Honi Ipar, 1909. július-december (10. évfolyam, 13-24. szám)
1909-07-01 / 13. szám
1909. JULIUS 1. egy egyharmadát fedezi, szóval egyrészt még mindig nem foglalja el azt a helyet a bosnyák külkereskedelemben, amely legkedvezőbb fekvésénél és legjobb forgalmi viszonyainál fogva megilletné, másrészt pedig a Boszniába irányuló kivitel öt év óta úgyszólván stagnál, noha azóta maguknak az annektált tartományoknak bevitele igen jelentékeny mértékben emelkedett. Annál csodálatraméltóbb és annál sajnálatosabb ez a körülmény, mert mint már fentebb mondottuk, sehol kedvezőbb viszonyok ipari kivitelünkre nem állanak fenn, mint Boszniában. A magyar államvasutak bizonyos mértékig kezükben tartják a bosnyák tarifa kulcsát, az annektált tartományok minden tekintetben jobban érdekkörünkbe tartoznak, mint a többi Balkán-államok, a kereskedői körökben sok szimpátia nyilatkozik meg irántunk és a kereskedelmi jogszolgáltatás, ha hosszadalmas is, de föltétlenül biztosabb, mint a Balkán többi részeiben. Miben keresendő hát mégis a magyar kivitel stagnásának az oka? Az 1907. évi 37 millióra rugó Boszniába irányuló magyar kivitelből nyers számokban 20 millió esett élelmiszerekre és igen jelentékeny részt tettek ki az állami szállítások is. Márpedig az ország szükségletei nem e két tételnél, hanem a par excellence ipari kivitelnél növekedtek meg. Azon a téren stagnálunk tehát, ahol a legnagyobb fejlődésre van kilátás és meg kell állapítanunk, hogy iparunk és kereskedelmünknek az a része, amely ipari készgyártmányokat exportál, fordít legkevesebb figyelmet Boszniára és Hercegovinára. Hogy mi ennek az oka, a vállalkozó szellem hiánya-e, vagy talán az a körülmény, hogy iparunknak az a része, amely fölösleggel dolgozik és termelésének egy részét külföldön kénytelen elhelyezni, jövedelmezőbb piacokra talált, azt nehéz megállapítani, mindenesetre csodálatos azonban a legközelebb fekvő és legjobb piacnak ez az elhanyagolása. Pedig, hogy Boszniában igenis lehet új eredményeket elérni, azt mutatja egy nagyobb kereskedelmi vállalatunknak a példája, amelynek kivitele Boszniába 1903-tól 1907-ig 3,2 millióról 6.4 millióra emelkedett. És ez emelkedésnek igen jelentékeny részét iparcikkek teszik. Ezek megállapítása után fölmerülhet még egy kérdés. Hogy áll a magyar ipari kivitel a boszniai ipar fejlődéséhez viszonyítva és mennyiben befolyásolja a magyar ipari kivitelt a sarajevói Landesregierung iparfejlesztési politikája? Boszniának és Hercegovinának ezidőszerint 167 nagyipari üzeme van, 24.735 munkással. E nagyipari üzemeknek igen jelentékeny része, különösen ami a bányaipart és vasipart illeti, magának a kincstárnak tulajdonában van. Magánkézben van a kétségtelenül igen jelentékeny faipar, kémiai ipar és az élelmezési ipar. Mindezek az iparágak nagyrészt az ország őstermékeinek feldolgozására szorítkoznak, szóval a magyar ipari bevitelt nem alterálhatják. Ellenkezőleg, minél nagyobb mértékben javul Boszniának és Hercegovinának külkereskedelmi mérlege ezen iparágak kivitele révén, annál nagyobb lesz a tartományok felvevőképessége is és annál több ipari gyártmányt helyezhetünk el odalent. Végeredményben a kereskedelmi forgalom törvénye, hogy árut áruval kell fizetni és minél nagyobb egy országnak a kivitele, annál nagyobb lesz a behozatala is. A bosnyák kormány iparfejlesztési politikája igen helyes nyomon halad. A Landesregierungnál, — mint azt az illetékes faktoroknak nyilatkozataiból tudom, — teljesen tisztában vannak vele, hogy a mesterségesen, üvegházszerűen fejlesztett iparnak sok haszna nincs. Épen azért az iparfeljesztési akció egyrészt a bosnyák népipar, másrészt az ország természetes viszonyainak megfelelő gyáriparnak fejlesztésére szorítkozik. Ezek a vállalatok egyrészt különböző telekkedvezményeket kapnak, másrészt a kormány a bosnyák vasutak tarifapolitikáját úgy szabályozza, hogy a kivitelt reájuk nézve lehetővé tegye. Ez úgy értendő, hogy a kifelé irányuló tömegszállítások olcsóbbak, körülbelül a rendes vasúti díjtételeknek felelnek meg, míg a befelé irányuló szállítások díjtételei, minthogy mindenütt csak keskenyvágányú vasutak vannak, a mi díjtételeinket meghaladják. Vannak ugyan, akik azt állítják, hogy ezek a magasabb vasúti díjtételek a vám jellegével bának, mi azonban azt hisszük, hogy egyrészt, ez a keskenyvágányú vasutaknál természetes, másrészt egyformán sújt mindenkit és a magyar iparra nem hátrányos. A bosnyák ipar fejlődése tehát, míg a mai keretekben mozog, a magyar ipari kivitelre hátrányos nem lehet és kivitelünk fejlesztésének a lehetősége teljes mértékben meg van. Meg van tudniillik az ipar fejlesztésének lehetősége, ha azt itthon is azok, akiket legjobban érdekel, komolyan akarják. Mindent az állami támogatástól várni nem lehet és nem szabad. Az ipari s kereskedelmi expanziónak belső erőforrásokból kell kiindulni és e belső erőforrások között egyik legfontosabb az iparvállalatok energiája, agilitása. Iparosainkon és kereskedőinken múlik elsősorban, hogy a bosnyák piacot meg tudják-e szerezni vagy nem. Én azt hiszem, hogy igen, csak erősen akarni kell. a,STOLLWERCK‘ név a csokoládén és a kakaón szavatol a jó minőségért és a jutányos árért. . MAGYAR GYÁRTMÁNY!CSOKOLÁDÉ ÉS KAKAÓ MAGYAR GYÁRTMÁNY CS. ÉS KIR. UDVARI SZÁllits. GYÁR: POZSONY. Üvegfestészet, üvegcsiszoló-telep, mozaik-műintézet és álomfoglalatok. Üvegcsiszolás bútoripari és --------------------------- .— ----------- —-—|----------------------— - - - - -- , technikai célokra. Olasz amerikai mozaik készítése. NEUMANN KÁROLY, NAGYKIABAD, Teleki-ut II-i Tervrajzok, költségvetés díjtalan. Sandicz Jenő és Ármin I ... villamos erőre berendezett gépdobozgyára ... I Gyár: VI., Jász-utca 37. sz. Városi iroda: V., Bálvány u. 10. A kereskedelem és ipar terén szükségeltető különféle dobozok minden nagyságban és kivitelben való gyártása. RflüÖNLEGESSÉGEK: Raktári tierendezési. Ssszíiaállaiá (lall') ... hullani- és imísilé préseli tobozokban. .. GYÁRI TELEFON 111-84. IRODAI TELEFON 46-59 WWVnflWW m. CL CIPŐGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG íla Ela 4 4 ÉRSEKÚJVÁR. 4 4 KÜLÖNLEGESSÉG: Csak kitűnő minőségű férfi és női cipők. Rámán varrott, keresztül varrott és faszegett. DIVATOS FACON. ISI Gyártmányaink kizárólag csak első minőségi anyagokból készülnek, kezesség mellett. 5 O K JE U .B JL egy ócska zongorát vagy pianinót és RAILOB havonta 12 vagy 16 korona kölcsöndijasc, végre pénzét kiadta, zongorája nincsen. Ha arcra havonta 20 koronát, lap egy kiváló gyártmánya, legmodernebb, ércpáncéltőkés, kereszthúros, új zongorát vagy pianinót, nem ír alá váltót, nem állít kezest, nem lekötelezettje bankszövetkezetnek és idővel mégis tulajdona lesz a zongora. Ilyen ideális szolid, liberális módon kapható kizárólagosan csak „MUSICA“ részvénytársaság (Igazgató : STERNBERG DEZSŐ) zongoraeladási és kölcsönző telepén. Eufon tölcsérnélküli legtökéletesebb grammofon-és művészlemezek Telefon 481. főelárusítása. Telefon 481. Budapest, VI., Teréz-körút 1. sz. alatt (Király- sarok, az Orsz. Zeneakadémia közelében ) Zongorák becserélése, javítása, hangolása legkálánsabban. A fenti rendszer kedvezményében egyelőre csak a fővárosban lakók részesülnek.