Műszaki Élet, 1971. július-december (26. évfolyam, 14-26. szám)
1971-07-09 / 14. szám
A MŰSZAKI ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGÉNEK NAPJA XXVI. ÉVFOLYAM. 14. SZÁM ÁRA: 2,50 FT 1971. JÚLIUS 9. 26. Szegedi Ipari Vásár Bútor^,______, fejlesztési prognózisa (OMFB elemző tanulmányi A Ganz-MÁVAG-ban gyártott új, 2700 LE-s Diesel-villamosmozdony A műszakiak keresete — Mi lesz veled, Rákóczi út? Számítható-e a minőség? A gépipar gyártmányfejlesztéséről A háztartási gépgyártás problémái — A termelési kooperáció továbbfejlesztése VASUTÜNK JÖVŐJE 1846. VII. 15-én — 125 évvel ezelőtt — nyílt meg ünnepélyes keretek között hazánkban az első gőzüzemű vasút Pest és Vác között. A 33,6 km hosszú vasút a pest—pozsonyi vonal első szakasza volt, amelynek műszaki felszereltsége az akkori európai vasutak színvonalával lépést tartott A rendes nyomtávolságú vasúti pálya keresztaljas felépítménye gombafejű, széles talpú 24,2 kg/fm súlyú vassínekből készült A vonatokat a „Buda” és a „Pest” nevű, belga gyártmányú gőzmozdonyok továbbították, amelyekkel a próbákon 42 km/óra átlagos sebességet értek el. Az amerikai rendszerű négytengelyű, forgóvázas, faszekrényű középátjárós személykocsik korszerűek voltak, befogadóképességük 30—40 fő volt A vasút pesti „indóháza” a mai Nyugati pályaudvar területén helyezkedett el. Az első gőzüzemű vasút nagy sikerére jellemző, hogy a megnyitás évében (öt és fél hónap alatt) 142 ezer utast szállított. A Magyar Államvasutak 1868-ban történt megalakítását követően már jobbára államköltségen folyó építéssel a múlt század végére az ország 12 000 km hosszú vasúthálózattal rendelkezett, amelyből 7500 km az állam kezelésében volt. Az első világháború után a vasúthálózat hossza 8490-re csökkent A vontatottan megindult műszaki fejlesztés eredménye a 48,3 kgos új sínrendszer, a GEO leerősítés bevezetése, a vasbetonalj alkalmazása. Korszakot nyitó lépés volt a hegyeshalomi vonal villamosítása, a Diesel-motoros forgalom rendszeresítése. A második világháború a vasútvonalakat súlyosan megrongálta, a járműparkot, berendezéseket jóformán teljesen megsemmisítette. Az egész ország összefogása, a vasutasok önfeláldozó munkája rövid idő alatt helyreállította a károkat, megindította az egész ország vérkeringését. Ezekben az években bizonyosodott be mindenki előtt az, hogy a vasút az ország, a társadalom életének, fejlődésének nélkülözhetetlen, alapvető tényezője. A szocializmus építésében nagy szerepet vállaló vasút — a háború előtti teljesítményeit megsokszorozva — sok nehézség közepette is teljesítette feladatát. Az évről évre növekvő áru- és személyszállítási szükségletek kielégítésére összpontosított erőfeszítések miatt lemaradt a műszaki fejlesztés, mígnem 1960-ban megindult a vasút teljes rekonstrukciója. Az Országgyűlés által 1968-ban jóváhagyott közlekedéspolitikai koncepció minden lehetőségét megadta annak, hogy a vasút — a motorizáció helyes ütemű fejlődésének perspektíváit látva — technikai adottságainak megfelelően a ma és a jövő szempontjából egyaránt alapvető közlekedési ágazatként az ország egészséges vérkeringését biztosítsa. A vasút teljes rekonstrukciója A vasút rekonstrukciójának befejezésére előirányzott 15 év alatt a nemzetközi és belföldi áruforgalom közel 80%-át lebonyolító, mintegy 3000 km hosszú törzshálózat hézagmen(Folytatás a 18. oldalon) Az első magyar távvezérelt vasútvonal (Nyíregyháza-Mezőzombor) központi berendezése A vasút villamosítása programszerűen halad; egyik fővonalunkon épül a felsővezeték Csongrád megyei tapasztalatok Az új gazdaságirányítási rendszer feltételei között az állami és kereskedelmi vállalatok és a szövetkezetek most először készítenek középtávú, általában öt évre szóló tervet. A vállalati középtávú terveknek az a céljuk, hogy a népgazdasági igények, valamint a vállalat adottságainak reális felmérésével több évre konkrétan meghatározzák a vállalat fejlesztésének irányát. Ismerve a gazdálkodás feltételeit, a rendelkezésre álló erőforrásokat, dönteni kell a műszaki fejlesztési és beruházási kérdésekben is. Nyilvánvaló, hogy egy reális középtávú vállalati terv elkészítéséhez az adottságok és körülmények széles körű és körültekintő mérlegelése és megfelelő politikai és szakmai előrelátás szükséges. A tervezés információs bázisa A megye termelő és kereskedelmi vállalatai és szövetkezetei e hónapokban véglegesítik a már többször megvitatott és átdolgozott ötéves terveket. A tervkészítésben széles körű információs bázisra támaszkodhattak, mindenekelőtt a párt és a kormány határozataira a negyedik ötéves terv központi céljairól, a SZOT ezzel kapcsolatos irányelveire, s a negyedik ötéves terv időszakára érvényes szabályozó rendszer módosításaira. Ugyanakkor az ágazati minisztériumok és főhatóságok irányelvei részletes tájékoztatást nyújtottak a vállalati fejlesztési tervek elkészítéséhez, s végül a megyei pártbizottságoknak a negyedik ötéves terv időszakára szóló gazdaságpolitikai irányelvei, valamint a megyei tanács területfejlesztési irányelvei területileg is orientálták a vállalatokat terveik meghatározásában. A tervkészítéshez szükséges információt a vállalatok általában elégségesnek tartották ahhoz, hogy június végéig a vállalatok és szövetkezetek döntő többsége megvitatott, jóváhagyott, reális tervvel rendelkezzék. Az információkkal kapcsolatban a tervkészítő munka menetében két probléma merült fel; egyrészt az, hogy a negyedik ötéves terv időszakára érvényes szabályzórendszert részletekben hozták nyilvánosságra, és csak ebben az évben és több lépcsőben vált ismeretessé. Ez főleg a beruházási, alapképzési és bérfejlesztési tervek készítését nehezítette. Másrészt részletesebb, megbízhatóbb információt vártak a tanácstól a terület várható ipari fejlődéséről, a lakosság számának jövőbeli alakulásáról, a megye munkaerőhelyzetéről, a kereskedelmi hálózat fejlesztési igényeiről stb. Az a tapasztalatunk, hogy a vállalati vezetők többsége megértette, hogy a gazdaságpolitikai céloknak megfelelő, azok megvalósítására mozgósító vállalati középtávú tervek kidolgozása a tervgazdaság fejlesztésének jelentős lépése. Nem vitatják annak szükségességét, jelentőségét, amit az is bizonyít, hogy sok vállalat minden ösztönzés nélkül már az elmúlt évben hozzákezdett ehhez a munkához. Ugyanakkor azt is tapasztaljuk, hogy a szövetkezeti szektorban a vezetők egy része még mindig nem ismerte fel az üzemi középtávú tervezés fontosságát, és azt, hogy kicsit „felesleges rossznak” tekintik. A vállalatok, szövetkezetek többsége azonban ma már túljutott ötéves terve kidolgozásának döntő szakaszán. Javában tart a célok, az igények és a lehetőségek sokoldalú egyeztetése, összehasonlítása a kooperáló és szállító partnerekkel, a tanácsokkal és az ágazati irányító szervekkel. Az ágazati minisztériumok nagyon sok elvi és gyakorlati segítséget adnak a tervek végleges elkészítéséhez. Az irányításnak ez a formája a vállalatokat nagyobb körültekintésre, lehetőségeik gondosabb számbavételére készteti, de" eközben érvényesül a vállalatok önállósága is. E megbeszélések, tervegyeztetések megmutatják, hogy a vállalati fejlesztési elképzelések mennyiben szolgálják a párt és a kormány gazdaságpolitikájának megvalósulását, de feltárják a tervekben levő ellentmondásokat is, és lehetővé teszik a fejlesztési koncepciók jobb megalapozását. Hogyan hat a nyereségérdekeltség? Megnyugtató, sőt örvendetes, hogy az eddig elkészült és megvitatott középtávú tervek tartalmukat tekintve általában reálisak, a legfontosabb célok kitűzésében a vállalati tervek tükrözik a társadalmi népgazdasági igényeket, annak ellenére, hogy néhány vonatkozásban ellentmondás jelenik meg a terv tartalmában a vállalati és a népgazdasági érdek között. A tervek messzemenően figyelembe veszik a helyi viszonyokat, a vállalat adottságait is. Néhány vállalat a tervet több variációban készítette el, és a leg(Folytatás a 18. oldalon)