Magyar Gépipar, 1893 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1893-01-01 / 1. szám
Akárhol inkább lehetne keresni a robbanás okozta sérülést, mint a sűtőcsövön és azért majdnem megfoghatatlan annak valódi oka. Ebből kifolyólag vártam lázas türelmetlenséggel a közelmúltban megjelent lapokat, melyek bizton hittem hogy közölni fogják a hatósági szakvizsgálat eredményét , de csalódtam hitemben, mert ez ideig hallgat a krónika e dologról. Miért? Vagy talán olyan kimondhatatlan nagy és vétkes hanyagságokat kellene e kazán rendőrségi kihágásból a nyilvánosságra hozni, melyek mulasztásul, vagy pláne bűnül visszaesnének a gőzkazánokról szóló kormányrendelet ellenőrző hatósági közegekre is? Ez lehetetlen ! Tehát hol késhetik az éj homályban a vizsgálóbiztos véleményes jelentése kapcsán megejtetett és beterjesztett vizsgálati jegyzőkönyvnek a nyilvánosságra hozatala ? Ezen kazánrobbanásnál egy olyan esettel állunk szemben, melynek valódi okait felderíteni és nyilvánosságra hozni, sok és fontos okból, de kiváltképen a közbiztonság szigorúbb ellenőrzése szempontjából és a kazántulajdonosok, gyárosok és gépkezelők jövőbeni miheztartása végett s elkerülheetlen szükséges lenne. Szükséges továbbá a szerencsétlenség okait a nyilvánosságra hozni azért is, hogy a gőzkazán robbanásainak a még ma határozottan meg nem állapított valódi okait tanulmányozó technikus körök feladatuk megoldására azokból újabb adatokat nyerjenek , mert az eddig több helyen megtörtént kazánrobbanásokról felvett vizsgálati jegyzőkönyvekben feltalálható és kimutatott eredmények, a robbanás okát illetőleg a lehető legnagyobb általánosság korlátai között mozognak, lévén ugyanis ezen eredményeket feltüntető szokás szerinti jelentéseknek az, bár helyes, de általános elv az alapjuk, de tartalmuk is , hogy az exploziót csakis a kazán rész állapota és helytelen kezelése, vagy mindkettő együtt véve okozhatja. Ez az állítás axiómaként megállhat ugyan, de a valódi ok felderítését még nem foglalja magában, mert szerintem »a kazán rész állapota« vagy »helytelen kezelése« olyan tág fogalmak, melyeknek így egyszerű felemlítése még nem mutatja meg a baj valódi forrását, azért feltétlenül szükségesnek vélném praecise meghatározni és kimutatni, hogy a kazán miféle rész állapota, vagy a kezelés miféle helytelensége idézte elő a robbanási bajt ? ! Mert ha csak egy kissé elemezzük is az általánosságban hangoztatott rosz állapotot és helytelen kezelést, máris találunk, illetőleg találhatunk oly bázist, melyre következtetésünket építhetjük. a) Rosz állapot alatt ugyanis értjük: 1- ször ha a kazán szerkezete nem tökéletes, vagy javítása hiányos ; 2- szor, ha az anyag, melyből készült hibás. Főképpen pedig romlottnak mondható a kazán; 3- szor ha külső és belső falai rozsdálások, vagy marás által szenvedtek stb. b) Helytelen kezelés alatt pedig értjük : 1- szer ha a nagymérvű iszap és a kazánban képződött sok rétegű vizkő-lerakodás a gőztartományból rendesen el nem távolíttatik ; 2- szor vízhiányt, és ha nagyobb gőzi feszély fejlesztetik, mint amekkora engedélyezve van; 3-szor ha a biztosító szelepek túlterheltetnek stb. Már most — visszatérve tárgyamra — ezek közül melyik okozhatta a nagykátai kazánexploziót ? A legtüzetesebb szakvizsgálat volna csak hivatva ezt felderíteni. Továbbá egyéb körülmények is foroghatnak fenn, mert sok esetben a kazánpléh belsejében esetleg létező rétegek, melyek új lemezeknél beható, alapos vizsgálat után sem láthatók és találhatók fel,*) szintén meggyengítik a kazánt a legjobb kezelés és legszigorúbb ellenőrzés mellett is annyira, hogy ennek következtében előbb-utóbb bekövetkezhetik a katasztrófa. Tudva lévő dolog u. i., hogy a hőség variácziójával a gőzkazán alakjában változik, azaz : tágul, vagy összehúzódik. Ennek következtében, miután ez a kazán tartósságára nagyon lényeges, kísérletek létettek a kazánpléh összetolható és nyúló képességének meghatározására. Ezen kísérletekből kitűnt, hogy a megvizsgált— és valószínűleg minden ilyen forma — pléhben rétegek léteznek, melyek az egésznek csekélyebb összefoglaló s így kevesebb ellenállási erőt is kölcsönöznek, mint amekkora a tömör, tökéletesen egybe olvadt, szilárd vaspléhnek van. A pléhnek ezen öszszefoglaló és ellenálló erő hiánya, illetve rétegképződése abban keresendő, hogy annak előállításakor a vascsomag belseje, melyből a pléh mángoroltatik, teljesen nem forrhatott össze. Eféle tökéletlen, belső hibájú vaspléh absolut szilárdságára ugyan nincs e hiba befolyással, de már a gőzkazánok gyártásánál és használásánál az mégis nagyon fontos körülmény. Képzeljük ugyanis ezt a pléhet egyes vékony lemezekből alkotva, melyek egymással szilárdan összefoglalva nincsenek és melyek tüzelés alatt amúgy is egyenkint különböző hőfokot nyervén, erősebb fűtésnél a belső réteg határozottan Szerk. 2-ik ábra. Gyári berendezés burgonya szeszfőzésre. *) Gondos készítésnél föl lehet a réteget fedezni. MAGYAR GÉPIPAR 1893. január 1.