Közgazdasági és Közlekedési Tudósító, 1933 (6. évfolyam, 4-24. szám)
1933-02-20 / 4. szám
közgazdasági és közlekedési tudósító stosseék ajánlata a magyar idegenforgalom fellendítésére Külföldieket akarnak Magyarországon nyaraltatni a zárolt pengőkövetelések felhasználásával Karácsonykor volt egy éve, hogy a magyar ármány a transfermoratórium kibontotta és később elrendelte azt a kül-Hk.k ..osztalékköveteléseit, a szelvények ellenekét zárolt számlán kell kezelni. A rendelet áadása óta a legkülönbözőbb tervek merültek fel e külföldi követelések felhasználására. bizonyos export-többletek elérése, nagyobbodni invesztíciók keresztülvitele, mindezekkövetelésekben találta volna meg pénzügyi végeredményében azonban az egyres követelések felhasználása tekintetében lennént olyan lépés, mely e pénzeket visszavezette volna a magyar fengésébe, tehát az a terv, amelyről melynek igalom szempontjából if jó hatása lenne. tághírű Mosse hirdetési ,gázi államokban hatalmatot tesz a Magyarortések felhasználására, é és gyakorlati meginni és egyidejűleg sokezer idegent hoznának a Balatonra is. Ha illetékes helyen hozzájárulnának a Mosse cég akciójához, úgy ez a vállalat mindenütt, ahol telepei vannak, olcsó magyarországi paulálnyaralásokat hirdetne. Szelvényeket árusítana 5—6 svájci franknak megfelelő összegekért, amelynek ellenében a külföldi elsőrendű fővárosi szállodákban, szanatóriumokban, vagy gyógyfürdőkben adna ellátást. Tetszés szerint, a Balaton kulturáltabb fürdőhelyein is fel lehetne használni ezeket a szelvényeket, amelyeknek valuta-ellenértékét Magyarország hitelezőcsoportjai kapnák meg, viszont a belföldi nyaralás költségeit e zárolt külföldi követelések számláiról fedeznék. A Mosse-ék ajánlata ügyében döntés még nem történt, de természetesen nagy érdeklődéssel foglalkoznak a tervvel. A megoldást lehetőleg biztosítják, hiszen mindenki tisztában van azzal, hogy milyen sokat jelentene Magyarország idegenforgalma szempontjából, ha meglevő propagandával a Mosse cég nemzetközi organizációja is bekapcsolódhatnék idegenforgalmunk fellendítésébe. TUDOR“ ACCUMULATOR GYÁR R.-T. D A PES T uttal csökkentik a köztisztviselői formalizmust ? lőcsök- Magyarország közalkalmazotti politikája volt- az utolsó évtizedben, sajnos, teljesen elhibahagyott. Az eseményeikkel, amelyek a magyarkészülő értelmiségnek a megszállott területről való igöz- ideözönlését előidézték, nem kívánunk fogsórakalálkozni. A lázas igyekezet azonban, amellyel hogy a későbbi esztendőkben az állam hatáskörét és ezzel alkalmazottainak létszámát duzzasztották, most súlyosan megbosszulja magát és az új állások létesítése vezetett oda, hogy ma már a személyi kiadások végzetes súllyal terpeszkednek az állami költségvetés folyton zsugorodó tételeire. normálstátus újabb 10 százalékos csökítésének az igazi jelentősége abban a tilaban rejlik, amely ezek szerint ismételi az előléptetés lehetőségét a köztisztviselőtt, és az ezzel Vata kapcsán, úi minisztérium is. Ezek az ál,hogy leépíttes Rt.-ot pl. a fő Bankkal alapítvi minisztérium és iker elhelyezkedésezett, bár la borvgondoltak arra, *lt.-nak különös legutóbbi mérleg pengő a mánaddii *gazdasági Vegyipar M.T. sorsa Útban a magyar vidéki felfedezése felé... Az idegenforgalmi propaganda már 500© pengőt áldozott rá Magyarország kirándulóhelyeiről értékes összefoglaló leírást készített Princz Gyula, a pécsi egyetem tanára. Az ügyes, értékes mű az idegenforgalmi szervek megbízásából készült, 5000 pengőt fizetett érte az idegenforgalmi propaganda alap. Minden kiadás, amely Magyarország ismeretlen, vagy pedig csak a beavatottak előtt ismert természeti szépségeinek feltárására irányul, bőségesen megtérül. A magyar kirándulóhelyek gyűjteményes, rendszeres összeállítása elégtételt nyújt azoknak, akik mint Szenn Ottó, Bogsch Aladár és többen a MÁV vezetőségében, a belső vándorforgalomnak minden eszközzel való, erőteljes fejlesztéséért küzdöttek. Bécsben negyedrészt annyi áldozata sem volt aránylagosan az influenza járványnak, mint Budapesten. Miért? Nem utolsó sorban azok a tömött, egymás nyomában repülő különvonatok adhatnának erre feleletet, amelyek immár évek hosszú sora óta a bécsi férfiak és nők százezreit viszti le a Wienerwald, a Semmering, a többi gyönyörű osztrák kirándulóhely napfényes, virágos, erdős hegyeibe, völgyeibe, amelyek ezerszámra ontják a síelőket a bécs körüli hegyek lejtőire. Magától értetődik, hogy ahol a lakosságnak hatalmas százaléka edzett, hetenként egy teljes napig napban, szélben, esőben, hóban, jégben tölt, kovácsolja magát erőssé és kitartóvá, az a generáció egészségesebb és ellenállóképesebb. Ha Princz tanár könyve ennek a meggondolásnak a jegyében látott napvilágot, ha az a hivatása, hogy a főváros és a vidék közönségét rábírja a nem eléggé istápolt turisztikának művelésére, akkor egyszer talán meg fog dőlni az a téves és alaptalan előítélet, amely a magyar vidéket unalmas, szürke kisvárosok sokaságán túl érdektelennek és üresnek minősíti. Végre a magyar közönség is meggyőződést szerezhet arról, hogy az ország számos kirándulópontja szépségben, romantikában, érdekességben vetekedik az óriási reklámmal felkapott, divatos, külföldi kiránduló- és nyaralóhelyekkel. Végül egy kérdést: ha 5000 pengőbe került a magyar turisztika antológiája, mennyit áldozott az idegenforgalmi propaganda azokra a gyönyörű plaká-tokra, amelyek mindenütt láthatók, csak ott nem, ahol utazásra serkentő hatást válthatnának ki? Kinek kell a mai trágya akció ? A hibásan keresztülvitt többtermelés jelszavával indította meg néhány évvel ezelőtt a földmívelésügyi minisztérium különböző akcióit, melyek közül a tyúk-kölcsönökről, a külföldi borházakról már meglehetősen sokat tud a közvélemény is. Most mezőgazdasági termelésünk átszervezése az új jelszó, amelynek során újból műtrágya akciót javasolnak a kartel részéről. Meg kellene kérdezni a gazdákat és a szakembereket hogy az állam és a mezőgazdaság mai pénzügyi helyzetében szükséges-e államilag támogatni a mű- trágya eladást csak azért, hogy ily módon a kartel eladhassa összegyülemlett feleslegeit. (