Magyar Közgazdaság, 1939 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1939-01-05 / 1. szám
CCOMOMIE NATIONALE HONGROME- UNGARISCHE VOLKSWIRTSCHAFT ECONOMIA NATIONALE UNGHERESE • HUNGARIAN ECONOMY Megjelenik minden csütörtökön Szerkesztéség és kiadóhivatal: Budapest, Bálvány utca 13 Telefon: 1-249-591-282-22 Főszerkesztő: DR. PETHEŐ KÁLMÁN Budapest, 1930 január 5 Előfizetési ára Magyarországon: félévre 10 P, egy évre 20 P Postatakarékpénztár! csekkszámla : 2557-s új korszak kezdődik Írta: PETHEŐ KÁLMÁN Elbúcsúztunk az 1938-as évtől, a magyar történelem egyik ragyogó esztendejétől, amellyel új korszak kezdődöt a magyar glóbuson. A húszévi Riega háztatás ideje lejárt és felvirradt a hajnal a magyar haza égboltján. A szentistváni esztendő meghozta a magyarlakta Felvidék felszabadulását. Új korszak kezdődik. A magyarság történelmi hivatásába vetett hitünk felemeli a lelkeket, munkára lendíti a karokat. A katonai egyenjogúság visszaszerzése és az ország területének jelentékeny megnövekedése újra súlyt fog adni a magyarnak a Dunamedencében. A történelmi feladatok egész sora vár halaszthatatlan megvalósításra és hatalmas követeléseket támaszt a nemzet minden fiával és a társadalom minden rétegével szemben. Az új életet formáló reformok keresztülvitele oly szent kötelességet ró ránk, amelyért minden áldozatot viselni kell. Erőt ad az áldozatvállaláshoz az a hit, hogy a magyar politikai és gazdasági élet, a magyar társadalom ij formáinak kialakítása, a magyar nemzet spirituális erőire és értékeire maszkodva fog megtörténni és az új agyar közszellem formálásában erkölsi szempontok fognak maradéktalanul kifejezésre jutni. A népi politika, a szoiális állam formáin belül az új gazdaági rend a magasabb erkölcsi szemontok érvényesítéséből indul ki és a központilag mindjobban ellenőrzött magángazdálkodás nem tekintheti már egyedüli céljának az üzleti haszonkulcs emelését. Az Imrédy-kormány mély perspektívája külpolitikai vonalvezetése, amely további nagy eredmények bekövetkezését sejteti, meghozza a húsz év óta hiába remélt nemzeti megújhodást. A magyar gazdasági területnek megnagyobbodása a gazdasági lehetőségek és előnyök hatalmas horizontját tárja elénk. Száz év előtt mondotta Kossuth Lajos, hogy a bérfogyasztás emelése az ország gazdasági felvirágoztatásának a sarkpontja. Az államférfi a bölcsesség, amely egy évszázad előtt ragyogó éleslátással már megjelölte a magyar gazdaságpolitika leginkább járható útját, sohasem volt igazabb, mint manapság. De épp ezért szükséges a magyar gazdaságpolitika gyökeres átállítása. A visszacsatolt Felvidék még erőteljesebben érvényrejuttatja Magyarországnak a világháború óta egyre jobban halványuló agrárjellegét. A visszacsatolt magyarlakta területek rendkívül termékeny agrárvidékek és épp ezért most már halaszthatatlan követelése az új magyar gazdaságpolitikának, hogy mezőgazdasági termékeink könnyebb külföldi elhelyezését biztosítsuk. Az új magyar gazdaságpolitikai irányzat legfőbb célkitűzésének kell lennie, hogy a mezőgazdasági lakosság vásárlóerejét mindenáron és minden eszközzel növeljük. Igazi ipari fejlődést is csak az erős kis- és középbirtokos osztályra lehet felépíteni. A népi politika megvalósítása ezért egy percet sem késhet tovább. Ez a gondolat az, amely a kormányzati program alappillére, de a magyar parlament is a maga egészében véglegesen és elhatározókig ennek a gondolatnak a hatása alá került. A magyar föld kérdése, a magyar rög égető problémái hatalmas erővel nyomultak be a magyar törvényhozásba, a kérdésnek teljes komolyságával és óriási súlyával. A földreform az a nagy kérdéskomplexum, amely mind több szállal köti egybe a széttöredezett politikai pártokat és az ellentétes világnézeteket, amelyek a magyar közélet terén harcot vívtak eddig egymással. A földreform komoly és becsületes megoldása fogja meghozni a jobb magyar jövőt és a magyar gazdasági élet igazi megújhodását. Az új MnvMMa törvényjavaslat gazdasági ételünk tükrében ma: vitéz Tineasvarsa Sándor A honvédelmi törvényjavaslat, védrendszerünk új megszervezése, a magyar nemzet további sorsának kialakulása szempontjából döntő jelentőségű. A nagy horderejű javaslat a honvédelmi kötelezettségeket nagyjában a következőkép ragozza: A leventekötelezettség az ifjúság lelki, testi és szellemi katonai előképzését szolgálja majd, egyben erős kihatással lesz a közgazdasági életre is. Míg a kiképzés költségeit az államkincstár viseli, a városoknak (községeknek) gyakorló- és lőtereket és egyéb berendezéseket kell létesíteniük. Sőt azoknak a magánvállalatoknak is, amelyek ötvennél több, állandó alkalmazottat foglalkoztatnak, pénzbelileg stb. hozzá kell járulniok a leventeképzési költségekhez. Az említett berendezések létesítése, a formaruhák és egyéb felszerelések készítése , nagyon sok munkát fog adni a különféle iparágaknak. Ennél természetesen még sokkal nagyobb horderejű az általános hadkötelezettség, mely a 18. életévtől a 60. életévig terjed. (A világháború alatti korhatár 50 évig terjedt.) Miután a katonai korlátozások megszűntek, az általános hadkötelezttségen felépülő kerethadseregben az egész nemzetnek részt kell vennie. A tényleges szolgálati kötelezettségnek - elvileg a 21. életévtől a 60. életévig — 1 évre való kiterjesztése esetleg ellensúlyozható lesz a 2. (vagy 3.) szolgálati évben történő, hosszabb tartamú, ideiglenes szabadságolással. Ez gazdaságossági szempontból nagy előnyt biztosít, mert nem kényszeríti a hadvezetőséget, hogy az állam haderejét a rendszerinti szükségletnél magasabb állományon tartsa. Az egyéves önkéntesi kedvezmény megszűnik. Hogy azonban a legnagyobbrészt értelmiségi pályára készülő hadkötelesek tanulmányaikat folytathassák, vagy a polgári életpályákon elhelyezkedhessenek, a javaslat különböző kedvezményt biztosít számukra. A további szolgálati kedvezmények egyrészt az egyke elleni küzdelem érdekét szolgálják, másrészt a gazdasági viszonyokban beállott eltolódás következményei. Ilyen szolgálati kedvezményben részesülnek az öröklött mezőgazdaságok birtokosai, továbbá a családfenntartók. Közgazdasági szempontból igen figyelemreméltó a bevonultak érdekének megvédése. A javaslat azt az elvet juttatja érvényre, hogy az állandó jellegű alkalmazotti viszony a katonai szolgálat következtében nem szűnik meg, csak szünetel. Míg a közszolgálatra nézve ez az elv, maradék nélkül érvényesül, a magánalkalmazottakra kiterjedően kimondja a visszavételi kötelezettséget úgy háborúra, mint béke idejére. A viszszavételtől csak akkor tekintendő el, ha ez a munkaidő anyagi romlását idézné elő. Nagy szociális jelentősége van a különböző nyugdíj-, öregségi stb. igényeknek a biztosítása. (OTJ, MABI és OMBI.) Továbbá ,úgy a közszolgálati alkalmazások, mint a magánalkalmazások terén elhelyezkedési előnyt kíván biztosítani a javaslat azoknak, akik tényleges katonai szolgálatot teljesítettek. (Hatósági munkaközvetítés.) Családi segélyben részesülhetnek az erre rászoruló nős és gyermekes hadkötelesek. A honvédelem új felépítése nemcsak a különböző iparágaknak (ruházat, felszerelés, egészségügy stb.) fog nagyjelentőségű munkákat biztosítani, hanem erősen foglalkoztatja majd az építkezési ágakat is. (Új laktanyák, repülőterek, munkatáborok stb. építése.) Tudjuk jól, hogy a világháború óta a haditechnika milyen hatalmas mértékben fejlődött. A különböző fegyerek, lövegek, lövedékek, műszerek, repülőgépek stb. előállítása sok-sok iparágnak nyújt majd állandó foglalkozást. Véleményem szerint helyénvaló lenne — úgy a honvédelem, mint a hadfelszerelési ipar közös szempontjából —, ha kivétel nélkül minden egyes ilyen, a honvédelem részére dolgozó üzemnél tényleges, vagy nyugdíjas, szükség esetén emléklapos tisztek képviselnék a honvédelmi érdekek százszázalékos megvalósítását. A hadfelszerelési üzemekben funkcionáló tisztek nemcsak műszaki kérdésekben végeznék irányító, illetve ellenőrző feladatukat, hanem kötelességükké kellene tenni nemzetvédelmi szempontból, hogy a foglalkoztatott munkásság bérkérdéseiről, szociális viszonyairól, a köztük és a munkaadók között fennálló helyzetről rendszeresen jelentést tegyenek. A javaslat rámutat arra, hogy a korszerű hadviselés szempontjából a hátország belső rendjének és gazdasági életének megszervezése ugyanolyan fontos, mint a hadműveletek sikerének biztosítása. Nagy kihatással bír tehát a közgazdasági életre a honvédelmi szolgáltatás, mert ezen a címen honvédelmi munkát bármilyen testi, szellemi vagy dologi (ingó vagy ingatlan) természetű szolgáltatást nemcsak háború idején, de az országot közvetlenül érintő nemzetközi feszültség esetében is lehet követelni. Bizonyos célok érdekében a munkakötelezettségre vonatkozó egyes rendelkezéseket már béke idején is alkalmazni lehet. Nagy jelentőségű az ingatlanok igénybevétele előkészületi, biztonsági és óvóintézkedések alapján, de különösen jelentős az üzemek, ipartelepek és egyéb vállalatok igénybevétele a honvédség szükségleteinek kielégítése céljából. Kétségtelen, hogy ez a része a javaslatnak a gazdasági életet mélyreható változásnak teszi majd ki. Itt említem meg, hogy — véleményem szerint — hiányzik a javaslatból a katonai szolgálatnak és a földbirtok- igénynek egybekapcsolása, illetve ennek a fontos kérdésnek a rende... zése. . Remélhető azonban, hogy ezt a nagyhorderejű problémát magában a földbirtoktörvényben oldja meg a kormányzat. A légvédelmi kötelezettség, mely nemre való tekintet nélkül minden 14—70 éves honpolgárt felölel, nagymértékben fogja foglalkoztatni a személyi védelem terén a különböző, erre szolgáló üzemeket. A hatóságilag máris megindított nagyarányú építkezések, amelyek honvédelmi érdekből elsősorban fontosak, továbbá az egyes épületek lakóinak védelmére szükséges óvóhelyek létesítése, felszerelése stb. rövidesen nagy fellendülést hoz az építészet terén és az ezzel kapcsolatos szakmákban. Mindebből kiviláglik, hogy a korszerű honvédelmi feladatok megvalósítása rendkívül nagy horderejű lesz az egész magyar nemzetgazdaság szempontjából. Igaza volt annak a kiváló honvédelmi miniszterünknek, aki engrammatikus tömörséggel adta ki a jelszót: „A honvédség a nemzet és a nemzet a honvédség.“ Tiltakozást váltottak ki a javaslatnak azok a paragrafusai, melyek békeidőben is teljhatalmat akarnak adni a kormánynak az összpolgárság élete és vagyona felett. Ezeket a tiltakozásokat katonai és polgári szemszögből nézve elítélem, mert si vis pacem para bellum! Őszinte örömmel kell az új honvédelmi törvényjavaslatot köszöntenünk, mely végre valahára eleget tesz a korszerű honvédelmi követelményeknek.