Erdőgazdaság, 1954 (8. évfolyam, 1-24. szám)
1954-01-10 / 1. szám
Több gomboskodást a dolgosokról As építési tröszt még mindig arat? A szolnoki fűrészüzem közel félmillió forintot kapot a szociális és kulturális beruházásokra. Nagyon örültek ennek a dolgozók: már régóta sérelmezték, hogy nincsen egészséges munkásszállásuk. Az ebédlő, ami egyúttal kultúrterem is, már kicsinek bizonyult. Az öröm azonban nem tartott sokáig. Azzal kezdődött, hogy a 62-es tröszt igazgatója еду két heti haladékot kért, mert az építőmunkások aratási szabadságra mentek. A fűrészüzem dolgozói méltányolták ezt a késedelmet. Annál inkább nehezményezik azonban, hogy azóta sem kezdte el az építkezést a kijelölt 62/1 építőipari vállalat. Először faanyagot kért az állványok építéséhez, aztán segédmunkásokat kért s miután ezeket megkapta, minden maradt a régiben, illetve annyit mégis megtettek, hogy az alapot kimérték. Kormányunk programmja fokozottabb mértékben mint eddig, a dolgozó ember védelmét és ellátását tartja fontosnak. A 62/1-es vállalat megfeledkezik arról, hogy ez őt is kötelezi ? Sebők Imre igazgató, Zsadon Imre párttitkár Szolnoki Gőzfürész sítsák az erdőgazdaság vagonszükségletét, állítsák ki a ként vagonokat, irányvonatokat. 1954. évi I. évnegyedi fatermelési tervfeladatainknak 33%-át teljesítettük, szükséges, hogy ez a faanyag minél előbb eljusson rendeltetési helyére. Bízunk abban, hogy kérésünk megértésre talál. , Seregély Sándor, munkaügyi előadó Ferenczi Béla, főmérnök, Gajdos Istvánné, üzemi párttitkár, Horváth Nándor, VB elnök Zalaegerszeg Feltámadás Devecseren (A Veszprémi Népújság nyomán) A bürokráciának kifürkészhetetlen útjai vannak. Az ügy azzal kezdődött, hogy idősebb Ughy József devecseri lakos 25 év szorgalmas munkája után benyújtotta igényét öregségi járulékra. Az említett 25 esztendő az egykori Eszterházy erdőbirtokon, majd a MALLERD-nél és utóbb a devecseri erdőgazdaságnál zajlott le. Az SZTK a kérelemre azzal felelt, hogy elkezdte bekérni Ughy elvtárs okmányait. Így ment ez kerek két hónapig. Gyűltek az okmányok a különböző hivataloktól. Hordta a posta válogatás nélkül, míg egyszer a győri erdőgazdaságtól (1951 január 25-én) értesítés érkezett: „Idős Ughy József devecseri lakos a devecseri erdőgazdaság dogozója meghalt.” E levél jelentősen megkönnyítette az SZTK munkáját, mert még az év március 9-én részvéttel és sajnálattal értesítette Ughy elvtársat, hogy a halála miatt öregségi járulékigényét jogerősen elutasították. Ughy elvtárs úgy megdöbbent a kiismerhetetlen értesítést olvasván, hogy tíz hónapig lépést sem tett az ügyben. Tíz hónap után azonban mégis elutazott Veszprémbe az SZTK-hoz, hogy benyújtsa újabb igénylését. Most meg az SZTK döbbent meg, mert nem szoktak hozzá, hogy a halottak feltámadjanak és kéréseikkel zaklassák őket. Nem csoda, hogy elérkezett az 1953-as esztendő, mire határozatot meritek hozni a kényes ügyben. Mi sem természetesebb, hogy a feltámadt halott kérelmét elutasították. De Ughy elvtársat nem lehetett egyszerűen félretenni. Aki már a másvilágot is megjárta, az nem ijed meg egy kis bürokráciától. Januárban kapta az elutasító határozatot és már február 12-én megfellebbezte. Az SZTK felterjesztette az ügyet a Megyei Tanácshoz. Mit részletezzük: a mai napig 3 és fél esztendő alatti 45 ügydarabra duzzadt Ughy elvtárs egyszerű kérelme. Ki meri ezek után mondani, hogy a veszprémi SZTK nem foglalkozik eléggé az ügyfelekkel? Itt az ideje, hogy a veszprémi SZTK ne aktákban, hanem gyors intézkedésben támogassa a 62 esztendős Ughy elvtárs ügyét. A lakosság türifaellátása A zalaegerszegi erdőgazdaság III. negyedévi eredményével elnyerte másodszor is az élüzem-jelvényt. A IV. évnegyedben tovább fokoztuk eredményeinket. December elsejéig teljesítettük fakitermelési, faanyagmozgatási, távolsági értékesítési és erdőművelési feladatainkat. Azóta munkánk központjában a tűzifa szállítása áll. Ehhez azonban nem elegendő az erdőgazdaság ereje, nagyobb öszszefogásra van szükség. Kérésünket, amit már egyénenként is eljuttattunk az illetékesekhez, az Erdőgazdaság című újságban is megismételjük. Ezúton is kérjük a falvak igaerővel rendelkező dolgozóit, jelentkezzenek erdészeteink, pagonyaink, erdészkerületeink vezetőinél faanyagfuvarozásra. Kérjük az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek vezetőit és dolgozóit, adjanak szocialista segítséget erdőgazdaságunknak, adják át összes nélkülözhető fuvarerejüket (fogat, vontató, gépkocsi). Kérjük a MÁV illetékes szerveit, bizto nemcsak az erdőgazdaság ugye ERDŐGAZDESÉG MEGJELENIK MINDEN HÓ 10-én és 25-én . LŐ FIZETÉSI ÁRA : egy évre 10 Ft, félévre 15 Ft Erdősítési tapasztalatcsere Szeretnék az erdősítéssel foglalkozó kartársaknak tapasztalatomból átadni, s már elöljáróban felhívom a figyelmet, hogy a tavasszal ültetett cser, kocsányos vagy kocsánytalan tölgy erdősítéseiket sohse pótolják ki ugyanaz év őszén, mert ezzel csak az erdősítési költséget növeljük, s más erdősrészektől vesszük el a csemetéket. 1952-ben olyan szárazság volt erdészetünk területén, hogy 45°-ra is felment a meleg, ami sok csemetét tönkretett. Ősszel azt az utasítást kaptam, hogy a tavaszi tölgyerdősítésben az elpusztult csemetéket pótoljam ki. Hozzáfogtam a munkához. Az elszáradt csemetéket kezdtük kiásni, hogy újat ültessünk helyükbe De hamar észrevettem, hogy míg a csemete földfeletti része teljesen elszáradt, a legtöbbnél a föld alatt rövid új hajtás van. Erre megvizsgáltam a csemetéket. Arra a tapasztalatra jutottam, hogy az a csemete, amely 90°-ban a földre lehajtva eltörik, gyökérzetében is tönkrement. Ellenben ha lehajláskor a csemete nem törött el, akkor a gyökérzet még életképes. Ezeket a csemetéket a földdel egyszínűben levágtuk, megkapáltuk és a következő év tavaszán erőteljes, szép csemetékké fejlődtek. Minden 100 csemete közül 80—90 darab jónál bizonyult. Tehát csak a fennmaradó kisebb százalék pótlása vált szükségessé. Lakatos László kerületvezető erdész Mogyorósbánya