Honi Ipar, 1916 (17. évfolyam, 1-24. szám)
1916-04-01 / 7. szám
A BEHOZATAL ÉS GYÁRTÁSA ÁLTAL JELENLEG IS AZ ÖSSZES SZERSZÁMOKAT SZÁLLÍTJA A kereskedelmi miniszter gyásza. Báró Harkányi János m. kir. kereskedelemügyi miniszter fia, István, a besszarábiai fronton ellenséges golyótól találva,19 éves korában hősi halált halt. A magyar iparosság igaz részvéttel osztozik miniszterének mélységes családi gyászában. A magyar szakirodalom megbecsülése. Az Országos Iparegyesület Katona Bélát, a Magyar Szakírók Orsz. Egyesületének elnökét levelező tagjává választotta. A választás, mely honorálását jelenti Katona Béla kiváló szakirodalmi működésének, egyúttal megbecsülése magának a szakirodalomnak is. Úgyszólván ezzel egyidőben a VII. kerületi kereskedő- és iparosszövetség helyettes elnökévé választotta Katona Bélát, ki nagyszabású, programmatikus és a gazdasági perspektívát szélesen felölelő beszédben köszönte meg a bizalmat. — A választás révén Katona az ország legnagyobb választókerületének vezérkarában foglal helyet. . Kinevezés: A kereskedelemügyi miniszter a magyar áruforgalmi statisztikai állandó értékmegállapító bizottság tagját, Ohrenstein Henrik, báró kereskedelmi tanácsost, a Beocsini cementgyári unió részvénytársaság elnökét, a nevezett bizottságba szakosztályelnökké nevezte ki. Egy derék magyar iparos végleges rehabilitálása. Ismeretes, hogy az ügyészség annak idején a hadiszállítások körül elkövetett visszaélések címén vádat emelt Hirmann Ferenc rézárugyáros ellen és hogy a múlt év november 6-án megtartott főtárgyaláson a budapesti kir. törvényszék felmentő ítélete ellen a kir. ügyészség semmiségi panaszt jelentett be. Miután most a kir. koronaügyész a panaszt visszavonta, a felmentő ítélet jogerős lett, — így Hirmann Ferenc ismét szeplőtlenül áll az ipari társadalom előtt, mely ismervén jellembeli kvalitásait, egy pillanatig sem kételkedett abban a férfiúban, ki kizárólag saját erejére támaszkodva, a legszerényebb kezdetből küzdötte fel magát mai pozíciójára. 104 milliárd márka a negyedik német hadikölcsön jegyzésének eredménye, a külföldi és harctéri jegyzéseket nem számítva. Imponáló bizonyítéka ez a német nemzet áldozatkészségének, mely hosszúlejáratú hadi kölcsönök alakjában 20 hónap alatt mintegy 365 milliárdot teremtett elő. De buzdítólag hathat ez a példaadás majd ránk is. Becsületbeli kötelességünk hogy áldozatkészség dolgában is méltó szövetségesei legyünk német bajtársainknak! A kiegyezés. Az Országos Iparegyesület — amint már jeleztük — a kormányhoz intézett feliratban az önálló vámterület megvalósítását kívánja, azzal érvelve, hogy iparunk erőteljes fejlesztése mesterséges eszközökkel el nem érhető. A közlekedési kérdések tekintetében kívánja, hogy mindkét állam tarifafelségjogának teljes érvényesülése mellett, szerződéses megállapodások tegyék lehetetlenné egymás közgazdasági érdekeinek mest°iséges károsítását. Kívánja különösen a csatlakozási kérdésekben eddig fennálló sérelmes állapotok orvoslását. Az egyenes adók tekintetében általános elvként hangoztatja, hogy ugyanazon egyénnek, ugyanazon jövedelme után a monarchia két államában való kettős megadóztatása elkerültessék és kívánja annak a megállapítását, hogy a monarchia mindkét államában jövedelemmel bíró egyéneknek az egyik államban fizetett adójából a másik állam részesedik-e és milyen kulcs szerint. Kívánja továbbá az ipari tulajdonjogok védelme terén fennálló sérelmek megszüntetését és államunk önállóságának e téren való további kiépítését. A végrehajtóbizottság köszönetet szavazott Soltész Adolf dr. igazgatóhelyettesnek az emlékirat szerkesztéséért. * A horvát gyáriparosok szövetsége azt az álláspontot foglalta el, hogy bár a magyar ipar érdeke a vámvédelmet megkívánja, a speciális horvát-szlavónországi viszonyokra v dó tekintettel kívánatosabb volna a jelenlegi állapot fentartása. Azonban ellenzi azt, hogy a szerződés 10 évnél hosszabb időre köttessék meg. Különösen kiemeli azokat a kívánságokat, amelyeket a horvát-szlavónországi gyáripar a kiegyezéssel szemben a közlekedésügy terén támaszt. Főleg a vasúti báremek egyenlősítése és a Déli-vasút forgalmának a megjavítása bír elsőrendű fontossággal. Szükségesnek tartja az őrlési forgalomnak is megfelelő formában való visszaállítását. A Németországgal való gazdasági kapcsolat ügyében a horvátok szerint a szorosabb gazdasági kapcsolat feltétlenül kívánatos, ennek formáját azonban csak akkor lehet megállapítani, ha a háború eredménye tisztán fog előttünk állani. Föltétlenül ragaszkodnak azonban a horvátok is ahhoz, hogy a kettős monarchia teljes politikai és gazdasági önállósága megóvassék és hogy a Balkánon számunkra, földrajzi helyzetünknek és gazdasági viszonyainknak megfelelő befolyás biztosíttassék. Anglia az örök gazdasági háború ellen. Anglia most liquidáltatta a 72-ik céget, mely Németországgal összeköttetésben áll és most mondotta ki a bojkottot további 93 semleges országbeli cégre, melyeket a Németországgal való nexus vádja terhel. Mindez úgy fest, mintha Anglia még mindig a kérlelhetlen szigor álláspontját foglalná el. A valóságban azonban a helyzet mintha megváltozott volna. A büszke britt nemzet ugyanis alighanem már lecsúszott a gazdasági gyűlölködés, az általa hirdetett örök gazdasági háború álláspontjáról. Intim szövetségeseivel szemben bizonyos reservált álláspontot kezd elfoglalni és Lloyd George az alsóházban már következőkép harangozott be a most megtartandó párisi gazdasági entente-konferenciának : - Minden erőnket meg kell feszítenünk, hogy megnyerjük a háborút. De a Megtorlást nem szabad az üzlettel összecserélni. Ki hallotta valaha, hogy sikerül egy kereskedelmi vállalkozás, amelynél a bosszú szerepet játszik. A háborút megmutatta, hogy néhány fontos iparágban az ellenségtől függünk. A jövőben ez ne így legyen. Azt azonban el kell kerülnünk, hogy az igazság nagy ügyét, amelyért harcolunk, lealacsonyítjuk, amennyiben a háborút kereskedelmi háborúvá változtatjuk. A szatócs asztalának nem a templomban van a helye. A párisi konferencia az első értekezlet lesz a maga nemében, én azonban nem meglepetést, hanem csalódást éreznék, ha az utolsó lenne. Ha Európa kereskedelmét a jövő nemzedék érdekében szervezni akarjuk, ezt nagy gonddal és megfontolással kell tennünk. Nem csupán a tarifák kérdéséről van szó ; sokkal fontosabb kérdések is aktuálisak. Ami Oroszországhoz való viszonyunkat illeti, ott a kereskedelemnek végtelen lehetőségek nyílnak. Érthető tehát, hogy az első értekezleten csak általánosságban érintjük a kérdéseket. Meg kell mutatnunk a többi nemzeteknek, hogyan gondolkozunk erről és a többi nemzeteknek meg kell mondaniok, hogyan gondolkoznak ele. A fő célunk, hogy a háborút minél hamarabb befejezzük. Minden egyéb cél csak másodsorban jön tekintetbe. Szóval Anglia már nem prédikál örök gyűlöletet és már nem fújja azt a nótát, hogy a háború után is folytatni kell a háborút a végtelenségig. Talán már az angolok is belátják, hogy a háború utáni háború rossz üzlet és hogy a békekötés után a gazdasági harcot vissza kell terelni HONI IPAR SZÉKELY IGNÁCZ SZERSZÁMNAGYKERESKEDŐ BUDAPEST, VII., ERZSÉBET KÖRÚT 43. SZÁM. TELEFON: 28-82, 130-88. SZEMLE =[* s ■ ryso form a legtönéletesebb fertőtlenítő szer 1 90 fillér.