Közlekedési Tudósító, 1930 (3. évfolyam, 1-38. szám)
1930-01-01 / 1-2. szám
2 KÖZLEKEDÉSI TUDÓSÍTÓ Az idegenforgalom fejlesztése céljából sürgősen ki kellene építeni a Mátra és Bükk vidékének úthálózatát. Ha a magyar közönség akár magánautókon, akár autóbuszokon kényelmes kirándulást tehetne erre a vidékre és gyönyörködhetne Magyarország megmaradt természeti szépségeiben, akkor ez hatalmasan előmozdítaná a forgalmat. Egyébként örömmel hallottuk, hogy a kereskedelmi miniszter elhatározta az Eger—Lillafüred közötti útvonal kiépítését, amelyen az ezer méter magasságban fekvő pompás fenyőerdő birodalmába juthatnak majd el a kirándulók. Elismerem és átértem az alföldi transzverzális utak jó karban tartásának fontosságát. Oda azonban vasúttal is eljuthatunk. Ma, amikor a belföldi és a külföldi idegenforgalom oly nagy fontosságú az ország közgazdaságára, elsőrendű szükségesség, hogy a turisztikai szempontból jelentős vidékeken épüljenek ki elsősorban az új állami utak. Mindig voltak és mindig lesznek nagy befolyású személyiségek, tekintélyes testületek, akár városok, vagy megyék is, akik saját érdekeik szemmeltartásával iparkodnak minél hatásosabban bekapcsolódni az új útépítési programba. A magam részéről nem győzőm eleget hangoztatni, hogy elsősorban azokat az utakat kell fejleszteni, amelyek idegenforgalmi szempontból fontosak. A kormány akciója szépen kezdődött, amikor a Budapest—Balaton és Budapest—Bécs vonalszakasz útjait kiépíttette, most a Budapest—Visegrád—Esztergom, Gyöngyös— Parád és Eger—Lillafüred útvonalak megépítésének kellene következnie. Át kell alakítani a tassi erőtelep berendezését, amelymég üzemben sem volt A soroksári Dunaágban eszközölt különböző vízügyi építkezésekkel kapcsolatosan ismeretes, hogy a tassi zsilipnél egy hydroelektromos centrálét építettek. A telep kétszer 400 KVA teljesítményű. A terv az volt, hogy ha ez a telep beválik és a vízviszonyok lehetővé teszik, akkor az üzemi tapasztalatokhoz képest a soroksári Dunaágban, egy feljebb eső ponton egy nagyobb elektromos áramtermelő telepet építenek. A kikötő-kormánybiztosság tervei szerint a Ganz- Villamossági által megépített hydroelektromos telep kb. egy éve készen van, de a termelhető elektromos energia értékesítése még mindig késik. Itt is az történt, amire másutt nagyban láttunk példát: nagy költséggel megépítettek egy áramforrást s csak annak elkészülte után néztek körül, hogy kinek is fogják eladni az energiát. Mindenütt másutt a világon fordított a helyzet, előbb megszerzik az alapterheléshez és a rentabilitás biztosításához szükséges fogyasztókat s aztán fektetik be a tőkét az építkezésbe. A tassi telep energiájának értékesítésére először a Községfejlesztő és Közüzemi R. T., ráckevei villamossági vállalat tett ajánlatot. Hosszas tárgyalások után a kikötő kormánybiztossága nem kötötte meg velük a végleges szerződést. A Salgó isérdeklődött a telep bérleteiránt, azonban eredményes tárgyalás nem alakult ki. Legutóbb a MÁK kezdett tárgyalásokat s az a terve, hogy bekapcsolja a tassi vízierő-telepet az érdekeltségéhez tartozó Fejér megyei Villamossági R. T. 22.000 Voltos hálózatába. Ennek azonban súlyos akadálya az, hogy a tassi telepen oly transzformátorok vannak már felállítva, melyek a generátorfeszültséget 15.000 Volt átviteli feszültségre emelik fel. Ennekfolytán sürgős szüksége merült fel annak, hogy a még üzemben sem volt transzformátorokat átalakítsák 15.000 Voltról 22.000 Volt feszültségre, melynek megtörténtével remélik, hogy végre sikerülni fog a nagy költséggel épült telep fehér szénnel termelhető energiáját értékesíteni és ezzel a vidék áramellátását biztosítani.