Férfiszabók Közlönye, 1931 (2. évfolyam, 1-11. szám)
1931. szeptember / 9. szám
2 1.076.685 pengő adóssága van az O. R. I.-nak A soproni országos iparoskongresszuson elementáris erővel tört ki a felháborodás akkor, midőn a vita a különböző közüzemekről folyt. Ugyanezen a kongresszuson a kormány képviselője erkölcstelennek bélyegezte a közüzemeket. Illő tehát, hogy a Férfiszabók Közlönye a közüzemek elleni harcot tovább folytassa annál is inkább, mert hiszen küzdelmünk jogosságát, szükségességét, maga a kereskedelmi miniszter kiküldötte megbélyegző szavaival igazolja. Legutóbbi számunkban már foglalkoztunk a szabóipar legveszedelmesebb közüzemével, az Országos Ruházati Intézettel. Most Magyarország férfiszabóiparossága elé hozzuk az Országos Ruházati Intézet legutóbbi elszámolását. A Budapesti Férfiszabók Ipartestülete az O. R. I.-ról emlékiratot készített, abból vesszük át az alábbi adatokat: Az ipartestület úgy találja, hogy a megcsonkított ország anyagi helyzetén változtatandó, nemcsak a kormány által hangoztatott programmja, hanem természetes szükségszerűség is, hogy minden olyan intézményt, hivatalt, alakulatot, üzemel, melyre nincs szükség, melyre az állam ráfizet, meg kell szüntetni. De meg kell szüntetni, mindazon közüzemet is, melyeknek jellege nem monopolisztikus. Kétszeres indok szól tehát amellett, hogy az Országos Ruházati Intézet káros működése is szűnjön meg. Mert hiszen ennek a mintegy 100.000 pengőt reprezentáló részvény tőkéje az állam tulajdonát képezi, az a népjóléti miniszter úr tárcájában van, nem monopolisztikus jellegű üzem és végül, de nem utolsó fontossággal annak működése az állam részére kimondottan veszteséget jelent. A budapesti V. ker. Adószámviteli Osztálynál található adófőlajstrom tanúsága szerint, az Országos Ruházati Intézetre 1029. évben 60 pengő kereseti adót vetettek ki. Tehát ugyanannyit, mint arra a szegény kisiparosra, aki önmaga egyedül dolgozik, egy varrógépe van, nem pedig úgy, mint az O .R. I. ,amely 500 motorikus varrógéppel, különböző szabászati és segédgépekkel felszerelve, 16 igazgató és igazgatósági tag által igazgatva, hét felügyelőbizottsági tag által felügyelve, számtalan tisztviselő által adminisztrálva 1.220.000 pengő forgalmat mutat ki az 1930 és a folyó évben azonban már ezt a 60 pengő adót sem vethették ki, mert az intézet mindkét üzleti évét veszteséggel zárta. A budapesti cégbíróságnál bárki által megtekinthető és az intézet által 1930 december 31-én készített eredménykimutatás szerint az intézet vesztesége 1929. évben 16.079 pengőt tett ki. Ha ehhez hozzávesszük a múlt év folyamán elért újabb veszteséget, akkor a veszteség már 19.200 pengőre rúg fel. Ez a veszteség azonban csak látszólagos, a valóságban jóval több, amennyiben a vagyonmérlegben az intézet berendezését 65.000 pengőre értékelte, márpedig az Országos Ruházati Intézet, különböző gépparkja, üzleti és irodaberendezése a legoptimisztikusabb szemmel mérve sem ér többet 40.000 pengővel, így tehát mint látjuk, a veszteség már 45.000 pengő körül mozog. Az Országos Ruházati Intézet mérlegéből könnyen megállapítható, hogy az Intézet üzletvitele nem megfelelő. Ha annak háta mögött nem az állam állana s nem juttatna részére közszállítási munkálatokat, vagy a köztisztviselők részére történő szállításoknál a rendelés egyrészt nem biztosítaná, másrészt ennek ellenértéke nem hivatalos hatalommal juttatódna el az intézet kasszájába, az O. R. I. már régen csődbe került volna. Ezen állításunk igazolására rámutatunk az Intézet vagyonmérlegének azon tételére, mely kimutatja, hogy vagyonként az adósok 661.392 pengővel szerepelnek, holott ezzel szemben a teheroldalon kétes követelések tartalékaként csak 36.000 P-t mutatnak ki, amely alig mintegy 5o/0 garanciának felel csak meg, holott egy egészséges üzletnél a mérlegben az adósok legalább 15—20o/o-ig kell hogy fedezve legyenek. A hitelezők viszont 1.076.685 pengőt követelnek az Országos Ruházati Intézeten. Végeredményben fedezet erre sincs, illetőleg az államot terheli. Rentábilis kereskedelmi vállalkozásnál a kereskedőnek a portékáját évente legalább háromszor, de a mai gazdasági rendszertelenségben legalább négyszer kell hogy megforgassa. Ez az Országos Ruházati Intézetnél hiányzik, amit igazol az a tény, hogy üzleti jövedelem gyanánt 188.107 pengőt mutat ki, ugyanakkor azonban a gyártási költségek csak 425.930 pengőt tettek ki. Nem kell az előbb elmondott számoknál jobb bizonyíték. Ez az eredménykimutatás, ez a vagyonmérleg maga is igazolja, hogy az Országos Ruházati Intézet az államra nézve káros vállalkozás. Ha még ehhez a tényleges károkhoz hozzávesszük azt a tényt, hogy az O. R. I. dédelgetett és protekcionált működésével a szabóiparosság elől veszi el a kenyeret, a munkaalkalmat, hogy iparosaink éppen az Országos Ruházati Intézet működése miatt kénytelenek ma sétálni, akkor könnyen következtethetünk arra a veszteségre is, melyet úgy az állam, mint a pénz cirkuláló ereje által a többi ipar szenved azáltal, hogy munkaalkalom hiányában iparosaink adót fizetni képtelenek, ebből kifolyólag alkalmazottat sem tarthatnak, növekszik a munkanélküliség és terjed az Ínség. Az Országos Ruházati Intézet kiváltságos helyzetére vet legjobban fényt az a közszállítási pályázat, melyet az O. R. I. 1931 év május havában hirdetett meg, s melyben közzétette, hogy a népjóléti miniszter megbízásából nyilvános versenytárgyalást hirdet az állami gyermekmenhelyek 1931—1932. évi téli ruházati cikkek szükségleteinek biz- Kartársak! Keresztény Szabóiparosok Szövetkezetében szerezzétek be szövet-, bélés- és minden szabókellék szükségleteiteket Főüzlet: IV., Károly-krt 30 (Közp. városháza). Fiók: II., Zsigmond utca 14 FRFISZABÓK KÖZLÖNYE Saját kikészítésű pamutáruk! BRÜCK ÉS GROSZ BUDAPEST, V., ERZSÉBET-TÉR 5♦ Bélésáruk és szabókellékek nagyban és kicsinyben Telefon: Aut. 807.22-áQfc£S