Honi Ipar, 1909. július-december (10. évfolyam, 13-24. szám)

1909-07-01 / 13. szám

1909. JULIUS 1. egy egyharmadát fedezi, szóval egy­részt még mindig nem foglalja el azt a helyet a bosnyák külkereskedelemben, amely legkedvezőbb fekvésénél és leg­jobb forgalmi viszonyainál fogva meg­illetné, másrészt pedig a Boszniába irá­nyuló kivitel öt év óta úgyszólván stagnál, noha azóta maguknak az annektált tar­tományoknak bevitele igen jelentékeny mértékben emelkedett. Annál csodálatraméltóbb és annál saj­nálatosabb ez a körülmény, mert mint már fentebb mondottuk, sehol kedvezőbb viszonyok ipari kivitelünkre nem álla­nak fenn, mint Boszniában. A magyar államvasutak bizonyos mértékig kezük­ben tartják a bosnyák tarifa kulcsát, az annektált tartományok minden tekintet­ben jobban érdekkörünkbe tartoznak, mint a többi Balkán-államok, a keres­kedői körökben sok szimpátia nyilatko­zik meg irántunk és a kereskedelmi jog­szolgáltatás, ha hosszadalmas is, de föl­tétlenül biztosabb, mint a Balkán többi részeiben. Miben keresendő hát mégis a magyar kivitel stagnásának az oka? Az 1907. évi 37 millióra rugó Boszniába irányuló magyar kivitelből nyers számok­ban 20 millió esett élelmiszerekre és igen jelentékeny részt tettek ki az állami szál­lítások is. Már­pedig az ország szükség­letei nem e két tételnél, hanem a par excellence ipari kivitelnél növekedtek meg. Azon a téren stagnálunk tehát, ahol a legnagyobb fejlődésre van kilátás és meg kell állapítanunk, hogy iparunk és kereskedelmünknek az a része, amely ipari készgyártmányokat exportál, fordít legkevesebb figyelmet Boszniára és Her­cegovinára. Hogy mi ennek az oka, a vállalkozó szellem hiánya-e, vagy talán az a körülmény, hogy iparunknak az a része, amely fölösleggel dolgozik és ter­melésének egy részét külföldön kénytelen elhelyezni, jövedelmezőbb piacokra ta­lált, azt nehéz megállapítani, minden­esetre csodálatos azonban a legközelebb fekvő és legjobb piacnak ez az elhanyago­lása. Pedig, hogy Boszniában igen­is lehet új eredményeket elérni, azt mutatja egy nagyobb kereskedelmi vállalatunk­nak a példája, amelynek kivitele Bosz­niába 1903-tól 1907-ig 3,2 millióról 6.4 millióra emelkedett. És ez emelkedésnek igen j­elentékeny részét iparcikkek teszik. Ezek megállapítása után fölmerülhet még egy kérdés. Hogy áll a magyar ipari kivitel a boszniai ipar fejlődéséhez viszo­nyítva és mennyiben befolyásolja a ma­gyar ipari kivitelt a sarajevói Landes­regierung iparfejlesztési politikája? Boszniának és Hercegovinának ez­­időszerint 167 nagyipari üzeme van, 24.735 munkással. E nagyipari üzemek­nek igen jelentékeny része, különösen ami a bányaipart és vasipart illeti, ma­gának a kincstárnak tulajdonában van. Magánkézben van a kétségtelenül igen jelentékeny faipar, kémiai ipar és az élelmezési ipar. Mindezek az iparágak nagyrészt az ország őstermékeinek fel­dolgozására szorítkoznak, szóval a ma­gyar ipari bevitelt nem alterálhatják. Ellenkezőleg, minél nagyobb mértékben javul Boszniának és Hercegovinának külkereskedelmi mérlege ezen iparágak kivitele révén, annál nagyobb lesz a tar­tományok felvevőképessége is és annál több ipari gyártmányt helyezhetünk el odalent. Végeredményben a kereskedelmi forgalom törvénye, hogy árut áruval kell fizetni és minél nagyobb egy országnak a kivitele, annál nagyobb lesz a behoza­tala is. A bosnyák kormány iparfejlesztési politikája igen helyes nyomon halad. A Landesregierungnál, — mint azt az illetékes faktoroknak nyilatkozataiból tudom, — teljesen tisztában vannak vele, hogy a mesterségesen, üvegházszerűen fejlesztett iparnak sok haszna nincs. Épen azért az iparfeljesztési akció egy­részt a bosnyák népipar, másrészt az or­szág természetes viszonyainak meg­felelő gyáriparnak fejlesztésére szorítko­zik. Ezek a vállalatok egyrészt különböző telekkedvezményeket kapnak, másrészt a kormány a bosnyák vasutak tarifa­politikáját úgy szabályozza, hogy a kivitelt reájuk nézve lehetővé tegye. Ez úgy értendő, hogy a kifelé irányuló tömegszállítások olcsóbbak, körülbelül a rendes vasúti díjtételeknek felelnek meg, míg a befelé irányuló szállítások díjtételei, minthogy mindenütt csak ke­s­kenyvágányú vasutak vannak, a mi díj­tételeinket meghaladják. Vannak ugyan, akik azt állítják, hogy ezek a magasabb vasúti díjtételek a vám jellegével bának, mi azonban azt hisszük, hogy egyrészt, ez a keskenyvágányú vasutaknál termé­szetes, másrészt egyformán sújt minden­kit és a magyar iparra nem hátrányos. A bosnyák ipar fejlődése tehát, míg a mai keretekben mozog, a magyar ipari kivitelre hátrányos nem lehet és kivite­lünk fejlesztésének a lehetősége teljes mértékben meg van. Meg van tudniillik az ipar fejlesztésének lehetősége, ha azt itthon is azok, akiket legjobban érdekel, komolyan akarják. Mindent az állami támogatástól várni nem lehet és nem szabad. Az ipari s kereskedelmi expanzió­nak belső erőforrásokból kell kiindulni és e belső erőforrások között egyik leg­fontosabb az iparvállalatok energiája, agilitása. Iparosainkon és kereskedőinken múlik elsősorban, hogy a bosnyák piacot meg tudják-e szerezni vagy nem. Én azt hiszem, hogy igen, csak erősen akarni kell. a,STOLLWERCK‘ név a csokoládén és a kakaón sza­vatol a jó minőségért és a jutányos árért. . MAGYAR GYÁRTMÁNY!CSOKOLÁDÉ ÉS KAKAÓ MAGYAR GYÁRTMÁNY­­ CS. ÉS KIR. UDVARI SZÁllits. GYÁR: POZSONY. Üvegfestészet, üvegcsiszoló-telep, mozaik-műintézet és álomfoglalatok. Üvegcsiszolás bútoripari és --------------------------- .— ----------- —-—|----------------------— - - - - -- , technikai célokra. Olasz amerikai mozaik készítése. NEUMANN KÁROLY, NAGYKIABAD, Teleki-ut II-i Tervrajzok, költségvetés díjtalan.­­ Sandicz Jenő és Ármin I ... villamos erőre berendezett gépdobozgyára ... I Gyár: VI., Jász-utca 37. sz.­­ Városi iroda: V., Bálvány­ u. 10. A kereskedelem és ipar terén szüksé­geltető különféle dobozok minden nagyságban és kivitelben való gyártása. RflüÖNLEGESSÉGEK: Raktári tierendezési. Ssszíiaállaiá (lall') ... hullani- és imísilé préseli tobozokban. .. GYÁRI TELEFON 111-84. IRODAI TELEFON 46-59 WWVnflWW m. CL CIPŐGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG íla Ela 4 4 ÉRSEKÚJVÁR. 4 4 KÜLÖNLEGESSÉG: Csak kitűnő minőségű férfi és női cipők. Rámán varrott, keresz­tül varrott és faszegett. DIVATOS FACON. ISI Gyártmányaink kizárólag csak első minőségi­ anyagokból készülnek, kezesség mellett. 5 O K JE U .B JL egy ócska zongorát vagy pianinót és RAI­LOB havonta 12 vagy 16 korona kölcsöndijasc, végre pénzét kiadta, zongorája nincsen. H­­a­ ar­­c­­­ra­ havonta 20 koronát, l­ap egy kiváló gyártmá­nya, legmodernebb, ércpáncéltőkés, kereszthúros, új zongorát vagy pianinót, nem ír alá váltót, nem állít kezest, nem lekötelezettje bankszövetkezet­­nek és idővel mégis tulajdona lesz a zongora. Ilyen ideális szolid, liberális módon kapható kizárólagosan csak „MUSICA“ részvénytársaság (Igazgató : STERNBERG DEZSŐ) zongoraeladási és kölcsönző telepén. Eufon tölcsér­nélküli legtökéletesebb grammofon-és művészlemezek Telefon 4­81. főelárusítása. Telefon 4­81. Budapest, VI., Teréz-körút 1. sz. alatt (Király-­ sarok, az Orsz. Zeneakadémia közelében ) Zongorák becserélése, javítása, hangolása legkálán­­sabban. A fenti rendszer kedvezményében egyelőre csak a fővárosban lakók részesülnek.

Next