Magyar Textiltechnológusok lapja, 1934 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1934-01-25 / 1. szám

MAGYAR TEXTILTECHNOLÓGUSOK LAPJA ebben az esetben két fonalcsoporttal egyszerű befűzés­sel dolgozunk. A két fonalcsoport között négy vetés és a forgószál a váltások között vászonban köt. Itt látjuk, hogy a láncfonalak a váltás előtti vetésnél eltolódás van. Ez az eltolódás a szövetnek csipkeszerű képet ad. A bordafűzésnél a két fonalcsoport között 2—3 fogart üresen hagyunk. A 11. ábrán vászon­­kötéssel, ellentétes (ékalakú) behúzással és két fonal­­csoporttal dolgozunk. Itt a forgószál, eltérően az ed­digi példáktól, nem vetésről-vetésre vált, hanem a vált­ás előtt több v­etésen keresztül lent marad. A vál­tás után pedig csak egy vetésre marad fent, — mi­vel a mintát a forgószál képezi, — így a szövet szik­ével alul szövődik. Ennél a mintánál az állószál­ként szereplő — példánkban négy — v­ászonkötésű szálat nem kell a fent említett oknál fogva a 7. ábrán feltüntetett szerkezettel emelni, mert itt a forgószálnak van helye és ideje az állószálat meg­kerülni. Az ilyen mintánál ügyelni kell arra, hogy a forgószál a mellette lévő állószállal élesen kössön, a minta tisztaságának elérése miatt. A két fonalcso­port között itt is néhány fogart üresen hagyunk. A 12. ábra a félnyüstös elrendezésnek igen érdekes felhasználását mutatja be. Az eddig tárgyalt minták­nál a forgószálnak két helyzete volt; az állószáltól jobbra, vagy balra helyezkedett el. Ennél a mintá­nál, mivel két állószállal dolgozunk, a forgószálnak három helyzete van. A forgószál köthet a két álló­­szál között (könnyű nyilas), vagy mindkettőtől jobbra, illetve balra (nehéz nyilas). Itt ellentétes (ékalakú) befűzéssel és két cérnanyüst csoporttal dolgozunk. A ugyanabban a helyzetben vannak, mint a legutóbbi váltás után. Ennél a mintánál egyszerű befűzést hasz­nálunk. 10. ábrán azt az esetet mutatjuk be, mikor helyenként egy nyílásba több vetüléket szövünk be.

Next