Építőmesterek Lapja - A Munkaadó, 1937 (24. évfolyam, 1-53. szám)
1937-01-01 / 1. szám
JipCjtfa lusiiMrasaiMsa A BUDAPESTI ÉPÍTŐMESTEREK IPARTESTÜLETÉNEK, A BUDAPESTI ÉPÍTŐMESTEREK SZÖVETSÉGÉNEK, A MAGYAR ÉPÍTŐMESTEREK EGYESÜLETÉNEK ÉS A MAGYAR ÉPÍTŐIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS LAPJa fiWAiusi rom hm Lapvezér: BÁTHORY ISTVÁN| KÖZGAZDASÁGI, MŰSZAKI ÉS ÉPÍTŐIPARI HETILAjtó Felelős szerkesztő és kiadó: FARKAS ELEK B XXIV. évfolyam Budapest, 1937 január 11. szerca HANG SZIGETELÉS Tökéletes Tartós Olcsó Készíti: SCHULZ JBzdén technikai ma építési rA. vn. Aréna út 80. T.: 1-329-04 és 1-410-43 A szab. Thermophor Továbbá kéménybetöbb egymásfölötti emelet tüzelései köthetők. Kéménycsoportok feleslegesek. Ideális alaprajzi megoldások. Legjobb huzatviszonyok stb. Nedves falak _ _ szárazzá tétele a szab. áramló levesű Felvilágosítások: rendszerrel. Schulz tüzeléstechnikai és építési r. t. VII., Aréna út 80. sz. Telefon : 1-329 04 és 1-410 42. Paulus Pál Ede V„ Nádor utca 19. szám Telefon: 1-120 07 UjeA&t&idölve. Hogy minden olvasónknak, minden építőiparosnak és minden magyar honfitársunknak a legjobbat kívánjuk a most kezdődő esztendőre és azon túl is, az természetes. De végre természetesebbnek is látszik ez a kívánságunk a mai viszonyok között, mint amilyen volt immáron esztendeje óta. Mintha valamennyire mégis csak virradna. Mintha csakugyan meg akarna indulni a munka a termelés és annak keretén belül a építőipar terén is. Mintha nem volna már egészen üres jó kívánság, amikor így mondjuk, hívő és kívánó szóval, hogy boldog új esztendőt. Bizony rá is férne már mindnyájunkra a viszonyok javulása, jobb új esztendő fordulása az ország jobb boldogulása, nemzetünk életének virágzóbbá válása. Ésekünk, akik építők számára írunk és olvasóinknak, akiknek foglalkozása, sőt több, hivatása az építés, optimistáknak kell lennünk. Nem szabad hirdetnünk a reménytelenséget, hanem hangoztatnunk kell mindenkor a jövőben bizakodást. Mert csak az tud építeni, az tud alkotni, aki bízik munkája eredményességében. És mi igyekeztünk mindenkor ennek az optimizmust hirdető kötelességünknek is megfelelni. A legnehezebb időkben is. De mennyire jól esik, milyen megkönnyebbülést okoz az a körülmény, hogy immár a jobb időknek külső jelei is mutatkoznak s a bizakodás nemcsak egymás ösztönzésére jó, hanem arra is, hogy örvendezzünk az idők javulásának. Egy esztendő nem sok idő még az ember rövid életében sem. Még kevésbbé a nemzetek életében. De mindkettőnek a jövő számára kell dolgoznia, mert nyomorúság az, ha ember vagy nemzet csak máról-holnapra tengődik. Most, örömmel látjuk, hogy a magyarság és a főváros intézői is tele vannak nagyotakarással. Nagyszabású tervekkel, amelyek sok ember számára jelentenek munkát, alkotást, boldogulást és ez erősíti a hitet. Hitre pedig nekünk, elcsigázott magyaroknak erősen szükségünk van és ezt a hitünket nem adjuk oda addig, amíg élet lüktet bennünk. A magyar hitvallás soraira gondolunk akkor, amikor hívő lélekkel valljuk, hogy hiszünk Magyarország feltámadásában és ragaszkodásunk, amely hivatásunkhoz fűz, hirdetteti velünk, hogy ez a feltámadás csak az építőipar erős bekapcsolódása útján lehetséges és ezért hisszük, hogy ez a bekapcsolódás a most jövő évben fokozottabb mértékben fog megtörténni. Ebben a hitben kívánunk olvasóinknak még egyszer boldog új esztendőt. CRISIOFOLI VINCE padló- és falburkoló vállalat Kizárólag: VII., GIZELU-DI 31 r.: 1-bSV-07. ftf megjegyzések a 160.000/1936 VIII/a. számú tatarozási rendelethez Írta: Pintér Oszkár F. é. december hó 19-én megjelent a régen várt tatarozási 160.000/1936 VIII/a. számú rendelet és pedig 1937. év január hó 1-én kezdődő hatállyal. A rendelet kiadása előtt több fontos előterjesztést tettünk a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara útján a Pénzügyminiszterhez; ugyanoda más érdekeltségek is járultak különféle kérésekkel, amelyekben a lejáró 70.000 sz. rendelet egyes pontozatainak megváltoztatását és új pontok felvételét kértük. Megállapíthatjuk, hogy, bár érdekeltségeink, valamint a Kereskedelmi és Iparkamara, annak illusztris elnökének, dr. Éber Antalnak vezetése mellett, mindent elkövettek, hogy az új rendelet megfelelő módosításokkal jöjjön létre, javaslatainkból lényeges dolog egyáltalán fel nem vétetett és az új rendelet egészen csekély módosításokkal jelent meg. Az alábbiakban rámutatunk azokra az egyes momentumokra, amelyek különös figyelmet érdemelnek. Általában véve az egész rendelet új külső köntösben jelent meg, amennyiben a rendeletre vonatkozó főbb csoportokat külön címekkel látták el, ez azonban a rendeletén mit sem javít. Rá kell mutatnunk az 1. §-nak azon megjegyzésére, hogy ez a rendelet csupán az 1937 évi január hó 1-je után megkezdett átalakításokra vonatkozik; ezzel választ kapnak mindazok a kartársak, akik testületeinkhez fordultak azzal a kérdéssel, hogy váljon a régi rendelet alapján megkezdett munkálatokra kiterjed-e az új rendelet hatálya? Kétségtelen tehát, hogy a rendeletnek visszaható hatálya nincsen és ennek folytán a folyamatban lévő és régi rendelet alapján elkezdett tatarozásoknak folyó év végéig befejezett része külön elszámolandó. Nagyon természetes tehát, hogy az adómentesség ebben az esetben csak akkor áll fenn, ha az átalakítási munkálatok a régi rendelet 8. §-ában előírt mértéket elérik; ha nem érik el, úgy az adómentesség elvesz. A hátralévő munkálatok mint teljesen új munkálatok tekintendők és az új rendelet feltételei szerint újból bejelentendők. Természetesen így is csak akkor nyerik el az adómentességet, ha az új rendelet 8. §-ában előírt mérvet elérik. Erre tehát a t. kartársak figyelmét külön felhívjuk. Ezek után a 160.000 rendelet egész jelentékeny módosításait ismertetjük. A 3. §. (1) bekezdésének első pontjában jogcímes munkának minősítették a vízvezetéknek falba való süllyesztését. Ugyane 7. pontjába felvették az eddigi födémszigetelési munkálatok felsorolásánál a nedvesség címet, vagyis a beázások elleni szigetelést is. A 9. pontban kimaradt a jogcímes munkák közül a szomszéd tűzfal vakolása, viszont az erkélyeknek és függőfolyosóknak teljes rendbehozása új jogcímként vetettek fel. Talán egyetlen valamit érő új pontja a rendeletnek ugyane §. (2) bekezdése, amely az 1. bekezdésben felsorolt munkákkal okozati összefüggésben álló és azokkal kapcsolatban elvégzett munkákat a kedvezmény mérve szempontjából azonos elbírálás alá veszi a jogalapot szolgáltató munkálatokkal.Ez a pont mindenesetre tágabb teret ad a jogcímes munkák elszámolásának. A kedvezményből kizárt munkálatok csoportjában az. 5. §. 2. pontjában méltányolta a minisztérium azt a kérésünket, hogy nem zárja ki általánosságban a falon kívül vezetett villanyvezetékek költségeit, csupán az esetben, amennyiben a vezetékek az előírástól eltérően vannak méretezve vagy nem a hatósági előírásnak megfelelően helyeztettek el. Ugyanes, 8. pontjában kiveszi a rendelet, az adókedvezmény szempontjából figyelembe nem vehető, azokat a munkálatokat, amelyek a házban létesített egészségügyi, továbbá víz- és gázberendezéseknek a gyűjtő csatornába (derítőbe) vagy víz- és gázfővezetékbe bekötése céljából a ház alapterületén kívül végeztetnek és ezeket jogcímes munkáknak lépteti elő. Sajnos az illetékekre vonatkozólag a rendelet semmi újabb intézkedést nem tartalmaz, pedig nagyon is kívánatos lett volna, hogy ez a kérdés most már tételesen elintéződött volna. Ugyancsak teljesen mellőzte a minisztérium azt a kérésünket is, hogy az átalakítási és tatarozási munkák közötti különbséget szüntesse meg és ehelyett inkább mérsékeltessék a visszatérítés 50%-ról 40%-ra, pedig ez minden tekintetben, még az állami adminisztrációja szempontjából is, előnyös lett volna. Az egész rendeletre általában véve azt mondhatjuk, hogy ez már igazán aligha fog lényeges munkát eredményezni. E rendelet után már csak az következhetik — és ezt kívánjuk is, — hogy szüntesse meg a Pénzügyminisztérium a házbirtok után kivetett rendkívüli pótlékokat és akkor teljesen mellőzhető lesz a háború utáni világban a gazdasági életből kitermelődött átalakítási adómentesség szükségessége és minden háztulajdonos külön adómérséklés nélkül el fogja a tatarozásokat sajátjából végezni. fi Az építőipari követelések biztosítása Írta: PISSZER JMS építőmester Ha a fenti címet olvassa valaki, valószínűleg egykedvűen legyint a kezével, mondván: Ez is egy a többi közt, amit nem valósítanak meg. Pedig nem egészen így áll a dolog! Legújabban napvilágot látott egy törvényjavaslat, amely a városrendezésről és az építésügyről szól. Ennek a tervezetnek 23-ik szakasza felhatalmazza az iparügyi minisztert, hogy rendeletet adhasson ki: c) „az alvállalkozók követelésének biztosítására“. Minthogy pedig a törvényjavaslat az építésügyről szól, egészben bizonyos, hogy az alvállalkozók alatt az építkezéseknél alvállalkozókat érti. Vagyis tehát, több évtizedes és igen gyakran hangoztatott kívánságra, végre U-l • SJ M- 1 4 • L3 cr o • W M* ff M ffif N O