Kádár, 1915 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1915-01-31 / 1. szám

X. évfolyam. Budapest, 1915. január 31. 1. szám. A KÁDÁR :: KÁDÁRIPARI ÉRDEKEKET SZOLGÁLÓ SZAKLAP:: / Kiadja: Felelős szerkesztő : GROSZMANN KORNÉL Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, VII., Gizella­ út 35. sz. Az előfizetési dijak és levelek ide küldendők. Interurban-Telefon: 58—53. sz. Egész évre........ 8 korona. Félévre ... ......... 4 korona. GROSZMANN MIKSA Megjelenik havonként Előfizetési ár: A­ moratórium. Az eddig megjelent moratórium-rendeletek csak az 1914. évi augusztus hó 1-ső napja előtt kelet­kezett­­pénztartozások mikénti fizetését rendezik, el­lenben kétoldalú szerződések alapján keletkezett dologi szolgáltatásokra vonatkozólag a moratórium-rendeletek azt mondják csak, hogy senki sem tartozik régebbi szerződésből kifolyólag olyan vevőnek szállítani, aki nem hajlandó azonnal készpénzben fizetni. Viszont mint vevő nem tartozom átvenni és a szerződéstől el­állhatok, ha teljesítendő fizetésemre a moratóriumot kívánom igénybe venni és eladó ebbe beleegyezni nem hajlandó. Ily esetekben a szerződésektől való elállás jogát és módját a moratórium-rendeletek rendezik. Nem rendezi azonban az iparosok szerződéseiből folyó kötelezettségek azon részét, ahol az iparos a há­ború okozta anyagdrágulás és egyéb előállítási meg beszerzési nehézségek folytán nem tud szállítási kö­telezettségének eleget tenni. Az iparosokról minden­kor mostohán lett gondoskodva, a háborúban a ma­gyar iparos legalább is oly mérvben veszi ki részét, mint bárki más és ezért elvárhatná az iparosság is, hogy az ő baján némileg segítsenek. Rendezni kellene, hogy kártérítési kötelezettség nélkül megszűnjön min­den olyan 1914. évi augusztus hó 1-ső napja előtt kötött kétoldalú szerződés, amely munka- vagy iparcikk szolgáltatására kötelezi a felet. Emelkedett nemcsak a fa, vas és fém ára, egyes anyagok be sem szerezhetők és a háború megszűnte után sem fognak az árak visszaesni oly módon, mint azok a háború előtt voltak. Tönkre kell mennie most azon iparosnak, aki kénytelen régebbi szerződéséből kifolyólag szállításokat teljesíteni. Miért csak a mal­moknak nem kell lisztet szállítania, dacára fennálló szerződésének, mert a búza drágább lett, amint ezt a tőzsdebíróság helyesen kimondotta, pedig a malom­üzem éppen olyan ipari munka, mint akár a hordó­gyártás, vagy bármely más ipari üzem. Hiszen valószínű, hogy perök esetén a bíróságok méltányolni fogják az iparosság helyzetét és nem fog­ják kötelezni oly szerződésekből kifolyó szállításokra, amelyek anyagi romlását okoznák, de miért nem le­hetne ezt egységesen az egész országban rendezni, előző költséges pervitelek nélkül. A kádáripar szem­pontjából különösen figyelembe veendő körülmény, hogy nemcsak magántulajdonban levő tölgyerdők az­­országban ez idényben nem kerültek eladásra, de m­ég az állam sem írta ki a minden évben megtartani szokott szlavóniai őszi erdőárlejtéseket. Donga tehát nem termelhető és ennek hiánya még csak 1—2 év múlva lesz igazán érezhető, amidőn száraz dongafát lehetetlenség lesz beszerezni. Ezen háború okozta ál­lapotot szerződéskötéseknél előzetesen senki számí­tásba nem vehette. Nem kívánjuk a hadsereg részére kötelezett szál­lítások, vagy az állam, városok és közhatóságokkal szemben fennálló szállítási kötelezettségek törlését, ha­nem csak magánszerződésekre vonatkozólag az erő­hatalom (vis major) hatására vonatkozó jogszabályok oly értelmezését, hogy az nemcsak a közvetlen há­borús területeken lévő ipartelepekre vonatkozzék, ha­nem a közvetve érintett összes magyarországbeli iparo­sokat mentesítse. A budapesti kádár-, esztergályos­ stb. ipartestület, úgyszintén több más fővárosi ipartestület ily irányú felterjesztést is intéztek a kereskedelemügyi miniszter­hez, hogy a háború előtt kötött ipari szállításokra vo­natkozó szerződések teljesítése alól az érdekelt iparoso­kat oldja fel. A budapesti kereskedelmi és iparkamara is ha­sonló jogos és méltányos kérelemmel fordult a ke­reskedelemügyi miniszterhez, azt fejtvén ki, hogy a háború kitörése előtt lekötött szállításoknál a hallatla­nul megdrágult nyersanyagok, a beállott üzemi és egyéb anyagok hiánya, a szakképzett munkások el­vonása, a munkabérek emelkedése oda juttatta az ipa-

Next