Férfiszabók Közlönye, 1931 (2. évfolyam, 1-11. szám)

1931. szeptember / 9. szám

2­ 1.076.685 pengő adóssága van az O. R. I.-nak A soproni országos iparoskongresszuson elementáris erővel tört ki a felháborodás akkor, midőn a vita a kü­lönböző közüzemekről folyt. Ugyanezen a kongresszuson a kormány képviselője erkölcstelennek bélyegezte a köz­üzemeket. Illő tehát, hogy a Férfiszabók Közlönye a köz­üzemek elleni harcot tovább folytassa annál is inkább, mert hiszen küzdelmünk jogosságát, szükségességét, maga a kereskedelmi miniszter kiküldötte megbélyegző szavaival igazolja. Legutóbbi számunkban már foglalkoztunk a szabóipar legveszedelmesebb közüzemével, az Országos Ruházati Intézettel. Most Magyarország férfiszabóiparos­sága elé hozzuk az Országos Ruházati Intézet legutóbbi elszámolását. A Budapesti Férfiszabók Ipartestülete az O. R. I.-ról emlékiratot készített, abból vesszük át az alábbi adatokat: Az ipartestület úgy találja, hogy a megcsonkított or­szág anyagi helyzetén változtatandó, nemcsak a kormány által hangoztatott programmja, hanem természetes szük­ségszerűség is, hogy minden olyan intézményt, hivatalt, alakulatot, üzemel, melyre nincs szükség, melyre az állam ráfizet, meg kell szüntetni. De meg kell szüntetni, mind­azon közüzemet is, melyeknek jellege nem monopoliszti­­kus. Kétszeres indok szól tehát amellett, hogy az Orszá­gos Ruházati Intézet káros működése is szűnjön meg. Mert hiszen ennek a mintegy 100.000 pengőt reprezentáló részvény tőkéje az állam tulajdonát képezi, az a nép­jóléti miniszter úr tárcájában van, nem monopoliszti­­kus jellegű üzem és végül, de nem utolsó fontossággal annak működése az állam részére kimondottan veszteséget jelent. A budapesti V. ker. Adószámviteli Osztálynál talál­ható adófőlajstrom tanúsága szerint, az Országos Ruházati Intézetre 1029. évben 60 pengő kereseti adót vetettek ki. Tehát ugyanannyit, mint arra a szegény kisiparosra, aki önmaga egyedül dolgozik, egy varrógépe van, nem pedig úgy, mint az O .R. I. ,amely 500 motorikus varrógéppel, különböző szabászati és segédgépekkel felszerelve, 16 igaz­gató és igazgatósági tag által igazgatva, hét felügyelőbizott­sági tag által felügyelve, számtalan tisztviselő által admi­nisztrálva 1.220.000 pengő forgalmat mutat ki az 1930 és a folyó évben azonban már ezt a 60 pengő adót sem vethették ki, mert az intézet mindkét üzleti évét vesz­teséggel zárta. A budapesti cégbíróságnál bárki által megtekinthető és az intézet által 1930 december 31-én készített eredmény­kimutatás szerint az intézet vesztesége 1929. évben 16.079 pengőt tett ki. Ha ehhez hozzávesszük a múlt év folyamán elért újabb veszteséget, akkor a veszteség már 19.200 pen­gőre rúg fel. Ez a veszteség azonban csak látszólagos, a valóságban jóval több, amennyiben a vagyonmérlegben az intézet berendezését 65.000 pengőre értékelte, már­pe­dig az Országos Ruházati Intézet, különböző gépparkja, üzleti és irodaberendezése a legoptimisztikusabb szemmel mérve sem ér többet 40.000 pengővel, így tehát mint látjuk, a veszteség már 45.000 pengő körül mozog. Az Országos Ruházati Intézet mérlegéből könnyen meg­állapítható, hogy az Intézet üzletvitele nem megfelelő. Ha annak háta mögött nem az állam állana s nem juttatna részére közszállítási munkálatokat, vagy a köztisztviselők részére történő szállításoknál a rendelés egyrészt nem biztosítaná, másrészt ennek ellenértéke nem hivatalos hatalommal juttatódna el az intézet kasszájába, az O. R. I. már régen csődbe került volna. Ezen állításunk igazo­lására rámutatunk az Intézet vagyonmérlegének azon té­telére, mely kimutatja, hogy vagyonként az adósok 661.392 pengővel szerepelnek, holott ezzel szemben a teheroldalon kétes követelések tartalékaként csak 36.000 P-t mutatnak ki, amely alig mintegy 5o/0 garanciának felel csak meg, holott egy egészséges üzletnél a mérlegben az adósok lega­lább 15—20o/o-ig kell hogy fedezve legyenek. A hitelezők viszont 1.076.685 pengőt követelnek az Országos Ruházati Intézeten. Végeredményben fedezet erre sincs, illetőleg az államot terheli. Rentábilis kereskedelmi vállalkozásnál a kereskedőnek a portékáját évente legalább háromszor, de a mai gazdasági rendszertelenségben legalább négyszer kell hogy megfor­gassa. Ez az Országos Ruházati Intézetnél hiányzik, amit igazol az a tény, hogy üzleti jövedelem gyanánt 188.107 pengőt mutat ki, ugyanakkor azonban a gyártási költségek csak 425.930 pengőt tettek ki. Nem kell az előbb elmondott számoknál jobb bizo­nyíték. Ez az eredménykimutatás, ez a vagyonmérleg maga is igazolja, hogy az Országos Ruházati Intézet az államra nézve káros vállalkozás. Ha még ehhez a tényleges károk­hoz hozzávesszük azt a tényt, hogy az O. R. I. dédelgetett és protekcionált működésével a szabóiparosság elől veszi el a kenyeret, a munkaalkalmat, hogy iparosaink éppen az Országos Ruházati Intézet működése miatt kénytelenek ma sétálni, akkor könnyen következtethetünk arra a vesz­teségre is, melyet úgy az állam, mint a pénz cirkuláló ereje által a többi ipar szenved azáltal, hogy munka­­alkalom hiányában iparosaink adót fizetni képtelenek, ebből kifolyólag alkalmazottat sem tarthatnak, növekszik a munkanélküliség és terjed az Ínség. Az Országos Ruházati Intézet kiváltságos helyzetére vet legjobban fényt az a közszállítási pályázat, melyet az O. R. I. 1931 év május havában hirdetett meg, s melyben közzétette, hogy a népjóléti miniszter megbízásából nyil­vános versenytárgyalást hirdet az állami gyermekmenhelyek 1931—1932. évi téli ruházati cikkek szükségleteinek biz- Kartársak! Keresztény Szabóiparosok Szövetkezetében szerezzétek be szövet-, bélés- és minden szabókellék szükségleteiteket Főüzlet: IV., Károly-krt 30 (Közp. városháza). Fiók: II., Zsigmond­ utca 14 F­­RFISZABÓK KÖZLÖNYE Saját kikészítésű pamutáruk! BRÜCK ÉS GROSZ BUDAPEST, V., ERZSÉBET-TÉR 5♦ Bélésáruk és szabókellékek nagyban és kicsinyben Telefon: Aut. 807.22-áQfc£S

Next