Műszaki Élet, 1964. július-december (19. évfolyam, 14-27. szám)
1964-07-02 / 14. szám
TemtsmTumHiiHvi I—. I—. I | MŰSZAKI A MŰSZAKI is r~l r] [~~~|| I A MŰSZAKI ESt 1 1 TERMÉSZETTUDOMANYI EGYESÜLETEKH H SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA□ _ | ____ ■ll11 1 —————m—imiiow» ............................................................. iniii—mii»w<u»»iiirMiw«ii—— XIX. ÉVFOLYAM. 14. SZÁMARA: 2,50 Ft 1964. JÚLIUS 2. Közel 20 millió gépkocsi — Hogyan növeljük a kutatás hatékonyságát? — Több megértést, kevesebb pert — A vegyipari gépgyártás problémái*— Napirenden: az anyagmozgatás Vitorlás sporthajók A vitorlázás egyike a világ legősibb sportjainak. Klasszikus technikai sport, amelyben az elért eredmények az ember rátermettségén kívül a sporteszköz műszaki értékétől függnek. A vitorlás sporthajók műszaki problémáiról beszélni azért is aktuális, mert a sportvilág szeme ma Tokió felé tekint. A vitorlázás az olimpián versenyszám, amely nagy felkészültséget igényel, s győzelem esetén aranyérmet hoz. A készülődés nagy. Franciaországban befejeződött a sárkányhajók és az 5,5 méteres versenyhajók elődöntő versenye és a versenyzők kijelölése. A hajók méretezése A be nem avatott azt képzeli, hogy az 5,5 méteres hajó kicsi. Relatíve persze kicsi, de a versenyzők álma, a legnagyobb olimpiai versenyosztály. Az 5,5 méter nem hajóméret, hanem versenyértéket jelent. A hajó tényleges méretét egy képlet szabja meg, amelyben szerepel a többi között a hossz, a szélesség, a vitorlafelület stb. A behelyettesítés után a végeredmény dimenziója méter, és ezért hívják ezeket a hajókat öt és fél métereseknek. A tervező játszhat a méretekkel: ha hosszú hajót rajzol, kevés vitorlafelületet alkalmazhat, ha nagyobb vitorlát tervez, csökken a hossz, nő a szélesség, és a konstruktőr művészete az ilyen „szabad tervezésű” osztálynál a legjobb összhang megteremtése. A korszerű sporthajók tervezését komoly kísérletek előzik meg. A testet és a vitorlázatot modell formájában próbáknak vetik alá. A vonaltervet vontatás útján ellenőrzik, a vitorlaformákat szélcsatornában mérik. A tervező igyekszik a Froud féle számot kihasználni. A Froud féle szám F a v L , g nevezetten szám, ahol a v sebességet jelent km/órában, az L a hajótest hosszát m-ben, g pedig a nehézségi gyorsulást. Ezzel számolnak a hajóépítők, ez ad irányt a hajó formáinak kialakítására, ez szabja meg, mikor jön helyes alak mellett siklásba egy hajó, ez ad képet a várható hullámképről stb. Aki jól tudja alkalmazni, az tud gyenge, közepes vagy erős szélre tervezni, a vitorlázó sportember pedig, ha ismeri az összefüggéseket, hajóját mindig a helyzetnek megfelelően tudja „trimmelni” (beállítani), kihasználni. A „Repülő Hollandi” nevű sporthajó siklásba hozásához nemcsak érzék kell, hanem az összefüggések ismerete is, mert ha ez a tudás az érzék mellett megvan, a versenyző nem a sereghajtók között lesz. De nincs könnyű dolguk a versenyzőknek. Rengeteg „kötött” hajóosztály van a világon, és kevesen tudják, hogy a különböző szövetségek, egyesülések és klubok jelenleg már több, mint 1700 fajta, ún. egységes rajzra épülő versenyhajóval versenyeznek. Ebből kiderül, és most már arról is szólni kell, hogy a különböző nagyságú és célú vitorlásokat osztályokba sorolják. Az egyes osztályokban vitorlázó hajók száma változó. A nemzetközileg elismert hajók közül a „Stoipe” 14 475 darabbal rendelkezik. A második helyen áll a francia , „Vaurien” 14 100 darabbal. A „Lightning” 8700, a „Finn” 5000, az „OK-Jolle” 3100, a nálunk is jól ismert „Repülő Hollandi” 2300 példányt számlál, az „505 Jolle” 650 hajóval a 3. helyen van. A holland „Sejl og Motor” szerint azonban az 1700 fajta „típushajóból” csak 60 típus az, amely nemzetközileg is elismert. És a fel nem vett új típusok állandóan döngetik a kaput. Közben azonban a régi és sok szempontból jól bevált osztályhajók újjávarázsolása is folyik a sokrétű igények kielégítésére, így Németország egyik nagyon elterjedt osztálya, a H. Solle is újjászületés előtt áll, és már élénk viták folynak az építési előírások új igényeknek megfelelő reformálásáról. A vitorlás sporthajók építését tehát előírások szabják meg. Ezek az előírások különösen a „kötött osztályokénál igen szigorúak lehetnek. Kiterjednek a hajótest, a rudazat, a vitorlák méretein túl az alkalmazott építőanyagokra is, esetleg az egyes szerkezeti egységek vagy alkatrészek súlyát is korlátok közé szorítják. A Balatonon is nagy kedveltségnek örvendő „Star” — magyarul „Csillaghajó” — osztályra nézve például a hajótesthez használható fanemek is korlátozottak, egyes fafajták alkalmazása egyenesen tilos. Az ilyen, ún. monotip osztályok kialakulását az a törekvés segítette elő, hogy a verseny technikai tényezőjét, a sporteszközt lehetőleg objektívvá téve, a sportoló egyéni teljesítményét jobban le lehessen mérni. A monotipek építése és propagálása az Amerikai Egyesült Államokból indul ki. Az első lépéseknél a megkötöttségek még nem szigorúak, bizonyos — és — és nem is kis — toleranciák megengedhetők, ilyen például a már említett „Star” hajó. Itt a gerinc változtatható hajlása az építés alkalmával lehetőséget nyújt a hajó tulajdonságainak előzetes meghatározására, lehet erős szélre vagy gyenge szélre (flautera) tervezni. A szerkesztők a lehetőségeket igénybe is veszik, és az építésnél kihasz(folytatás a 10. oldalon.) A modern repülés fejlődését két alapvető tényező befolyásolja. Az egyik a kereslet — az egyes géptípusok iránt megnyilvánuló polgári és katonai igények — a másik a műszaki fejlődés, amely végeredményben a gépek, hajtóművek, és nem utolsósorban a hozzájuk tartozó berendezések tökéletesedésének ütemétől függ. Divatossá vált újabban, hogy neves szakemberek megpróbálják „megjósolni” szakterületük várható fejlődését 10 vagy 20 év távlatában. Az alábbiakban néhány angol és francia szaklap prognózisa alapján próbáljuk meg összefoglalni a repülés fejlődésének az elkövetkező két évtizedre várható menetét. A kereslet A repülés katonai jövőjét illetően nagyon nehéz időálló jóslatot mondani. A katonai repülés jövője két véglet között változhat. Az egyik a teljes leszerelés — ez esetben a katonai repülőgépek gyakorlatilag feleslegessé válnak —, a másik pedig egy új, általános háborús készülődés, amely az érdekelt országok számára egyelőre elképzelhetetlen mértékű anyagi megterhelést jelentene. Minthogy a teljes leszerelés egyelőre a többi között azért sem lehetséges, mert a nyugati tőkés államokban a béke „kitörése” hihetetlen arányú gazdasági válsággal járna együtt, ezért valószínű, hogy az elkövetkező egy-két évtized folyamán az országok bizonyos korlátozott mértékű fejlesztési tevékenységet e téren is vállalni fognak. Egyrészt megfelelő kiképző gépekre (iskolagépek, gyakorló gépek stb.) van szükség, másrészt a korszerű harci gépek fejlesztése is szóba kerül. Mindenesetre a támadó fegyverek háttérbe szorulásával a nagy méretű, elsősorban bombázó repülőgépek gyártása is háttérbe szorul, de éppen a fokozott biztonságra való törekvés még hosszú időn keresztül az elhárító erők (elsősorban vadászrepülőgépek) legkorszerűbb szinten tartásával jár majd együtt. Nagyjából azt lehetne mondani, hogy 20 éven belül is szükség van korszerű és mozgékony vadászgépekre szállító repülőgépekre és több feladatos (felderítő, csatarepülő stb.) gépekre. A forgalmi repülés igényei sokkal pontosabban mérhetők fel. 1950 és 1960 között a menetrendszerű forgalomban szállított utasok száma a négyszeresére növekedett. A menetdíj átlagosan 30%-kal lett olcsóbb, a nemzetközi forgalom nagyarányú megnövekedése pedig ugyancsak közrejátszott abban, hogy a polgári repülés új gépek iránti igénye változatlanul fennáll. Nagyjából az a vélemény, hogy 10 éven belül a légiforgalom utasszáma a jelenleginek kétszeresére, 20 éven belül pedig a jelenleginek 3—3,5-szeresére növekszik. Ha a szovjet és angol szakemberek által javasolt menetdíj-csökkentést végre lehetne hajtani (annak egyelőre az amerikai konszernek a gát(Foltotatás a 10. oldalon.) A „Lightning” osztályba tartozó sporthajó „Sárkány” hajó a Balatonon Kettős deltaszárny: érdemes megfigyelni a lehajlított szárnyvégeket, az áramláskép kedvező módosítására Óránként 2400 km-es sebességgel utazik a Concord, a nagy közös angolfrancia vállalkozás terméke. A címképen a gép rajza, itt a Conord markettje látható, amelyet a belső elrendezés legjobb változatának kikísérletezésére készítettek