Honi Ipar, 1916 (17. évfolyam, 1-24. szám)

1916-04-01 / 7. szám

A BEHOZATAL ÉS GYÁRTÁSA ÁLTAL JELENLEG IS AZ ÖSSZES SZERSZÁMOKAT SZÁLLÍTJA A kereskedelmi miniszter gyásza. Báró Harkányi János m. kir. kereskedelem­ügyi miniszter fia, István, a besszarábiai fronton ellenséges golyótól találva,19 éves korában hősi halált halt. A magyar ipa­rosság igaz részvéttel osztozik miniszte­rének mélységes családi gyászában. A magyar szakirodalom megbecsülése. Az Országos Iparegyesület Katona Bélát, a Magyar Szakírók Orsz. Egyesületének elnökét levelező tagjává választotta. A választás, mely honorálását jelenti Ka­tona Béla kiváló szakirodalmi működé­sének, egyúttal megbecsülése magának a szakirodalomnak is. Úgyszólván ezzel egyidőben a VII. kerületi kereskedő- és iparosszövetség helyettes elnökévé választotta Katona Bélát, ki nagyszabású, programmatikus és a gazdasági perspektívát szélesen fel­ölelő beszédben köszönte meg a bizal­mat. — A választás révén Katona az ország legnagyobb választókerületének vezérkarában foglal helyet. . Kinevezés: A kereskedelemügyi mi­niszter a magyar áruforgalmi statisztikai állandó értékmegállapító bizottság tag­ját, Ohrenstein Henrik, báró kereskedelmi tanácsost, a Beocsini cementgyári unió részvénytársaság elnökét, a nevezett bi­zottságba szakosztályelnökké nevezte ki. Egy derék magyar iparos végleges re­habilitálása. Ismeretes, hogy az ügyészség annak idején a hadiszállítások körül el­követett visszaélések címén vádat emelt Hirmann Ferenc rézárugyáros ellen és hogy a múlt év november 6-án megtar­tott főtárgyaláson a budapesti kir. tör­vényszék felmentő ítélete ellen a kir. ügyészség semmiségi panaszt jelentett be. Miután most a kir. koronaügyész a panaszt visszavonta, a felmentő ítélet jogerős lett, — így Hirmann Ferenc ismét szeplőtlenül áll az ipari társadalom előtt, mely ismervén jellembeli kvalitásait, egy pillanatig sem kételkedett abban a fér­fiúban, ki kizárólag saját erejére támasz­kodva, a legszerényebb kezdetből küz­dötte fel magát mai pozíciójára. 10­4 milliárd márka a negyedik német hadikölcsön jegyzésének eredménye, a külföldi és harctéri jegyzéseket nem szá­mítva. Imponáló bizonyítéka ez a német nemzet áldozatkészségének, mely hosszú­­lej­ár­atú hadi kölcsönök alakj­ában 20 hónap alatt mintegy 365 milliárdot teremtett elő. De buzdítólag hathat ez a példaadás majd ránk is. Becsületbeli kötelességünk hogy áldozatkészség dolgában is méltó szö­vetségesei legyünk német bajtársainknak! A kiegyezés. Az Országos Iparegyesület — amint már jeleztük — a kormányhoz intézett fel­iratban az önálló vámterület megvalósítását kívánja, azzal érvelve, hogy iparunk erőteljes fejlesztése mesterséges eszközök­kel el nem érhető. A közlekedési kérdések tekintetében kí­vánja, hogy mindkét állam tarifafelség­jogának teljes érvényesülése mellett, szerző­déses megállapodások tegyék lehetetlenné egymás közgazdasági érdekeinek mest°isé­­ges károsítását. Kívánja különösen a csat­lakozási kérdésekben eddig fennálló sérelmes állapotok orvoslását. Az egyenes adók tekintetében általános elvként hangoztatja, hogy ugyanazon egyénnek, ugyanazon jövedelme után a monarchia két államában való kettős meg­adóztatása elkerültessék és kívánja annak a megállapítását, hogy a monarchia mindkét államában jövedelemmel bíró egyéneknek az egyik államban fizetett adójából a másik állam részesedik-e és milyen kulcs szerint. Kívánja továbbá az ipari tulajdonjogok védelme terén fennálló sérelmek megszün­tetését és államunk önállóságának e téren való további kiépítését. A végrehajtóbizottság köszönetet szava­zott Soltész Adolf dr. igazgatóhelyettesnek az emlékirat szerkesztéséért. * A horvát gyáriparosok szövetsége azt az álláspontot foglalta el, hogy bár a magyar ipar érdeke a vámvédelmet megkívánja, a speciális horvát-szlavónországi viszo­nyokra v dó tekintettel kíván­atosabb volna a jelenlegi állapot fentar­tása. Azonban ellenzi azt, hogy a szerződés 10 évnél hosszabb időre köttessék meg. Különösen kiemeli azokat a kívánságokat, amelyeket a horvát-szlavónországi gyáripar a kiegye­zéssel szemben a közlekedésügy terén tá­maszt. Főleg a vasúti báremek egyenlősítése és a Déli-vasút forgalmának a megjavítása bír elsőrendű fontossággal. Szükségesnek tartja az őrlési forgalomnak is megfelelő formában való visszaállítását.­­ A Német­országgal való gazdasági kapcsolat ügyében a horvátok szerint a szorosabb gazdasági kapcsolat feltétlenül kívánatos, ennek for­máját azonban csak akkor lehet megálla­pítani, ha a háború eredménye tisztán fog előttünk állani. Föltétlenül ragaszkodnak azonban a horvátok is ahhoz, hogy a kettős monarchia teljes politikai és gazdasági önállósága megóvassék és hogy a Balkánon számunkra, földrajzi helyzetünknek és gaz­dasági viszonyainknak megfelelő befolyás biztosíttassék. Anglia az örök gazdasági háború ellen. Anglia most liquidáltatta a 72-ik céget, mely Németországgal összeköttetésben áll és most mondotta ki a bojkottot további 93 semleges országbeli cégre, melyeket a Németországgal való nexus vádja terhel. Mindez úgy fest, mintha Anglia még mindig a kérlelhetlen szigor álláspontját foglalná el. A valóságban azonban a hely­zet mintha megváltozott volna. A büszke britt nemzet ugyanis alighanem már le­csúszott a gazdasági gyűlölködés, az általa hirdetett örök gazdasági háború álláspontjáról. Intim szövetségeseivel szemben bizonyos reservált álláspontot kezd elfoglalni és Lloyd George az alsó­­házban már következőkép harangozott be a most megtartandó párisi gazdasági entente-konferenciának : - Minden erőnket meg kell feszíte­nünk, hogy megnyerjük a háborút. De a Megtorlást nem szabad az üzlettel össze­cserélni. Ki hallotta valaha, hogy sikerül egy kereskedelmi vállalkozás, amelynél a bosszú szerepet játszik. A háborút meg­mutatta, hogy néhány fontos iparágban az ellenségtől függünk. A jövőben ez ne így legyen. Azt azonban el kell kerül­nünk, hogy az igazság nagy ügyét, amelyért harcolunk, lealacsonyítjuk, amennyiben a háborút kereskedelm­i háborúvá változtatjuk. A szatócs asztalá­nak nem a templomban van a helye. A párisi konferencia az első értekezlet lesz a maga nemében, én azonban nem meg­lepetést, hanem csalódást éreznék, ha az utolsó lenne. Ha Európa kereskedelmét a jövő nemzedék érdekében szervezni akarjuk, ezt nagy gonddal és megfonto­lással kell tennünk. Nem csupán a tarifák kérdéséről van szó ; sokkal fontosabb kérdések is aktuálisak. Ami Oroszország­hoz való viszonyunkat illeti, ott a keres­kedelemnek végtelen lehetőségek nyíl­nak. Érthető tehát, hogy az első érte­kezleten csak általánosságban érintjük a kérdéseket. Meg kell mutatnunk a többi nemzeteknek, hogyan gondolkozunk erről és a többi nemzeteknek meg kell monda­­niok, hogyan gondolkoznak ele. A fő célunk, hogy a háborút minél hamarabb befejezzük. Minden egyéb cél csak másod­sorban jön tekintetbe. Szóval Anglia már nem prédikál örök gyűlöletet és már nem fújja azt a nótát, hogy a háború után is folytatni kell a háborút a végtelenségig. Talán már az angolok is belátják, hogy a háború utáni háború rossz üzlet és hogy a békekötés után a gazdasági harcot vissza kell terelni HONI IPAR SZÉKELY IGNÁCZ SZERSZÁMNAGYKERESKEDŐ BUDAPEST, VII., ERZSÉBET­ KÖRÚT 43. SZÁM. TELEFON: 28-82, 130-88. SZEMLE =[*­ s ■ ryso form a legtönéletesebb fertőtlenítő szer 1 90 fillér.

Next