Magyar Gyáripar, 1940 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1940-06-20 / 6. szám

6. szám. MAGYAR GYÁRIPAR Díjtérítés postacsomagok tömeges feladásánál. A m. kir. postavezérigazgatóság megküldötte Szövetségünk­nek a 8—15 óra közötti időben tömegesen feladott pos­tacsomagok után adandó díjtérítésre vonatkozó rende­let másolatát. A rendelet értelmében folyó évi június hó 1-től a 8—15 óra közötti időben, feladókönyvvel vagy feladójegyzékkel csoportosan feladott belföldre szóló rendes díjú postacsomagok az alábbiak szerinti díjtérítésben részesülnek. Annak a feladónak, aki egy naptári hónapban, ugyanannál a postahivatalnál leg­alább a) 250 drb és legfeljebb 499 drb csomagot ad fel, csomagonként 4 fillér, b) 500 drb és legfeljebb 999 darab csomagot ad fel, csomagonként 5 fillér, c) 1000 drb és ennél több csomagot ad fel, csomagonként 6 fillér díjtérítés jár. 2. A díjtérítésre igényt adó havi csomagdarabszám megállapításánál, a filléres és a bu­dapesti helyi csomagokon kívül, a feladókönyvel (fel­adójegyzékkel) feladott minden (tehát mind a postahi­vatalokban, mind a gyűjtőjáratok útján feladott, vala­mint a pályaudvaron átadott bérmentesített, portos, utánvételes stb.) csomagot számba kell venni. A fil­léres és a budapesti helyi csomagok után díjtérítés nem jár. 3. A díjtérítés összegét a postahivatalok a hó utolsó munkanapján állapítják meg és azt a feladók címére szóló postaszolgálati postautalvánnyal küldik el. E postautalványok után utalványkifizetési, illetőleg kézbesítési díj nem jár. Az OTI és MABI számlák nyugtailletéke. A M. kir. Közigazgatási Bíróság 342. számú jogegységi megálla­podásával kimondotta, hogy az 1927. évi XXI. és az 1938. évi XL. tc. alapján működő biztosító intézetekhez kifizetés végett benyújtott számlák után nem lehet nyugtailletéket követelni. A jogegységi megállapodás érdekes indokolása szerint a Közszállítási Szabályzat azon rendelkezésének, amely a hatóságok mellett a szó­­ban levő biztosítási intézeteket is a Közszállítási Sza­bályzat határozmányai alá vonja, nincs illetékjogi je­lentősége s nem ad lehetőséget a náluk benyújtott számlák alapján a számlailletéken felül nyugtailleték­nek is a követelésére. Erre csak az 1920. évi XXIV. tc. 10. §-ának 4. pontjában foglalt kivételes törvényi ren­delkezés ad lehetőséget, amikor kimondja, hogy a nyugtailletéket csak azok után a számlák után lehet követelni, amelyeket kifizetés végett valamely hatóság­nál, ezeknek képviselőjénél, vagy közpénztárnál nyúj­tanak be, már­pedig a szóban levő biztosító intézetek nem tartoznak a törvényszakaszban megjelölt jog­alanyok közé. Augusztusban nyílik a Soproni Nyári Egyetem. A Soproni Nyári Egyetem ötéves tanulmányi terve ér­telmében az idén augusztusban kezdődő kurzuson a mezőgazdasági szakelőadások vezetnek általános kul­turális előadások kapcsán kiváló professzorok és szak­­férfiak részéről. A soproni nagyhírű tanfolyamoknak, amelyeken a múlt évben közel ezer hallgató vett részt, pompás keretet nyújt Sopron nyaralóváros, a »magyar Nürnberg«, amely sokezernyi látogatójával tavaly meg­közelítette Budapest idegenforgalmát! A hallgatókat nemcsak a pompás előadások vonzzák: minden vendég rögtön otthonosan érzi magát Sopronban, mert a város nyújtja mindazt, amit a kényes ízlésű nyaraló európai nívójú fürdővárostól megkívánhat. Jelentkezéseket el­fogad Sopron Város Idegenforgalmi Hivatala. (Sopron, Várkerület 44. ) Több munkakörben foglalkoztatottak munkabére. A Közgazdasági Értesítő május 19-i számában közli a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 20.402/940. számú rendeletét, amely szerint az a munkavállaló, akit munkaadója több munkakörben foglalkoztat, ha az egyes munkakörökben foglalkoztatás időtartama kétsé­get kizáróan és pontosan meg nem állapítható, az ál­tala ellátott annak a munkakörnek munkabérére tart­hat igényt, amelyre magasabb munkabér van meg­állapítva. gyártmányok -p­ara­n­cs­­ - G­urko (l­­emez­változattak­ kiváló minőségiért K&L'&n­ínek. A beosztott, az önálló, a csoportvezető szakmunkás fogalma. A 64.208/1939. XIII. Ip. M. szám alatt megerősí­tett határozat (Közgazdasági Értesítő 1939. évf. 1165. oldal) alkalmazása szempontjából. 1. beosztott szakmun­kás az, aki a munkaadó, csoportvezető, vagy önálló szakmunkás irányítása és alkalmi ellenőrzése mellett, illetőleg külső munkára kiküldve egyedül vagy segítő­vel a kapott szóbeli utasítás szerint részletmunkát végez, 2. önálló szakmunkás az, aki munkaadója meg­bízásából mindenféle szakmabeli munkát irányítás nél­kül önállóan (rajz után is) végez és eközben az eset­leg hozzá beosztott szakmunkás (segítő) munkáját is irányítja. 3. csoportvezető szakmunkás az, aki munka­adója megbízása folytán szakmunkásokból, esetleg mellettük dolgozó segítőkből álló csoport munkáját irá­nyítja és a munkában alkalmilag vesz részt. (17.187­— 1940—XIII. Ip. M.) Jugoszláv bányászati termékek kivitele. A Magyar-Jugoszláv Közgazdasági Közlöny érdekes összeállítást közöl a jugoszláv bányakincsek kivitelének alakulásáról az 1930—1938. években. Ezek szerint a bányászati ter­mékek kivitelének értéke 1930. évben 550.2 millió dinárt tett ki. A világválság idején, 1932-ben a kivitel 369.5 millióra csökkent. Azóta fokozatos és erős emelkedés volt tapasztalható és az 1938. év exportja már 792.2 millió dinárt ért el, tehát jóval meghaladta a válság előtti ki­viteli eredményeket is. Az 1938. év kivitelének legfon­tosabb tételei a következők: Mennyiség: Érték: tonna millió dinár Vasérc 372.487 39.0 Ólom (koncentrát) 86.753 191.5 Ólom (raffinált) 5.898 19.2 Nyers réz 31.380 396.3 Elektrolit réz 1.100 12.2 Cinkkoncentrát 70.001 20.5 A svájci exportipar megsegítése. A svájci kormány közgazdasági osztályának a nemzetgyűléshez intézett jelentése szerint a szövetség 1939. évben 3,9 millió frankot fizetett ki exporttámogatás címén. Továbbá 487 exportüzletnél összesen 68 millió frank értékben vállalt jótállást a kivitellel járó kockázatokért. A szö­vetség kötelezettségei 1939 december 31-én 62.6 millió frankot tettek ki már létrejött exportüzletekért és 19.1 millió frankot ajánlatokért. Derm­it 11

Next