Magyar Grafika, 1930 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1930-01-01 / 1-2. szám
is, Hincz is, utóbbi hajlékony tehetséggel, Picasso egyik irányát közelítik meg. Külön áll Czigány Dezső, részben a nagy 18. századbeli francia csendéletfestő, Chardin nyomdokain haladva, részben — tájaival — derűs, zárt, dekoratív úton járón. Külön áll Pekáry István túlterhelt játékos népiességével s külön ifjabb Kernstok Károly, aki a „vámszedő" Rousseau emlékét idézi. Fokozottan zárt konstrukcióra törekszenek: elsősorban Bortnyik Sándor, aki a lelkit lehetőleg kikapcsolja és Járitz Józsa, aki emellett a lelkiség maximumát igyekszik adni. Bortnyikhoz áll közel Szücsy Lili építésképe. E csoporttól balra sorakoznak a kiállítás fiatal mumusai, akik közül néhány több, néhány pedig kevesebb tehetséggel áll sorompóba a legabsztraktabb irányok mellett. Itt kell említenünk Hegedűs Bélát, aki rongyokból, újságpapírból, lécekből, fényképből állítja össze és egységesíti olajfestéssel képeit. Ez a törekvés sokkal komolyabb és mélyebb alkotóforrásokra vezethető vissza, semhogy fölényes mosollyal elintézhető volna. Hegedűs azonban még nagyon is dilettánsa ennek a kifejezőmódnak. Ugyanez mondható az egyébként roppant tehetséges Trauner Sándorról és a romantikus lelkű Kepes Györgyről, akik fotomontázzsal kombinálják kompozícióikat. A tisztára absztrakt síkszerkesztés, az absztrakt konstruktivizmus megvalósítója Kassák Lajos. Ezekről a konstrukciókról valóban elmondható, hogy demonstrációt jelentenek pusztán, de nem művészetet. A szoboranyag aránylag gyengébb volt. Szép lelkességet sugárzott Medgyessy mesteri márványfeje és Schaar Erzsébet két portréja. Klasszikusan megoldott konzervatív munka Varga Oszkár gyermekfeje. Bor Pál nagy tudással alkotott szobrai közül a legspontánabb, legüdítőbb alkotás egy kis gyermekakt. Meg Charles Méryon: Az óratorony Méryon (182—1868) a múlt század egyik igen kiváló francia rézkarcolóművésze. Fellépésekor, 1850-ben, ez a műfaja a grafikának igen el volt hanyagolva és nagy érdeme, hogy működésével friss vért, lüktetést hozott. Párizsi rézkarc-sorozatából, mely különös érdeklődést és föltűnést keltett, való ez alapja is. Életét tragikusan végezte Méryon, az anyagi sikertelenségek megviselték idegeit és elmegyógyintézetben fejezte be még sokat ígérő pályáját. (Klisé: Gilhofer és Ranschburg, Luzern.) 4