Általános Mérnök, 1946-1948 (1. évfolyam, 1-3. szám - 2. évfolyam. 1. szám - 3. évfolyam, 1-10. szám)
1947-01-01 / 1. szám
22 A Ferenc József-híd és Szabadságiad építésének összehasonlítása A budapesti Szabadságiad aug. hó 20-án történt megnyitása valóban nagy ünnep volt a hídépítők életében. A jól szervezett és jó végzett munka valódi ünnepe volt az első végleges jellegű közúti Dunahíd újjáépítésének napja, mely egybeesett a nemzet hagyományos Szent István napi ünnepével. Mint azt a híd megnyitása alkalmával mondott rövid ismertetésemben is említettem, érdekes, hogy a Szabadság had, a hajdani Ferenc József-híd annak idején is különös határkövet alkotott a magyar hídépítés történetében. Kerek félszázada annak, hogy Ferenc József király 1896 október 4-én a Milleneum évében a hidat a forgalomnak átadta. Budapesten ez már a harmadik állandó jellegű híd volt, de az angol terv és vezetés mellett Angliából importált vasanyagból készített Lánchíd és a francia terv és vezetés mellett Franciaországból importált vasanyagból készített Margit híd után ez volt az első budapesti Dunahíd, amelyet magyar mérnök tervezett és magyar anyagból a magyar gyárak magyar munkájának kezenunkája épített fel. Budapest hatalmas amerikai arányű fejlődésére legjellemzőbb a lakosság számának növekedése. 1780-ban 25.000, 1850-ben 150.000, 1872-ben 280.000, 1889-ben 370.000, 1891-ben 506.000, 1896-ban 600.000 és 1910-ben 880.000 (1945-ben a második világháború befejeztével ugyanide estünk vissza). Ezt a fejlődést vette figyelembe az 1893. XIV. tc., mely egyszerre két hídnak az építését rendelte el és pedig a túlterhelt Lánchíd tehermentesítése érdekében a helyi forgalom céljait szolgáló Eskü téri hídnak, másrészt az átmenő és főként nehéz teherforgalom céljait szolgáló Fővám téri hídnak. (Érdekes, hogy az indokolásban már akkor benne volt, hogy a Belváros szűk utcáiba a forgalmat nem odavinni, hanem inkább onnan elterelni kívánatos). A két híd felépítésével járó teendők ellátása céljából szervezte az akkori kereskedelemügyi miniszter az önálló hídépítési szakosztályt, mely tehát létét szintén a Ferenc József hídnak köszönheti és kereken szintén félszázados múltra tekinthet vissza. A város fejlődésére érdekes fényt vet, hogy 1895-ben a Lánc DR SZÉCHY KÁROLY hrdon 11,5 millió személy ment át (napi 32 000 = 75°») a Margithídon pedig 4.2 millió (napi 11.700 = 25°'») a Margithíd tehát külvárosi híd volt. (v. ö. 1. ábra, melyen jól látható, hogy Budapest akkori lakott területeinek középpontjában a Lánchíd van, ez északi szélén a Margithíd, a déli szélén pedig a Ferenc József-híd). Ezzel szemben 1938-ban a Margit hídon napi 180.000 személy és 17.500 jármű = 30.3%, a Lánchídon pedig napi 80.000 személy és 10.800 jármű = 18.6% ment át, a Kossuth-hídon pedig 1946 január végén napi 210.000. Végül ez a híd volt az első, melyet ma is leginkább használt vasanyagból, a folytvasból készítettek az addig használatos ú. n. hegesztett vas helyett. Mint ismeretes az Eskü téri és a Fővám téri hidakra 1893 júliusában nemzetközi tervpályázatot hirdettek, melynek határideje 1894 január 31-én járt le. Erre a pályázatra 74 pályaterv érkezett be, melyek közül 511-et kiselejteztek. Az első díjat az Eskü téri hídra benyújtott Kübler-féle kábelhíd, a második díjat pedig Feketeházy János ,Duna jeligéjű terve nyerte. Miután kivitelre közvetlenül egyik terv sem volt alkalmas a kereskedelemügyi miniszter úgy döntött, hogy az Eskü téri áthidalás kérdését részletesebb tanulmány tárgyává tegyék a Fővám téri hídra pedig a Feketeházy-féle terv és egy megvásárolt Államgépgyári terv alapján új, kivitelre alkalmas tervet készítsen az új hídosztály. A hídosztály azután az új híd általános terveit a Feketeházy-féle terv főtartós szép vonalvezetésének megtartásával tervezte meg, a vasszerkezet részletterveit pedig az Államgépgyár dolgozta ki. A munkával nagyon sietni kellett, mert a hídnak a millenium évében, 1896-ban még el kellett készülnie. Ennek érdekében az akkor teljében lévő Nagy Magyarország egész gazdasági erejét igénybe lehetett venni. Az általános tervek elkészülte után 1894 július havában kiirták a hídfőkre és a pillérekre a versenytárgyalást. Augusztus 22-én 1. ábra. A budapesti hidat. helyszínrajza 1895-ben