Magyar Gyáripar, 1919 (9. évfolyam, 1-10. szám)
1919-01-01 / 1. szám
GYÁRIPAR A MAGYAR GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS LAPJA A MAGYAR GYÁRIPAR MEGJELENIK MINDEN HÓ ELSEJÉN ÉS TIZENHATODIKÁN. A MAGYAR GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK TAGJAI TAGSÁGI JÁRULÉKUL KAPJÁK. NEM TAGOK RÉSZÉRE ELŐFIZETÉSI ÁRA EGÉSZ ÉVRE 32 KORONA. EGYES SZÁMÁRA 2 KORONA. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, V., ZRINYI UTCA I. TELEFON 42-17. TARTALOM. Szemle : Uj esztendő — A gyáriparról Uj gazdasági rendszer ? Irta : Sci 0.......................... 3 A nemzetiségek területi igényei és a magyar ipar Irta: Móricz Miklós ..................................... 4 Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége: A földművelésügyi minisztérium géprendelése Szövetségünk soproni fiókjának ülése. A gyári irodák munkaideje A lakásépítő akció és a vállalkozás................................................................. ti Gyáripari hirek: A Kereskedelmi Múzeum új igazgatója. A kincstári üzemek munkásainak karácsonyi segélye. — A munkaügyi bíráskodás. — Gazdaságpolitikai tanácskozás a Vámpolitikai Központban. — A központok rizikója. — Magántisztviselők kollektív szerződése. — A gyárak őrzése A bevonult munkások visszafogadása..................................... TI Adó- és illetékügy : A törvényhatósági és rendezett tanácsú városok adókivetési joga....................................................... 14 Közlekedés: Az áruk megőrzéséért járó külön jutalék ... 14 Hirdetések......................................................................... 15 Az új év fordulóján, amikor e sorokat írjuk, nem merünk visszalapozni azokra az írásokra, amelyeket az előző esztendőkben hasonló alkalmakkor a Magyar Gyáriparnak küldöttünk. Nem mintha akkor nem lettek volna kételyeink, nem mintha a háborús évek előrehaladtával nem szállt volna fel bennünk a sejtés, hogy az amit vállaltunk és az amit reánk kényszerítettek, az erőnket messze felülhaladja, de mégis minden kétségünket visszaszorította valami komoly meggyőződés, hogy ami erős négy és féléves küzdelemben megnyilvánult, az teljesen alá nem bírható, másrészt hogy bármi következzék is el, mi itt állunk a mi igazunkkal, a mi jussunkkal és ennek az igaznak és jognak elismerése viszont azt jelenti, hogy még ha a háborút elveszítjük is, még akkor sem jelentheti ez sem megaláztatásunkat, sem tönkretételünket. Szomorúan és csüggedetten kell bevallanunk, hogy ez a mi bizalmunk hamisnak bizonyult, hogy hiába volt minden erőmegfeszítésünk, hiába adtuk tanújelét becsületességünknek, hiába küzdöttünk úgy, hogy bennünk úgyszólván ellenséges indulat ellenségeinkkel szemben alig volt, hiába fejtettük ki minden erőnket, hogy a küzdelemben megálljuk a helyünket, ma itt állunk legyőzve, az akarásnak és a szabad életnek minden lehetőségétől megfosztva. Az ország háromnegyed része ellenséges megszállás alatt áll, amelyről éreztetik velünk, hogy tulajdonképen annexióról van szó és hogy mindazokat a területeket, amelyeket — bátran és melankóliával használjuk e régi szót, magyar vér öntözött, amelyeken a magyarság fejtett ki komoly kulturmunkát, amelyeknek terményei fája, vasa, szene, ásványai alap 1 SZEMLE