Honi Ipar, 1903 (4. évfolyam, 1-24. szám)
1903-01-01 / 1. szám
2 ilyen mozgalmat, mert be kell látnia, hogy az iparfejlesztés iparpártolás nélkül maradandó becsű eredményeket nem hozhat. Noha iparfejlesztési tekintetben az 1902-ik év erős fékezést jelentett, állami támogatással ebben az esztendőben, mégis 14 új gyár alakult 4.740.000 korona alaptőkével. Igaz, hogy ezek az alapítások csak egyszerű lebonyolítások, melyek még a múlt számlájára írandók és a mostani kereskedelmi kormány szándékai iparfejlesztési tekintetben nem ismeretesek, de azért feltehető, hogy az állam nem akarja egészen félredobni a gyáralapítási politikát, mely egyetlen kárpótlást nyújt azokért a gyárakért, melyek a vámterület szerencsétlen közössége miatt buknak halomra. Már most mi történjék ezekkel az új gyárakkal, ha legtermészetesebb fogyasztójuk, a magyar közönség nem szerezhető meg ? Kizárólag exportra dolgozzanak, avagy pedig kazánjaikat csak a szubvencióból fűtsék ? Az iparpártolás gyors és sikeres szervezésére utal a politika, az új és a régi gyáripar érdeke. Az Ausztriával való helyzet nyomasztó bizonytalanságát most egy bizonyos rossz váltotta fel. Oda vagyunk lánczolva ismét Ausztriához és ez a megkötöttség még fokozni fogja gazdasági helyzetünk abnormis voltát. A kereskedelem-politikai alapok ma a egész vonalon ingának. Kínos bizonytalansággal kérdezzük, mi lép az egy év múlva lejáró kereskedelmi szerződések helyébe ? A kereskedelem száraz kenyerét félti az úgynevezett szélső agrár-iránytól. Az államot tekintik ma az ipar egyedüli munkaadójának és a nagyobbszabású kezdeményezés a magánipar részéről úgyszólva teljesen hiányzik. A régi ipar hanyatlik. Az építési mozgalom volt — nincs. A vas- és gépipar összetett kezekkel kénytelen nézni, mint mennek tanult szakképzett munkásai Amerikába. Az új ipar tűnődve kérdi, hogy kinek adjon el. Közgazdasági tényezőink ökölbe szorított kézzel állnak szemben egymással. Ezen lesújtó helyzetben egyetlen vigasztaló gondolat a magyar társadalom, mely ugyan szintén széjjel van aprózva, de melyet egy hatalmas nemzeti ügy még egységessé tömörithet. Tekintsék ebben az 1903-as esztendőben a magyar iparpártolás ügyét végre nemzeti ügynek. Indítsanak érdekében országos mozgalmat, melynek szervezésében féltékenység nélkül részt vesz társadalmunk, ipari, gazdasági életünk minden tényezője. Csak akkor nézhetünk bizonyos reménynyel a jövő elé, csak akkor bízhatunk abban, hogy a magyar ipar fenn fog állani addig, míg újra a politika nem dönt majd sorsa felett! Sugár Ottó. Iparpártolási tudnivalók. — Gallér és kézelő. — Férfiruhaszövet. — Nyakkendő. — A múltkor egész csendben oldódott meg az iparpártolási mozgalom egyik fontos kérdése. Hosszú vajúdás után forgalomba került végre a magyar gallér és magyar kézelő. Az iparpártolás egyik fontos tényének azért nevezzük e mozzanatot, mivel a legnagyobb leleményesség és ügyesség ahhoz kell, hogy a közvetlen egyéni szükséglet elégíttessék ki a magyar ipar forrásából. Tagadhatatlan, hogy az egyén mint közvetlen beszerző az önzés képviselője, a megszokottság rabja. Kíméletet, elnézést prédikál elvben a magyar ipar iránt. Honi Ipar KOESTLIN L. * * * É5 TÁRSdi - GYŐR. ■ Gakes, biscuit és zabcacaoggár. Sürgöny-czim : KOESTLIN, GYŐR