberendezésekkel. Ez épület földszintjén van továbbbá a laboratórium, egy vízgyógyászati terem és alagsorában a tejsterilizáló helyi­ségek rendeztettek be. A gazdasági épület földszintjén van a két emeletsor­­magasságú nagy főzőkonyha gőzfőzésre berendezve, az összes mellékhelyiségekkel, továbbá a gőzmosókonyha és tartozékai, végre a fertőtlenítő berendezések. A telek delejutczai határvonalán állanak, a földszintes fertőző betegpavillon, két egymástól teljesen elkülönített részből állóan, fertőtlenítő és inhalláló berendezésekkel, valamint a ravatalozó épület boncolóval és hullakam­rával. Az egyes épületek alaprajzi beosztását, valamint homlok­zati kiképezését az ábrák mutatják; megjegyezzük, hogy az építkezés összköltsége 960.000 koronára rúg. A vízvezetéket, központi fűtést, csatornázást és lég­­szeszvezetéket, valamint az ezekhez tartozó berendezési tárgyak szállítását és felszerelését a Szepessy S.-féle cég teljesítette, a villanyvilágító és erőátviteli berendezéseket a Ganz és társa r.-t., a villámhárító, telefon és villanyos csengő munkálatokat Fischer Vilmos, a villanyvilágító tárgyakat a magyar fém- és lámpaárú gyár r.-t., a villanyos órákat a gróf Thoroczkay és társa villanyos óra-gyára szállította, a doloment-padlókat és felvonókat a Kovács és Szalay-cég, a többi összes építő munkálatok pedig Csimár Károly építőmester vállalatához tartoztak; az üvegfestés Róth Miksától való. A vállalatba adott munkálatokon kívül estek a Ligeti Miklós szobrász­művész által készített kedves homlokzati figurális díszek, a Zsolnay-gyár által szállított majolika­díszek és falburkolatok, és a Hein János tájkertész által létesített parkozás. A kertben két légsátor is áll az üdülő betegek és a játszó gyermekek számára. Ybl Lajos: A német törvényhozás már 1901-ben elfogadott egy törvényt, amely olyan épületek szabályozására vonatkozik, amelyek akár egészben, akár egy részük­­ben árucikkek nagyobb tömegének raktározására szolgálnak. Ez a tör­vény azonban a gyakor­latban egyátalán nem vált be , sokkal kevésbbé vol­tak még megvilágítva az áruházépítés elvei abban az időben, semhogy a munkálat eléggé világos és helyes lett volna. A berlini építészek egye­sülete ezért már régeb­ben bizottságot alakított, ennek a törvénynek reformálását előkészíteni. A tárgyalások eredménye lett az 1907. év november havában kibocsátott miniszteri rendelet, amely a hiányos törvényt sok tekin­tetben módosította és kiegészítette. Ennek a rendeletnek lényeges részeit mutatjuk be a következőkben. Az áruházakra vonatkozólag az idők folytán több típus alakult ki. A tulajdonképpeni áruházak tisztán a detail eladást közvetítik, ezek rendesen egész épületet foglalnak el, az összes emeletek kapcsolatban vannak nagyszabású központi csarnokok vagy lépcsők útján és bennük a közönségnek igen nagy forgalmával kell számot vetni. Ide tartoznak az átalánosan ismert világvárosi áruházak majdnem kivétel nélkül. A nagyban való kereskedés lebo­nyolítására szolgáló üzleti házakban leginkább csupán mintaraktár van az árucikkekből elhelyezve — rendesen a pincében és földszinten — az emeleteken majdnem kivétel nélkül bérlakások vannak, a raktáraktól teljesen elkülönítve. Ezekben az áruházakban a forgalom nem nagy, mert jóformán csak az ismét eladók, kereskedők vásárolnak bennük és minták után megrendelt árut köz­­vetetlenül a gyárból szállítják. Vannak végül olyan áru­házak, amelyek ugyan földszintükön és egy vagy két emeletükön üzleti helyiségeket tartalmaznak, de egymástól teljesen független boltok számára, amelyekben tehát az emeletek között, sőt egyes emeletek különböző helyiségei között is hiányzik a kapcsolat. Ezekben, ha az egyes üzleteknek forgalma igen tetemes is, nincsenek olyan Az áruházak tűz­­biztossága.­ ­- A gyermekmenhely főépülete.­­— Tervezte Ybl Lajos.

Next