Fehérnemű Tisztitó Ipar, 1940 (13. évfolyam, 1-2. szám)
1940-01-01 - 1940-02-01 / 1-2. szám
ff Ci'.V ’ - y-pX * f i:-' V /I _ Az elöljáróság'jelentése az 1939. évről. Tisztelt közgyűlés! Az 1938. évről szóló jelentésünknek az ipar általános helyzetére, az ezt elő- idéző körülményekre vonatkozó részét idézhetnék, amikor az elmúlt 1939. évi jelentésünket terjesztjük a közgyűlés elé. A bekövetkező események már a levegőben voltak, az idegek teljes feszültségét érezte mindenki, érezte a gazdasági világ, amely a legérzékenyebb fokmérője a politikai helyzet változásainak. Ebben a jelentésünkbenelmondottuk, hogy a vállalkozások bekövetkezett megtorpanása, az idegenforgalom nagymérvű csökkenése, az ipar helyzetét szinte válságossá tette. Az 1939. év eseményei ezt a válságos helyzetet nem mélyítették ugyan ki, de állandósították. Hogy az ipar helyzete nem lett még az előző évinél is rosszabb, csak annak köszönhető, hogy az önállósulási megnehezítésével az újabb üzemek létesítése úgyszólván teljesen megállott, a viszonyok leromlása valamennyire higgadtabbá tette, a mindenáron, minden munkát megszerezni akarókat és csak itt, amott ütötte fel fejét az árakat teljesen leromboló áldatlan verseny. Az is inkább a közmunkák vállalásánál. A fehérneműtisztító ipar nem végez hadiipari munkát. Legfeljebb megsínyli, ha a nagyarányú és hosszabb ideig tartó fegyvergyakorlatokra szóló behívások következtében, munkája szintén nagyarányban csökken. Ez az ipar tehát ez évben sem tudta és nem tudja behozni azt a hiányt, amely munkája mennyiségében beállott.Egyetlen útja maradt volna arra, hogy helyzetén javítson, ha az árrombolás színvonalára leszorított vállalási árakat emelte volna. Amikor az anyagárak, a munkabérek és az iparüzemek fenntartásának egyéb költségei annyira emelkedtek, hogy az iparosok erre a lépésre szánták volnamagukat annak veszélye nélkül, hogy a verseny újabb tápot nyerjen, megjelent a kormányrendelet a vállalási árak rögzítése tárgyában. A rendelet megjelenése után, csak az ezen időt követőleg beállott áremelkedések lettek volna figyelembe ve-hetők, ami az iparra nézve pótolhatatlan veszteséget okozó kiesést jelentett. Ezek a körülmények egyáltalán nem voltak alkalmasak arra, hogy az ipar leromlott helyzetén javítsanak, s Az iparosok létszámában az 1939. év folyamán apadás állott be. A múlt évben kimutatott 180 taggal szemben, a létszám 177-re csökkent. Uj üzem az év folyamán nem létesült, csak néhány felvételi hely cserélt gazdát. Uj üzemek létesítése nem volt rentábilis, tekintettel a fent vázolt viszonyokra, amit a tőke elsősorban érezt meg. A munkaadók és alkalmazottak viszoszában az év folyamán jelentős változás nem állott be. A munkabérek lassú emelkedést mutatnak. Ezt az emelkedést az iparban elhelyezkedő munkások létszámának csökkenése is okozza. A minimális munkabérek, megállapítása az iparban még nem történt meg, azonban az, erre vonatkozó előmunkálatok folyamatban vannak és az ipartestület megtette vonatkozó előterjesztéseit. Ugyancsak megtette előterjesztését az ipartestület a maximális munkaidő megállapítására nézve is, amelyben tekintettel azokra az összefüggésekre amelyek az ipar munkáját részben a vendéglátó iparok munkaköre és ezzel együtt az idegenforgalommal teszik kapcsolná, a maximális munkaidőnek heti 60 órában való megállapítását, kérte. Ennek a heti 60 órás munkási időnek ugyancsak az ipar természetének megfelelő napi beosztásra is tett az ipartestület előterjesztést. Súlyt helyezett az ipartest, elöljárósága arra, hogy a munkabérek megállapítása kérdésében a munkaadók minden rétege, de különösképpen azok nyerjenek alkalmat álláspontjuk érvényesítésére, akik a mint tanoncszerződések száma az 1939. évben még kisebb volt, mint az előző évben. összesen 14 tanoncot szerződtettek az iparban. A tanoncszerződések majdnem teljes száma a középiparra esettt. A 14 tanonc közül hármat szerződtetett a nagyipar, kettőt kisiparosok, kilencet pedig a középipar. A kisiparosok akkor szerződtetnek tanoncot, ha családi összeköttetésük áll fenn a tanonccal, holott éppen a kisiparban van a legnagyobb alkalom arra, hogy a tanonc az ipar minden részét elsajátítsa. A megkötött tanoncszerződések közül kettő vonatkozott férfitanoncra, tizenketttő pedig nőtanonc volt. A megkötött tanszerződések közül elhalálozás miatt felbontatott 7, a szerződők megegyezésével pedig 4 tanszerződés, úgy, hogy az 1939. évi szerződések közül csak 9 maradt érvényben. Ily körülmények között a szakmunkásokban mutatkozó hiány - egészen természetes. A felszabadításokról a tanoncvizsgáló bizottság jelentése számol be. Ezzel a kérdéssel helyszűke miatt ezúttal nem foglalkozunk. Igen nagy gondot okozott az ipartestület tagjainak és így az ipartestületnek is az év második felében beállott anyaghiány. Különösen azokban az anyagokban mutatkozott el, amelyeket az ipar külföldről szerzett fe, illetve amelyek importcikkek és a kereskedelemi a szükségletet nem tudtak kefesíteni. Az ipartestület ezen a hiányodaa közvetlen beszerzéssel igyekezett segíteni ami az elnökség agilitásának nagyrésztsikerült is, annyira, hogy nagyobb fennattfodás ezen anyagok hiánya miattt nem is állott be. Ezen jelentés kiadásai időpontjáig, borax és ammoniákszódából körülbelül 10.000 pengő értékű árut szerzett kások alkalmazásánál érdekelve vannak, tehát akik a legtöbb munkást alkalmazzák. Kiküldötte tehát a tárgyaló bizottságija az elnök vezetésével a nagy, a közép, de a kisebb üzemek képviselőjét is. A kérdés a legrövidebb idő alatt most már elintézést nyer és ezzel nyilvánvalóvá fog válni, hogy a szakmában érezhető szakmunkáshiány tényleg a munkabérek rendezetlenségére vezethető-e vissza, vagy pedig másokokra. A munkások elhelyezése az előző évihez képest nem mutat nagy változást. Az elhelyezett munkások száma jelentéktelen mennyiséggel apadt, de ez annak is tulajdonítható, hogyaz alkalmazott munkások hosszabb ideig maradnak egy-egy üzemben és a munkások helyváltoztatása, különösen a nagyobb üzemekben ritkábbá vált. Egyébként a közvetítéseket az alábbi táblázat tünteti fel be az ipartestület és osztott szét a testület, ezért jelentkező tagjai között. Az akciót folytatja a testület és reméli, hogy sikerül annyira kiépíteni önellátási szervét, hogy tagjai nyersanyagszükségletet, szigorú gazdálkodás mellett képes lesz ellátni. Ehhez azonban szükség van arra is, hogy ki' egyes tagok' á, közre' tekintélyel legyenek és az ipartestület munkáját igyekezzenek maguk is elősegíteni. Az ipartestület elöljárósága az év folyamán megtartott tíz rendest és egy rendkívüli ülésben tárgyalta le az eléje terjesztett ügyeket. Beható vizsgálat tárgyává tette mindazokat a kérdéseket, amelyek az ipar érdekeit érintették és amelyekre vonatkozólag az illetékes hatóságok vagy érdekképviseletek véleményét és hozzászólását kérték. Ezenkívül megtette előterjesztéseit az illetékes hatóságoknál kezdeményezőleg il azokban az ügyekben, amelyekben úgy vélte, hogy az iparosok érdekeit ezzel mozdítja elő Részt vett azokon az ipartestületközi értekezleteken, amelyeket a Kereskedelmi és Iparkamara, továbbá az Ipak hívott össze Az év második felében a gyűlések megtartásának korlátozása az ilyen megbeszélések útját állotta. Az 1939. évi január hó elsején feláll-tott szakmai családpénztár kérdése, bár csak a nagyobb üzemeket érintette, mégis teendőket rótt rá az ipartestületre, mert a besorozásoknak az életbeléptetés első idejében, mutatkozó kiforratlansága igen sok felszólalásra adott okott. A szakmai családpénztár útján engedélyezte a kereskedelemügyi m. kir. miniszter a fizetéses szabadságra menő munkások kedvezményes utazását és az erre szóló arcképest igazolványt!és utalványok kiadása az., 1. II. 111. IV. V. VI. VII. Vili. IX XI. XI. XII. Mosó munkás 10 74 4 174 5 1 4 137 4 Vasaló „ 18 148 6 5 12 18 15 12 39 7 Gép 18 12 11 16 13 10 128 5 14 15 10 Egyéb 6 13 15 9 6 127 10 4 5 107 Tanonc „1 31 — —1 1 — 2 —— — 53 34 34 35 31 39 43 34 27 35 41 28 X IV. FÉK ERXEMITISZTITÓ IPAR