Molnárok Lapja, 1926 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1926-01-02 / 1. szám
Malomipari joggyakorlat az 1925. évben — Közük: Dr. Frankl Pál és Dr. Dienes György budapesti ügyvédek — A joggyakorlat a bírói jogalkalmazás megnyilvánulása a hasonló esetekben. [Figyelemmel kisérése kétszeresen fontos a mai rendkívüli változékony gazdasági viszonyok között, amikor a joggyakorlat is szükségképen ingadozóbb, mert a hosszabb állandóság lehetősége csökkent s ezzel úgyszólván megszűnt a jogkereső vitázó felek részére az a biztos iránytű, amely mutatta nekik a helyes mértéket, ameddig méltányos igényeik előreláthatólag terjedhetnek és amelynek ismeretében a jóhiszemű felek a hosszas pereskedést elkerülhetik. Ma a joggyakorlat inkább az arany középutat igyekszik biztosítani. Olvasóinkat is — mint mindenkit — mindennapos ügyes-bajos dolgainkban, gazdasági viszonyainkban legelsősorban szintén a valorizáczió mikéntje érinti legjobban. Erről már törvénytervezet is készült. A valorizáczió méltányos értékarányosítás. Mértéke, aránya lehet teljes vagy csak részbeni. A két fél közüli a hitelező (eladó, bérbeadó, kölcsönző, munkát vállaló, károsullt) bizonyos időpontbeli vagyoni értéket ad a másik fél, az adós (tartozó) fél javára ellenszolgáltatás fejében. Ez az ellenszolgáltatás legtöbbször pénzben fejezhető ki. Ha az ellenszolgáltatás később teljesítendő, mint a szolgáltatás, vagy pedig az adós lejáratkor nem teljesít, tehát késedelmes, akkor az idomulás közben a pénz vásárlóértéke, belső értéke is megváltozhat, csökkenhet annyira, hogy a hitelező aránytalanul kevesebb valóságos értéket kapna vissza az eredeti névleges értékben. Ezt az aránytalanságot igyekszik kiegyenlíteni a valorizáció különböző foka. Ez is különböző lehet a követelések természete, a felek vagyoni helyzete, a felek mulasztása, vagy vétkessége s az értékek mikénti felhasználása stb. szerint. S gyakorlatilag hasznosítható támpontokat ezekben nyújtott és nyújthat számunkra a bírói joggyakorlat figyelemmel kísérése. Teljes arányú valorizácziót a bírói joggyakorlat rendszeresen és következetesen általában csak az oly követeléseknél nyújtott, amelyeknél oly vagyontárgy (ingatlan, áru, stb.) volt az adós birtokában, ami teljes belső értékét megőrizte, vagyis értéke pénzben kifejezetten legalább is a pénz értékcsökkenésének arányában emelkedett. Pl. valamely malomingatlan vételárát, különösen ha azt a vevő hasznosította időközileg, vagy egy malomberendezés, daráló vagy cséplőgép árát. Csak aránylagos valorizácziót adott a bírói joggyakorlat, ha az időközi hasznokból a hitelezőnek is jelentékeny érték jutott valamelyes formában, vagy ha mindkét felet mulasztás terhelte, ha a teljes értéket egyik félnek sem sikerült megóvni a dolog természete miatt, ha a teljes valorizálás egyik felet viszonyaihoz is mérten aránytalanul sújtja stb. Ilyenkor apénz értékcsökkenésében mutatkozó veszteséget a felek között bizonyos arányban megosztotta. Fontos a valorizáció kezdeti időpontja is. Egyébként a jogesetek mutatják az itt általában megnyilvánuló bírói irányelveket. Lássuk, miként: " A kir. Kúria állandó gyakorlata szerint a felperes körkövetelése csak attól az időponttól valorizálható, amikor alperesnek a valorizálás előfeltételét képező vétkessége beállott. Az egyszerű fizetési késedelmet meghaladó vétkesség kell (eredménytelen megintés időpontja). A vételárelőleg visszafizetésére nézve az eladó mindaddig nem esik (vétkes) késedelembe, amíg a felperes arra fel nem szólítja. Esetleg tehát a perlésig, a kereset beadásáig. A kamat nagysága is függhet a vétkességtől. A kir. Kúria 40 °/c-os valorizációt és törvényes kamatot ítélt meg az alperes terhére meg nem állapítható különös körülmények hiányában, mert a követelés valorizáltan megítélése esetében a bíróság mérlegelésétől függ, hogy mily mértékű kártérítést lát helyénvalónak és hogy indokolt-e a törvényes kamaton felüli kárpótlás. A másik fél is oka lehet a késedelemnek, így a káreset beadásától beállt különbözet alapulvételével csak 40 °/c-os valorizáczióra kötelezte a kir. Kúria az alperest, mert a felperes még a fellebbezés során is ragaszkodott a megítéltet lényegesen meghaladó és e részben alaptalannak bizonyult teljes kereseti követeléshez. Ezzel pedig a per elhúzására és a jogos mérvű igénye kielégítésének eltolódására részben maga is okot szolgáltatott. A Magyar Királyi Államvasutak terhére az elveszett küldeményért járó kártérítés csak 60 é/p erejéig valorizáltatott s csak a kereset beadásától, noha megállapittatott, hogy a vasutat a közönséges késedelmet meghaladó (vétkes) késedelem terheli perbeli alaptalan védekezésében. A teljes valorizáczió a MÁV-ra nézve »elviselhetetlen« volna a nagyszámú perekben, ezért a bíróság a felek sajátos viszonyait is figyelembe veszi. Kimondotta a Kúria, hogy anyagi jogszabály, hogy a másik fél felismert tévedését egyik szerződő fél sem aknázhatja ki a maga javára és ha ily tényállásban vele mégis szerződik, a szerződés a tévedő félnek a másik előtt ismert valódi szándéka értelmében tekintendő megkötöttnek. Pl. az egyszerűbb gondolkodású vidéki molnár szerződik egy szövetkezettel és aláír egy olyan bonyodalmas nyilatkozatot, amelynek jogi értelmét még jogászok is nehezen tudják kihámozni. Kimondatott, hogy nyilvánvaló tévedés jogok forrása nem lehet a másik fél javára. Kimondatott, hogy anyagi jogszabály, hogy a szerződés teljesítésének elmulasztása a teljesítés követelésére állapít meg a másik szerződő fél részére igényt és a teljesítés akkor is követelhető, ha a felek a szerződésben a teljesítés elmulasztásához mellékszolgáltatás adását vagy a szerződés hatályvesztését kötötték is ki. II. A túlságos malomhaszonbér leszállítása, mérséklése kérdésében a külön vegyesbírósági ítéletek több ízben kimondották, hogy ha a haszonbérleti szerződés megkötése után a községben más új modern malmot szereltek fel, vagy a közeli községekben alakultakjabb malmok, amelyek modernebbek is lévén, jobb őrleményeikkel az eddigi őröltetés jórészét elvonják, tehát a bérelt malom üzemére lényegesen csökkentő hatást gyakorolnak, továbbá ha a malom nem bizonyul a kikötött teljesítőképességűnek vagy elavultsága folytán súlyos géptörés, terhes javítási költségek, az üzemi kiadások növekedése stb. rontják a gazdasági eredményt, — ez a szerződésben feltételezett gazdasági viszonyoknak olyan lényeges változását jelenti, amely mellett a haszonbér méltányos leszállításának van helye. Figyelembe veendő továbbá az az esetleg fennforgó körülmény is, hogy a malombérlő még a tisztes megélhetést sem tudja megkeresni, az üzemre ráfizet, ellenben a haszonbérbeadó az eredetileg kikötött, haszonbérrel olyan aránytalanul nagyhaszonbérhez jut, amelyért a változott gazdasági viszonyok között a malmot az illető helyen már nem lehetne haszonbérbe adni. III. Adóvisszatérítési ügyben a közigazgatási bíróság kimondotta, hogy a közélelmezési minisztérium elutasító határozata ellen a közigazgatási bírósághoz panasznak nics helye, mert a bírói hatáskört analógia alapján kiterjeszteni nem lehet, az őrlési adótörvény első fejezete pedig nem tartalmaz olyan kifejezett rendelkezést, mely szerint őrlési adó-ügyekben a magyar khr. közigazgatási bírósághoz panasznak volna helye. Kimondotta, hogy a saját vevőtől viszszavásárolt liszt forgalmiadó-köteles, mert a mentesség nem terjed ki a malomipar üzemkörén kívül eső kereskedelmi tevékenységre, amilyen az őrlési termékek vétele, akár az idegen eladótól, akár a saját vevőtől. A törvényben forgalmi adó tárgyaként említett áruszállítás alatt nem tényleges szállítással, vagy effektív átadással kapcsolatos eladást vagy cserét, hanem viszterhes elidegenítést kell érteni és az adókötelezettségre nincs befolyással az a körülmény, hogy ugyanannak az ágynak ismételt átruházása esetén az áru maga természetben nem ment minden egyes szerződőnek a tényleges birtokába. A forgalmiadóellenőr eljárása vagy valamely utasítása ellen nem lehet panasszal élni a közigazgatási bírósághoz. IV. A szolgálati jogviszonyra vonatkozólag kimondatott, hogy a munkakör beosztása a munkaadó joga s ezért a korábban betöltött munkakör elvonása és más szolgálati beosztás kijelölése azonnali kilépésre csak akkor jogosít, ha a munkaadó az alkalmazottat képzettségének és állásának meg nem felelő, önérzetét megalázó munkára kívánja alkalmazni. A rögtöni hatályú elbocsátásra vonatkozólag kimondotta a budapesti Kir. ítélőtábla, hogy az állandó bírói gyakorlatban kialakult jogszabály, hogy az I. T. 94. §-ában felsorolt valamely felmondási ok fennforgása esetén az elbocsátásnak azonnal meg kell történnie, mert különben az alkalmazottnak az elbocsátásra okot szolgáltató cselekménye a főnök által megbocsátottnak tekintendő s utóbb már csak szabályszerű felmondás mellett bocsátható el a szolgálatból. A kir. Kúria kimondotta azt is, hogy a nyugdíjjogosultság mellett történt alkalmazás kizárja a szolgálati viszonynak a munkaadó részéről pluszra egyoldalú felmondással történő megszüntetését. Ellenben a kártalanítás mértéke és valorizációja tekintetében figyelembe jövő körülmény, hogy az alkalmazott másutt el tudott-e helyezkedni és általában megvan-e még a kellő munkabírása. A felmondási időre járó összeget az elbocsátás időpontjára valorizálva köteleztetett a munkaadó megfizetni. V. Üzletátruházásnál az átvevő felelős általában, de bizonyos korlátozással az átruházott üzletből eredő tartozásokért. Az állandó bírói gyakorlat értelmében üzletátruházás csak akkor forog fenn, ha az átruházás tárgyául szolgáló üzleti értékek a maguk összességében a kereskedelmi üzlet folytatására alkalmasak. Az üzleti berendezéssel egymagával még nem lehet kereskedelmi üzletet folytatni, ha a vevő semmi más üzleti értéket — árut, vevőkört, követeléseket stb. — nem kapott. A bírói letétbehelyezés joghatályosságának megállapításához is tárgyi körülmények pl. hitelező részéről elfogadási késedelem, a hitelező ismeretlen helyen tartózkodása stb. szükséges. De az adós szubjektív véleménye nem lehet irányadó. Tehát a bírói letétbehelyezéssel nem szabadul, mert nem tekintetik fizetésnek. Más esetben kimondatott, hogy az elfogadással késedelmes hitelezővel szemben a felkínáló adósnak a bírói letétbehelyezés csak joga, de nem kötelessége. I * A jogesetek gazdag és változatos anyagának teljes ismertetését évközben állandóan végezzük, amikor az ítéletek számát és kertét stb. megadjuk, hogy arra bárhol hivatkozás történhessen. MOLNÁROK LAPJA’ Budapest, 1926. január 2. Magasabb fehérliszthozam és tisztább lisztek Gyakran vetődött fel ez a kérdés az utóbbi időben, midőn az igények napról-napra emelkednek és még a legkisebb malomtól is tiszta liszteket és különösen sok nullás lisztet kivonnak. Főként azon vidékeken nyomul ezen kérdés előtérbe, ahol nagyobb mennyiségű rozsot termelnek és a rozslisztet mint kenyérlisztet használják fel, így tehát a búzából nagyobb mennyiségű fehérlisztet kivonnak, melyet főzés és sütés czéljára használnak fel. Sokféle mód kínálkozik a czél elérésére, melyek közé elsősorban az őrlési rendszer kibővítése tartozik; ez a mód azonban, eltekintve attól, hogy nagyon költséges, gyakran helyszűke és elegendő hajtóerő hiányában keresztülvihetetlen. Egy másik mód ellenben, melyre ritkán és csak kevés molnár gondol — a dara- és derezetisztító-rendszerek kibővítése — feltétlenül czélravezető. Előnyére szolgál ezen megoldásnak, hogy csekély helyszükségletet és minimális erőt igényel. Úgy vélem, jó szolgálatot teszek e lap olvasóinak, ha az utóbbi években e téren szerzett tapasztalataimról beszámolok. Az 1922. évben volt már alkalmam egy új rendszerű daratisztítógéppel dolgozni, mely egy Jugoszláviában lévő malomban volt üzemben, hol is annak felállításával az őrlőrendszerek megváltoztatása nélkül 5 o/o.-kal emelkedett a fehérlisztmennyiség. A dara- és derezetisztítógépet a nagy szaktudásáról ismert Popperi János malommérnök és gyárigazgató, a malomszakmában hosszú éveken át szerzett tapasztalatai alapján szerkesztette. Már ezen első gép tökéletes munkája is meglepett, azonban könnyen érthetővé vált az, midőn szerkezetével megismerkedtem. Minden molnár, aki már dolgozott kettős, nagyobb tisztítószélességgel bíró dara- és derezetisztítógéppel, bizonyára tapasztalta azt, hogy a szívószélnek a rázószitákra való hatása a kettős gép külső oldalán azokat a kívülről behatoló légáramlat nem érintve közvetlenül, egyenlőtlenül erősebb, mint a belső oldalain. Ennek következménye az, hogy a gépnek külső oldalán levő szitálófelületrészéről a dara az erősen behatoló légáramlat folytán a belső részen levő szitálófelületre kerül, ahol szorult és lényegesen gyengébb a légáramlat, így a dara egyenlőtlenül van elosztva a szitafelületen, amimaga után vonja a tökéletlen tisztítást. Ezen, a jelenkor igényeinek megfelelően tökéletesített dara- és derezetisztítógépnél a fenti hátrányok olyképen küszöböltettek ki, hogy a gép belső részén fekvő (a) szitálófelületeket érintő légáramlatról is gondoskodás törtörtént. (Lásd az ábrát.) Ez úgy nyert megöl- DUFOUR & CO., THAL svájczi szitak és daraselymek lirakata Összes műszaki anyagok, czikkek és szerelvények a malomipar számára. „AEQUALIS“ G. m. b. H. HENNEFSIEG önműködő ellenőrző mérges gyár képviselete Telefon: 180—53.Kartal Testvérek műszaki kereskedőknél,Budapest, V. Alkotmény utcza 18.Sümionjaim: Kartalok Budapest