Magyar Czipész-Ujság, 1895 (4. évfolyam, 1-24. szám)
1895-01-01 / 1. szám
IV. évfolyam. Budapest, 1895. január 11. szám. MAGYAR CZIPÉSZ-UJSÁG A MAGYAR LÁBBELI- ÉS BŐRIPAR KÖZLÖNYE. BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS CZIPÉSZ-IPARTESTÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA. Előfizetési dij: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Wpov-aevie-1 frt, félévre 2 frt, egész évre 1 frt. Felelős szerkesztő UjKUd'V BUDAPEST, Egyes szám 20 kr. Megjelenik minden hó 1-én és 15-én. TÁRA / VIII. ker., József-körut 9. szám. & Ia Jhi Ai ML .**?- i ifjú if n kc Kéziratok nem küldetnek vissza. Czipészek bajai áska borkereskedők. Ismét egy oly kényes tárgyhoz nyúltunk, a mely jól tudjuk, nem igen alkalmas arra, hogy hilttokat szerezzünk magunknak, de rá akarunk mutatni mindazon bajokra, melyek a gyári vers által amúgy is keservesen sanyargatott czipészetnek tönkrejutását hatványozott fokban segítik elő s melyeknek orvoslása fogja képezni működésünk legszentebb feladatát. Nehéz és göröngyös az út, a melyre ráléptünk, de tudva és eln. ve, hogy a legigazabb ügyért viszszük zászlónkat a harcztérre, nem riadunk vissza senki s v. bizva '■ 'zunk, hogy a harciból , , tr"d lmesen fogunk kikerülni. A gyárak nemtelen s senkit sem kímélő versenye arra kényszeríti a czipészt, hogy munkájának díjját a lehető legalacsonyabb árban állat , meg Hogy erre képes legyen, a nyert anyagot olcsón és mégis jó minőségben kell vásárolnia. S mit tapasztalunk? Azt, hogy bizony a borkereskedő urak 80 százaléka, nemhogy olcsó s jó minőségű áru által elősegítené a czipésznek ebbeli evését, de sőt megfordítva, a kereskedői tudomány minden furfangjával ő még a kegyelemdöfést adja meg az élet harczában bukni készülő czipésznek E jó emberek, nem is gondolva arra, hogy a mindinkább pusztidő czipésziparral az ő szerepük is napról-napra kisebb térre szorul, nekikelég^,hogy a ^fényesén eszközök egész rajával a rájuk szorult kis iparost kiaknázzák s zsebüket, melynél szentebb czélt nem ismernek, tele rakhatják. Igaz, hogy a czipésznek szakmáját sokkal jobban kellene értenie, sem minthogy a bőrkereskedő őt vásárlásainál megrövidíthesse. De van e a világon olyan czipész, aki a talpak, felsőbőrök s kmlékek minden faját ismerje? Ő tudja, hogy a Heil-féle borjúbőr a legjobb, tudja, hogy a Gerhardus zerge kitűnő, de mit tegyen ő, ha bízva kereskedőjének becsületében első rendi áru helyett harmadrendűt kapott, a mely tekintetre gyönyörű volt ugyan, de a melynek gyarlósága csak a viselésben tűnt ki. Meg aztán mit szóljunk, a száz meg száz hamis hozzátéttellel megnehezített talpakról? Bölcs legyen az a czipész, akit e téren rá nem lehet szedni. Igen gyakran vásárol a legszakavatottabbb czipész is talp helyett a jó Ég tudja, miféle nehezítő szereket. De mindez még hagyján volna, mert rövidebb, hosszabb idő után minden czipész megtudja — amennyire a külső jelek nem csalják — a szükséges anyagot vásárolni, de jaj s ezerszeresen jaj a czipésznek, ha hitelre kénytelen vásárolni. Nincs az a rangy, az a Lasontalan portéka, amelyet ilyenkor rá nem sózrak Érzi simára a szegény collega, hogy a feleiért megvásárolhatná ezt a hulladéknak is alkalmatlan anyagot, de hiányzik az a keserves pár garas, s ő kényszerítve van bőrkereskedőjének révén saját megrendelőjét is megrövidíteni, nem rendelkezvén pénz hiányában jobb anyaggal. Mert hát mit ér a lelkiismeret s, jó munka, ha a talp, fejbőr, gummi még harmadrendűnek is rész. De a bőrkereskedő úr még tovább is megy. Ő a nálánál egy párszor hitelben vásárolt czipésznek most már készpénzéért sem azt adja, amire szüksége van, hanem azt ami neki jónak tetszik. S a czipész abbeli félelmében, hogy zaklatásoknak lesz kitéve, tehetetlenül nézi, mint készíti elő a bőrkereskedő, kinek ő minden garasát odaviszi, őt minden áron elsodra örvényét. Tisztelet a kivételnek. S tagadhatlan, hogy vannak tiszteséges bőrkereskedők is, akik megelégedve az őket illető százalékkal, méltányosan bánnak vevőikkel még akkor is, ha azok némelykor hitelben vásárolták szükségleteiket, a baj csak az, hogy számos cipész már csak akkor jön rá, hogy kegyetlen kezek közé jutott, amikor már azokból szabadulni nem képes, s a tisztességes kereskedőnek szolgálatait nem veheti többé igénybe. Egy másik az elmondottnál nem csekélyebb baj a kisebb városi és falusi czipészeknek után-