Erdőgazdaság - Erdőgazdaság és faipar, 1976 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1976-01-01 / 1. szám

Érdekes kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők április 4-ig a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban, amely „A földmérés története Magyarországon” címet viseli. Erdészet és földmérés mindig szorosan összetartozó fogalom volt. A térképek, a területnyilvántartás külön­féle fajtái elengedhetetlen feltételei voltak (s nyilván azok is maradnak) az erdőgazdálkodásnak. A geodéziai oktatás az erdészeti szakemberek műszaki képzésének minden időben középpontjában állott. Nem véletlen, hogy az erdészeti akadémiai, főiskolai, egyetemi taná­rok igen eredményesen járultak hozzá a földmérés tu­dományának fejlesztéséhez. A kiállítást rendező öt szerv között ott találjuk az Erdészeti és Faipari Egyetem Földrendezői Főiskolai Karát is. Képeink a kiállítás néhány részletét mutatják be. (Birgés Árpád felvételei) Rákóczi György tulajdonát képező térképek, telekkönyv a XVII. századból, földmérő műszerek használati leírása a XVI. századból és más érdekességek láthatók a vitrinekben Teodolit asztrogeodéziai célokra. Készült 1893-ban. Ezt a műszert használta Oltay Ká­roly 1908 és 1933 között a magyarországi re­latív gravitációs méréseknél az idő (óra) és a földrajzi helyzet meghatározásakor Elsőrendű szintező műszer. Bodola Lajos egyetemi ta­nár tervezte 1899-ben. Mögötte a MOM-ban 1907-ben készült teodolit Földmérés тогтепете Kiállították a mai modern három­szögelési pontok modelljeit is Objektív mikrométeres heliométer távmérővel felszerelt szintező mű­szer. Tervezte Krusper István 1862-ben. Készült Wass pesti műhelyé­ben. Optikai elemeit a kassai Hahn cég készítette

Next