Műszaki Élet, 1959. július-december (14. évfolyam, 14-26. szám)
1959-09-17 / 19. szám
fi Nem, nincsen semmi tévedés. Több, mint hétmillió forintot tett ki az az összeg, amit a Fővárosi Elektromos Művek ez év első hét hónapjában a villanyszámlákban a nagyfogyasztóknak büntetésként leszámlázott. Vajon miért bünteti az Elektromos Művek ilyen hatalmas összeggel a nagyfogyasztókat? A felelet egyszerűnek látszik: túllépésért. Az ez év elejétől érvényben levő új árrendelet ugyanis kimondja, hogy az Elektromos Művektől szerződésen felül igénybe vett villamosenergia teljesítményért a fogyasztók többszörös büntető alapdíjat kötelesek fizetni. Ugyanez vonatkozik a jóváhagyott villamosenergia vételezési menetrendben engedélyezett csúcsidei teljesítmények túllépésére is. Az Elektromos Művek ebben az esetben többszörös csúcsdíjat számolhat fel büntetésként. Igen helyes, ha az árrendelet magas büntetéssel a szerződés és a menetrend betartására szorítja a fogyasztókat. Felmerül azonban a kérdés: hogyan lehetséges, hogy a túllépések ilyen gyakoriak? Hogyan rúghatnak a büntetések ilyen hatalmas összegre? Hiszen ez azt jelentené, hogy a vállalatok nem tartják be a villamosenergia vételezési utasításokat, s ezzel veszélyeztetik a biztonságos villamosenergia-ellátást is. A kérdésnek az a magyarázata, hogy az elmúlt évi régi díjszabás alapján a nagyüzemek áramszámláját másképpen számolták el, és a számlákban a nagyobb összeget a fogyasztott áram kVó-ellenértéke tette ki, kisebb összegű alapdíj mellett. Az új árrendelet a teljesítmény igénybevétel után járó alapdíjat nagymértékben megemelte. Ezzel a fogyasztókat arra kívánják serkenteni, hogy az áramot minél egyenletesebben, kiugró csúcsok nélkül vegyék igénybe. Az elszámolás alapja csúcsidőben a menetrendben, egyébként a szerződésben engedélyezett teljesítmény. Míg a múlt évben a túllépés, különösen a szerződés túllépés viszonylag kisebb mértékű pénzügyi konzekvenciát vont maga után, addig most a vállalatoknak túllépés esetén a felemelt alapdíj ötszörösét kell büntetésként megfizetniük. Ha külön vizsgáljuka menetrend túllépéséért és külön a szerződés túllépéséért fizetett büntetések összegét, azt látjuk, hogy a büntetés túlnyomó részét (kb. 90 százalékát) a szerződött teljesítmény túllépéséért fizették a vállalatok. A menetrendet tehát inkább betartják a fogyasztók, mint a szerződést, minden hónapban felmerülnek. Ennek több oka is van. Az energetikusok és a főkönyve- vív m tartv n FmiMTBümrÉs A büntetések nemcsak végveszik, milyen nagy összegű összegükben jelentősek, ha büntetéseket fizetnek. A bannem az egyes nagyobb vállatetéseket ugyanis az Elektrolatokra is viszonylag nagy mos művek a rendes havi anyagi terhet rónak. Két nagy áramszámlában számolja fel, járműipari vállalat közül pél- külön sorban. Az összeg mandául az egyik hét hónap alatt tetés jellege azonban külön több mint százezer forintban megjelölve nincs és így csak a tetést fizetett, a másiknál a számlázásban jártas szakembüntetés összege csak a másodbév tudja, hogy melyik ösödik negyedévben közel négyszer a normál díj, és melyikvenezer forintot tett ki. Egyik a büntetés, így tehát a válnagy gépgyárunknak az Elekt- falatok vezetősége tudomást romos Művek hét hónap alatt sem szerez arról, hogy a vártöbb mint ötvenezer forint falat mi okból és milyen öszbüntetést volt kénytelen számszegű büntetést fizet. Ha az lázni. Elektromos Művek számlái A büntetések nemcsak őszban ezeket az összegeket küszegszerűen nagyok, hanem lön megjelölné, és a vállalaegy-egy vállalatnál sorozatotok könyvelésükben a megsan jelölt összegeket nem az anyagköltségek közé, hanem a büntetések külön számlájára könyvelnék, akkor természetesen a felelős személyek azonnal tudomást szereznének ezekről és egészen biztos, sök a legtöbb vállalatnál nem hogy meg is tennék a megreis emlékeznek az Elektromos intézkedéseket. Művekkel még évekkel ez elmondottakat értékelve előtt megkötött szerződés ada- megállapíthatjuk, hogy hetaira. Azóta több vállalat „ki- 'y°_s rendelkezések sokszor nőtte“ régi szerződését és hosz egészen csekély adminisztraszabb ideje túllépi azt. Elmu hiányosság miatt nem rasztották viszont a szerződést tudják hatásukat teljes méraz igénybevett teljesítmény vé- fékben kifejteni. Feltétlenül natkozásában megfelelően ma szükségesnek látszik ezértódosítani, hogy a közvetett anyagi ész-Több üzemnél műszaki megtönzésen keresztül ható reloldásokkal, az energiavételendelkezések hatását utólag alazós helyesebb megszervezésé- Posan vizsgáljuk meg, hogy vei is lehetne a kérdésen segí- kiküszöbölhessük az eredmétent, ha a probléma egyáltalán nyességüket rontó tényezőfelmerülne. A hiba ott van, sethogy a vállalatok észre sem K. E. Jíltah Mold MŰSZAKIAK A ,,Munka Érdemrend” kitüntetést kapta: Pataki Mihály igazgató — Pécsi Szénbányászati Tröszt; Martinkó Mátyás igazgató — Várpalotai Szénbányászati Tröszt; Czintula László hivatalvezető — Veszprémi Bányaműszaki Felügyelőség. A „Szocialista Munkáért” érdemérem kitüntetést kapta: Gangli Boldizsár tudományos munkatárs — Textilipari Kutató Intézet; dr. Vágó György tudományos osztályvezető — Bőr-Cipő-Szőrme Kutató Intézet; Mérő Tibor tudományos osztályvezető — és Bátor Mihály tudományos osztályvezető — Papíripari Kutató Intézet; Vargha István igazgató — Elzett Soproni Vasöntöde; Baldauf Lajos igazgató — Budatai Kőolajtermelő Vállalat; Bodzsár Tivadar műszaki osztályvezető — Ózdvidéki Szénbányászati Tröszt; Böhm István főelőadó — Nehézipari Minisztérium; Dozsnyák János bányavezető — Borsodi Szénbányászati Tröszt; Heilmár Nándor műszaki vezető — Bauxitkutató Vállalat; Juhász András főmérnök — Mátravidéki Szénbányászati Tröszt; Kiss László főmérnök — Kőolajipari Tröszt; Laczkó István főmérnök — Nógrádi Szénbányászati Tröszt; Nemes Vilmos főmérnök — Nehézipari Minisztérium; Patsch Ferenc főmérnök — Kőolajipari Tröszt; Pera Ferenc bányamester — Középdunántúli Tröszt; Polacsek Mihály üzemvezető — Ózdvidéki Szénbányászati Tröszt; Sasvári Imre körzeti felügyelő — Pécsi Bányaműszaki Felügyelőség és még számos műszaki dolgozó. WSF Időtlenségből, és nem jósorban atól való húzódozásból adódnak, így például joggal visszatetszést szül az újítási ügyek bürokratikus intézése. MŰSZAKI ÉLET A Gépipari Tudományos Egyetember 21. Perjés Sándor: ,,A gétet rendez, külföldi szakemberek sülét programja: szeptember 16 -esített ügyvitel újabb területei a részvételével. — 17. tanulmányút a Mosonma- textiliparban". — szeptember 22: Az ankét bevezető előadását gyaróvári Fémfeldolgozó Vállalat zákány László- UJ típusú szám- Gyulai Zoltán professzor tartja és a Mosonmagyaróvári Mezőgaz- „Amr,b". _ „Zjkr,’tember or- Oá- -A földgáz jelentősége az egyes hasági Gépgyár megtekintésére: .í' ipari államokban” címmel. A to - szept 18. „Utibeszámoló perlésre varó feladatok és a gé- arakban Vajta László „Föld-Ghánáról” Szécsey Tibor előadá postiés fokozasan*aik modjai gáztermelés Magyarországon”sa; — Gyárlátogatás a Salgótar- Dóra István előadása; — szeptem címmel, majd szovjet, lengyel és jáni Acél áru gyárban; — szép- bér 24: Régner Ernő: Hírverő csehszlovák szakemberek a földiember 23—24. tanulmányúti előadás a Than Károly Könnyű- Dorogi Bányaüzem és a Nyerges- Technikumban; — szepujfami Viszkózagyár megtekm önkenő műanyagtésére — szeptember 25: Lám- Enberg György előadása: „Sebesség- csapágyak alkalmazása a szeroeloszlás mérése szárnylapátos iparban. Előadó: Ivitz Rudolf. _______________________ szivattyúban" címen. — szeptem- Az Építőipari Tudományos figyelmét, akik’ az "iparági szakbér 28—30. tanulmányút, a Le- Egyesületben szeptember 21-én, mai filmbemutatókon részt kinni Kohászati Művek, a DIMÁVAG Keresztúri István előadása: „Beváltnak venni, hogy szeptember és a Borsodi Hőerőmű megtekintencserép gyártás”. — Beszám 30-ig jelentkezzenek a Gépipari résére, meló a londoni területrendezési Tudományos Egyesületben, a Az Építőanyagipari Tudományos konferenciáról. Előadó: Deák Sán-T tér Egyesület szeptember 24—26 ködör: szeptember 22. Beszámoló azött tartja az V. Szilikátipari krakkói épületgépészeti konfe- A Közlekedés és Közlekedés Konferenciát az egyesület fenn- óláról; — dr. Lombos György Tudományi Egyesület fennállásának 10 éves évfordulója al- előadása: „Az anyagszántítel klimából a .. ., mából szeptember 16-tól 18-ig problémái az építőiparban ; közlekedéstudományi napokat A Textilipari Műszaki és Tudó- Az Energiagazdálkodási Tudó- rendez, amelynek keretében Tajmányos Egyesület rendezvényei: mányos Egyesület borsodi cselik le a II. országos közlekedési szeptember 18—19. Len- Kender portja szeptember 17—18—19-én értekezlet és az egyesület V. kül- Vándorgyűlés Szegeden, a szép- Miskolcon országos földgáz ankédetfőközgyűlése is. gázvezetékek építéséről, a földgáz felhasználásáról és tárolásáról tartanak előadást. A nemzetközi gépipari tudományos és műszaki filmfesztivál rendezőbizottsága felhívja azok MEMTIRÁNYVÁLTÓS SZERELVÉNYEK A személyforgalom rohamos fogyható megoldást látunk, ha növekedésével a sok évtized- megnézzük a Keleti-pályauddel ezelőtt épített fejpálya vár és a hozzá csatlakozó udvarok kapacitása ma már BHÉV Kerepesi út állomást, annyira elégtelen, hogy a leg- A két állomás napi utasforgamnagyobb nehézségbe kerül a ma csaknem azonos, ezzel vonatok indítása, különösen a szemben a Keleti pályaudvar csúcsforgalmi időben, sokszor 10—12 induló vágányával és majdnem lehetetlenné téve a komplikált vágányrendszerével menetrend szerinti forgalom ellentétben a BHÉV csak négy biztosítását. E nehéz kérdésben vágányt használ. Utóbbinál a kézzelbeérkező szerelvények 5—10 perc múlva fordíthatók, míg a ■ Keleti pályaudvaron az érkező szerelvény kihúzása, moz- idony le- és rájárás, betolás , stb. órákat kíván, ugyanakkor minden mozgás más vá- gányutakat zár le és foglal el. A BHÉV-hez hasonló, elől- hátul távvezérléssel vezetett motorkocsival közlekedő vo- I natok kérdése még megoldandó. Külföldön nemcsak ezt a ■ megoldást alkalmazzák, hanem a szerelvénnyel állandó-an kapcsolt mozdonnyal tör- I ténő menetirány váltós vonatok járatását is. A svájci és francia vasutaknál mind jobban terjed ilyen szerelvények közlekedtetése. A mozdony állandóan a I 4—12 kocsiból álló szerelvény egyik végéhez van kapcsolva, a vonat másik végén levő kocsit vezetőállással látják el, foglaltsági idő törtrészre való csökkentésének, mert ezáltal minden bővítés nélkül számottevő módon megnövelhető az állomás kapacitása. Lényeges megtakarítás érhető el a vontató és vontatott jármű szükségletben, a szükséges vágányok számában stb. Régebben, és sok vasút ma is határozott elutasító állást foglalt el ezzel a megoldással szemben, mert balesetveszélyesnek tartotta, különösen a kisiklások tekintetében. Ezzel szemben a francia és svájci tapasztalat azt mutatja, hogy ez a veszély nem áll fenn. Franciaországban a harmincas évektől közlekednek ilyen vonatok gőz, újabban villamos vagy dieselvontatással, 130 km/óráig terjedő sebességgel. Svájcban olyan sikereket értek el, hogy évről évre jobban kiterjesztik közlekedtetésüket, sőt azt tervezik, hogy ahol nem kell a vonatba útközben belföldi vagy nemzetközi átmenőkocsikat felvenni, vagy lekapcsolni, minden fővonalra kiterjesztik e vonatok járását legalábbis a gyorsvonati forgalomban.A külföldi vasutaknál elért sikerek alapján érdekes lenne ezt a kérdést a magyar különösen arra való tekintettel, hogy a három budapesti fejpályaudvar kapacitása ma már annyira elégtelen, hogy a személyvonatok akadálytalan és a kulturált utazás követelményeit kielégítő közlekedtetése a legnagyobb mértékben végigjáratni, a szerelvénnyel semmi mozgást nem szükséges végezni. Különösen nagyfor■ galima fejpályaudvarokon van veszélyeztetve van; nagy jelentősége a vágány Cs. E. MŰSZAKI Merre fejlődik a mosószergyártás ? fóruma támaszkodjunk a hazai nyersanyagellátásra. Ennek koordinálása érdekében szakbizottság jött létre. Iparágon belül folytatott kísérleteink alapján kisebb zsíralkoholgyártó berendezést létesítünk a Növényolaj- és Szappangyárban, majd ennek alapján az országos szükségletek teljes ellátására 3000 t/év kapacitású zsíralkoholgyártó berendezést a Péti Nitrogénműveknél. A dodecilbenzolszulfonát teregymás mellé vannak utalva, egymástól, elszakítani nem szabad. Ilyen például a kész, zstralkoho-lok szulfonálása, amit a folyamatban lévő mosóporgyári beruházás mellett feltétlenül helyes volna megvalósítani. A fenti adatok azt igazolják, hogy — a cikkel ellentétben — az OT és a minisztériumok munkája összehangolt. Teljesen alaptalan tehát az az állítás, hogy azért, mert a mosószergyártás és melését az Egyesült Vegyiművek annak alapanyaggyártása nem oldja meg, ahol a kisüzemi gyártás most indult és a tervek szerint 1963-ra évi kb. 2000 t kapacitású üzem létesül. Kondenzál foszfátokat a Csepeli Növényolajipari Vállalat gyárt szoros együttműködésben a Budapesti Kénsavgyárral, a karboxilmetilcellulóze gyártására a Magyar Vicosa rendezkedett be. A szintetikus mosószerek gyártásához szükséges sokféle nyersanyag gyártását tetszetősnek látszik egy üzemben elvégezni. Ha azonban figyelembe vesszük a meglévő termelési adottságokat , meglévő, alkalmas berendezéseket a nagynyomású zsíralkoholgyártáshoz, rendelkezésre álló üres épületeket, valamint azt, hogy egy-egy alaptermék előállítása nem kizárólag a mosószergyártás céljaira, hanem a textilipar, az export és számos más hazai felhasználó részére is történik, továbbá, hogy a gazdaságos üzemnagyság létrehozása is igen fontos szempont, amely nem mindig egyezik a mosószergyártás mennyiségi igényeivel; a tetszetősnek látszó „teljes vertikalitás" az esetek többségében nem, vagy csak a megtérüléssel arányban nem lévő beruházási és üzemelési költségtöbblettel valósítható meg. Természetesen mindazokat a műveleteket, amelyek közvetlen műszaki dolgozóink mind tetta újításként. Nem célunkhoz már nem is kell kommennagyobb elismerésben — erkel most részletezni azt a koztárosi és anyagi megbecsülésbendelmet, amivel a 10 millió fő- Nem vagyunk az adminiszt— részesülnek. — Az újítások-rint megtakarítást jelentő ratív eszközök hívei. Az ilyenról és találmányokról szóló újítást Falvay el tudta fog- és hasonló ügyekben azon 29/1959. számú rendelet pélgadtatni. „Suszter maradjon ban mégis csak meg kelledául a többi között a tervező a kaptafa mellett" — „vasút- ne fontolniuk az illetékesek-a mérnökök régi sérelmét orvo- tervező ne szóljon bele a kv- nek, hogy nem volna-e idő-soha, meghatározta újítómozhásztervezők dolgában, stb. szerű a szigorú beavatkozás, galmi lehetőségeiket. Ilyen és hasonló gorombasá- Tudjuk, hogy az emberek _haj-Az új rendelet végrehajtágokat kellett lenyelnie a fia- lamosak az általánosításra, fában azonban esivdőre tál mérnöknek. Az újítás, az Ha ezer njito megkapja a jo-Lok hiányosságot tapasztalhat alkotó gondolat végül mégis gosan járó díjat munkájáért tunk Ezek a hibák, hiányos- győzött! És most? A legna — mint ahogy meg is kapja Ságok egyrészt a rendelet gyobb probléma az, hogy a —, akkor az ezeregyedik, félnem ismeréséből, másrészt fő- vasúttervezőnek mennyiben daul az említett esetek közül , utols volt „hivatali kötelessége“ a valamelyik, alkalmas arra, a felelősvállalás kohászati technológiai elkép- hogy károsan befolyásolja újt- ahonnan a mozdonyt távvezér- sutáiknál is megvizsgálni, kufejelosegvanalas tartalmazó terveken tó gárdánkat. Ezt pedig élessel működtetik. .......... kmnsee arra való tekintettel újítani. Mennyit fizessenek az el lehet és el kell kerülnünk. ► A megoldás rendikívüli újítónak? A KGMTI végül Helyesnek tartanánk, ha az ? előnyt jelent abból a szemügy döntött, hogy a „Lusz- illetékesek a közeljövőben 5 pontból, hogy a végállomásra ternek”, aki nem maradt a megvizsgálnák a tervező mér-e érkezve, a mozdonyt nem kell kaptafa mellett’* 70 százalék- nökök ez irányú panaszait és ban hivatali kötelessége volt gyors, erélyes intézkedésekkel a tervek — szabad idejében megszüntetnék ezeket a kirívó való — átdolgozást. Úgy gond hiányosságokat, az újítási díjak kifizetésének déljük, hogy ehhez az ügy TOKÁR PÉTER halogatása. Lehetetlen a legnagyobb felháborodás •• ............ . .hangján beszélni az olyan* esetekről, amikor az újítók .*. nak sokszor hónapokig, sőt,* évekig kell várniuk, amíg az .. . újítási díjat felvehetik. * Takács László, a KGMTI... ! Gépipari Tervező Irodájá* i nak vezetője 1954-ben Kovács .j. Géza mérnökkel újítást nyúj-»tott be a magyar mérnökök g láltal építendő három koreai❖ A „Műszaki Élet" 1959. szepei várra vonatkozóan A ko-*:*tomber 34 számában „Merre fejgyárra vonatkozóan, a“r elődjék a mosószergyártás” cimreai országos elektromos ha-•mmes közlemény jelent meg. Meghozat ugyanis 60 periódusa, állapításai arra vallanak, hogy a la miénk ötven, így gyártmá.A cikk magát meg nem nevező nyaink felhasználásánál nagY*szorzöje a mosóezergyártáe folya^gaink felhasznalasanai nagy^m^jtban lévő fejlesztési munkáit nehezsegek mutatkoztak. A nem ismeri, hogy állami iparún.«l jelentkező sokmillió forint ❖egymással rokon és közelálló többletköltséget hárították el X szakterületein eredményes képpen két mérnök . elképzelésé-1 "Ám, hogy ezek megvalositasaval. Az uji-mijszai.j lapban ismertessem, vatást megvalósították, a koreai...Jóban merre fejlődik a mosószergyárak már régen termelnek. * gyártás. Is“ s*“»es““sasaswasrr Semmi! Az akták eddig tíz • menete a szintetikus anyagokból fórum íróasztal légióinakkészült, előnyösebb mosószerekre fiókjait járták már meg. Az**1955 óta folyik. Azóta ezt évi .SurfL akta*6000 tonnára tudtuk növelni. E Utóbbi időben ez az akta... gy..1„L.a. legnagyobbrészt import ping-ponglabdára változott és ❖nyersanyagokra támaszkodva fejebben a minőségben röppen *lődött. A hazai vegyipar még nem ide-oda a Gépexport Iroda .j. tudott a megfelelő anyagok gyár, T. rT„„.utasára berendezkedni. Kis mosoes a Komplex kozott. Úgy .j.aktívanyag termelés (spermolaj gondoljuk, hogy az OTH be-...felcjogozásból zsíralkoholgyártás avatkozása véget vethene en- ❖ és a szulfonálás) folyik ugyanis az áldatlan állapotnak, Magyarországon azonban a fej•i a. . fokozott igényekhez ez a kapaci-A probléma itt az volt, hgy ❖ éa nyersanyagbázis nem e'eki fizessen — most nezzünk igendő. Átmeneti kisegítő szerep egy példát ahol a mennyit?...jutott itt a hazai gyártású, de kérdése merült fel. ❖]£l látmffe8 nem kielégítö mer' Falvay Károly vasúttervező ❖ a mosoaktív anyagokkal tör- I mérnök 1956-ban azt a fel-X ténő ellátás igen nehéz volt, adatot kapta hogy az ózdi ❖ mégis aránylag igen hamar ki j , ^ r - MrAL„, t.A a tudtuk alakítani külföldiekkel ver^ rekonstrukció^ tervehez kg .1.fényképé© szintetikus mosópo-4 szítse el a közlekedési tervet. púnkat (Papid, Duna, Tisztaság, ►A fiatal mérnök tanulmá-^* Padion). 4 nvAztQ a ncalínpin 400 millió V Ezek összetételükben ma még ► nyozta a csaknem 400 TM1^*alkalmazkodnak a rendelkezésre ? forint beruházást igénylő kd'^álló nyersanyagokhoz, az import- ihászati tervet és arra a meg-...lehetőségekhez, a hazai alap? állapításra jutott, hogy a ko-❖anyaggyártás fejlődéséhez és a íhászati terv technológiai őszének átalakításával 10 mil.y^^m MÁSt r lió forintot meg lehetne ta-ilyen összetételű mosópor előállíkarítani. Elképzelését benyúj,5, tácát. Csak ezek fokozatos fejSZÖLLÖSSY KÁROLY, a Növényolaj- és Háztartásvegyipari Igazgatóság főmérnöke (Meg kell jegyeznünk, hogy a válaszcikk a felvetett problémáknak csak kis részét érinti, hangneméből azonban nyilvánvaló, hogy a kooperáló iparágak között az együttműködés egyáltalán nem kielégítő. A' szerkejlesztése folyamán lesz mód arra, hogy a KGST-ben közösen megállapított összetételeket alkalmazhassuk. A több évtizedes gyakorlattal rendelkező szakembereink a mosóporok gyártásának Idalaklmatban lévő fejlesztési munkástásában dicséretre méltó munkát végeztek e rövid idő alatt. Körülbelül fél éven belül elkészül a legkorszerűbb összetételű szintetikus mosópor gyártására alkalmas üzem a Rákospalotai Növényolajipari Vállalat mosóporüzeme bővítéseként. Ha az idézett cikk erről a beruházásról említést tett volna, felesleges volna az a javaslat, hogy „kijelöljék azt az üzemet, ahol a mosóporgyártás folyjék”. A beruházási programot az OT féléve már jóváhagyta. Azért valósul meg a Rákospalotai Növényolajipari Vállalatnál, mert itt a mosószerek gyártásának sok évtizedes múltja van, az ország legnagyobb portóberenedezésével rendelkezik, amelyen ma is szintetikus mosóporokat állítanak elő. Építést nem igénylő beruházással a szintetikus mosóporok előállítására a kapacitást megkétszerezzük. A mosóaktív anyagok és úgynevezett építőanyagok fokozásával e mosóporok a ma használt mosóporokénál lényegesen nagyobb mosóhatást is fognak képviselni. A kutatási munka szervezetten folyt a háztartási vegyipar saját kutatóintézetében. Példaszerűen működött együtt a vállalatokkal, a vegyiparral és a külkereskedelemmel. Ennek eredménye, hogy az elérhető optimális receptúrák, vizsgálati módszerek és a fejlesztési tervek aránylag rövid idő alatt kialakultak, aminek hatása a napról napra fejlődő fogyasztás kielégítésében jelentkezik. Törekedni kellett és kell arra, hogy mind nagyobb mértékben tartozik ugyanahhoz a minisztériumhoz, a népgazdaság fejlődésében zavarok és lemaradások lennének, sőt ezek még fokozódnának. A fentiek arra mutatnak, hogy e téren fejlődésünk pozitív, gyors, még a baráti államokhoz viszonyítva is. A folyamatban lévő munkák tudományosan megalapozottak, a beruházási előirányzatok gyors és kielégítő, relatíve olcsó, a távlati igényeket is figyelembe vevő megoldást biztosítanak. A fenti rövid ismertetésben közölt adatok önmaguk alkalmasait arra, hogy visszautasítsák a hivatkozott cikkben foglalt teljesen alaptalan és zavart keltő közlést. A munka minden területen serényen folyik. A cikk a munka mai állapotát és az elért eredményeket szóval sem említi. Ehelyett szervezési elgondolásaival arra biztat, hogy a munka jelenlegi menetét megzavarják, amivel nagy kárt okoznának és éppen a fejlődést akadályoznák.