Műszaki Lap, 1906 (7. évfolyam, 1-24. szám)
1906-01-05 / 1. szám
VII. évfolyam. 1. szám. Budapest, 1906. január 5. MŰSZAKI LAP AZ ORSZÁGOS MŰSZAKI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE Megjelen minden hó 5-dikén és 20-dikán. ^ faladé: az «Országos Műszaki Egyesület». Előfizetési ára: EGÉSZ ÉVRE............. ... KORONA 8.— FÉLÉVRE ______ .. « 4.— Felelős szerkesztő: ZACHARA LAJOS. Szerkesztő: JAKOBOVITS DÁNIEL. Hivatalos órák : kedd és péntek este 7—9-ig. A kiadóhivatalnak szóló küldemények Budapest, II. ker., Bimbó utca 22. címre intézendők. Szerkesztőség: Budapest, VIL, Lövölde-tér 2., II. 27. TARTALOM: Szénpolitika. Irta Jakobovits Dániel.— Egyenáramú dynamógépek üzemében előforduló hibák és azok javítása. Irta Zachara Lajos. — Rateau alacsonynyomású gőzturbinája és hőakkumulátora. Irta J. D. — Innen-Ontian. — Közgazdaság. — Egyesületi élet. — Szerkesztői posta. SZÉNPOLITIKA — --------- Írta: Jakobovits Dániel. Az 1901 deczemberében kiküldött angol országos bizottság, melynek feladata Anglia szénkészletének megállapítása volt, 1905 elején közzétette kutatásainak eredményét. Ezek szerint a jelenlegi készlet 101.000.000.000 tonnára rúg, mely szénmennyiség 1220 méternyi még jövedelmezően aknázható mélységig terül el. Becslés szerint e mélységen alul még további 40.000.000.000 tonna szén rejlik. Vájjon mennyi idő alatt merül ki ez a készlet, azt pontosan ma még nem lehet megállapítani. A jelenlegi évi termelés 230.000.000 tonnára rúg. (Magyarország évi széntermelése 8.000.000 tonna.) Ha fölteszszük, hogy ez az évi termelés várakozás ellenére nem fog emelkedni, Anglia szénkészlete előreláthatólag kerek négyszáz esztendő lefolyása alatt teljesen ki fog merülni. A tapasztalat azt mutatja, hogy Anglia széntermelése évente 2 V2°/o-kal emelkedik és emelkedni fog tovább is, mígnem stagnáczió fog bekövetkezni, mely majd csak ideig-óráig tart, mire azután a termelés fokozatos csökkenése fog beállani. A kiküldött bizottság, mint föntebb említettük, az 1220 méter mélységet tekintette azon határnak, melyen belül a szén bányászása még gazdaságos. A mélységgel emelkednek az üzemköltségek, de emelkednek egyszersmind a bányászás műszaki nehézségei is. A mélységgel emelkedik ugyanis a hőmérséklet, minden 19 méterre esik átlagosan 1° C emelkedés. A mélységgel emelkedik továbbá a légnyomás is, ez utóbbi azonban számbavehető nehézséget nem okoz. A rendelkezésre álló szénmennyiség megállapításánál a bizottság tekintettel volt egyszersmind a szénrétegek vastagságára is. Hasznosan bányászható rétegeknek tekintette azokat, melyek legalább is 0 31 m. vastagok (magyar szénbányáink barnaszenes bányáikban a szén rosszabb minőségére való tekintettel haszonnal bányászható rétegeknek manapság az 55 m.-nél vastagabbakat tekintik). A 101.000.000.000 tonnában megállapított készletnek kereken 80°/6-a 063 méteres és ennél is vastagabb rétegekben terül el. A bányákban lévő víz sok helyütt lehetetlenné teszi a bányászást. Ezen akként segítenek, hogy az érdekeltség központi szivattyú-berendezéseket létesít, melyek révén az egyébként kihasználhatatlan bányák is bányászhatókká válnak. Kiterjeszkedik a bizottság jelentésében azokra a tényezőkre is, melyek révén a bányászás költségei csökkenthetők. Szól a réselőgépekről, ajánlja az elektromos üzemet és a komprimált levegő alkalmazását. Szól továbbá arról is, mi módon lehet a szén eddigi alkalmazási körén belül, a jelenlegieknél jobb szénárakat elérni. Javasolja a szén gondos osztályozását, mosását, a porszén brikettezését és kokszolását és a szénfajok összetételére vonatkozó szavatosság vállalását (hazánk majdnem valamennyi bányája osztályozza szenét, a lupényi és a Duna-gőzhajótársaságbeli bányák mossák is és majdnem valamennyi vállal szükség esetén a vegyi öszszetételre vonatkozó garancziát). A bizottság azt észlelte ugyanis, hogy a fogyasztók nagy része kész magasabb árakat is fizetni, ha ellenérték gyanánt meghatározott tulajdonságokkal bíró szenet kap. Az évente termelt 230.000.000 tonnából Anglia egymaga 167,000.000 tonnát fogyaszt, a többi kivitelre kerül. Anglia szénfogyasztása 1903-ban a következőképen oszlott meg: Vasutak ................. ....................... ... 13,000.000 Hajók ... ... .......... .. ... ... ... 2,000.000 Gyárak ................ ... ... ... .. . 53,000.000 Bányák ................ ... ................ 18,000.000 Vas- és aczélipar ... ... .. ... ... ... 28,000.000 Egyéb fémek és ásványok feldolgozása... 1,000.000 Tégla- és üveggyárak, vegyi iparok 5,000.000 Gázgyárak... ... .............................. 15,000.000 Házi használat .. ... ... ................. 32,000.000 Összesen: 167,000.000