Művezetők Lapja, 1933 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1933-01-25 / 2. szám
XXXVI. évf. 2. szám, Budapest, 1933. február 1. MŰVEZETŐK LAPJA A magyarországi iparvállalatok, üzemek, bányák, szeszgyárak, textilgyárak, építővállalatok stb. művezetőinek, üzemvezetőinek, gyárvezetőinek és ipari- és üzemi szaktisztviselőinek egyesületi és szaklapja. LAPTULAJDONOS, MŰVEZETŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE. Megjelenik minden hó 1-én. Előfizetési díja: 1 évre 6 pengő. Tagok tagsági járulékuk ellenében kapják. Álláskínálat és kereslet ügyében, úgy a munkaadók, mint a tagok hirdetése díjtalan. Egyéb hirdetéseket mérsékelt áron számítunk. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, VIII., Német utca 32. sz. I. emelet. Telefon : József 32 - 4—68. A lap szellemi részére vonatkozó levelek a szerkesztőség címére, minden egyéb levelezés és pénzküldemények a kiadóhivatal címére címzendők. Szerkesztő található, kedden és pénteken este 6—7-ig. FELELŐS SZERKESZTŐ: WOPALETZKY KÁROLY GÉPÉSZMÉRNÖK. Az ,,Országos Iparegyesület” 90 éves fennállásának évfordulója. Hibánkon kívül csak jelen számunkban emlékezhetünk meg arról a nevezetes eseményről, hogy az „Országos Iparegyesület“ fennállásának 90 éves évfordulóját november 27-én jubiláris közgyűlés keretében ünnepelte meg Tolnay Kornél ny. államtitkár elnöklete alatt, melyen hazánk iparának vezető egyéniségei és az iparral kapcsolatban levő hatóságok és intézmények képviselői vettek részt. Tolnay elnök megnyitójában kimerítően ismertette az egyesület alakulásának és fejlődésének körülményeit. Az Iparegyesület az 1841. évben Angliában alakult hasonló egyesület példájára Almási Balogh Pál hírlapi cikke nyomán alakult 1842. év közepén. Az Egyesület előrajzát (szabályait) Kossuth Lajos szerkesztette. Célja volt az iparososztályt hasznos ismeretekben részesíteni. Az alapítók túlsúlyban nagynevű főurak és a társadalmi, politikai és tudományos körök tagjaiból kerültek ki. Iparos tagja alig volt. Hogy mi késztette e férfiakat arra, hogy iparegyesületet alakítsanak, erre Kossuth Lajosnak 1885-ben a P ÍL-ban megjelent cikke világít rá. Mint a cikkben írta : már akkor meg voltam győződve arról, hogy nemzet, mely csupán földművelést űz, amolyan jélkezű teremtés, melynek még az a baja is megvan, hogy felmaradt félkezének hasznavehetőségei is nagyrészben az időjárás esélyeitől függ : ha rossz idő jár, akkor egy keze sincs ; tehetetlen nyomorék, akármely oldalról tekintettem a dolgot, mindig azon eredményre jutottam, hogy az ipar fejlesztése hazánknak legsürgetőbb, legégetőbb szükségei közé tartozik, még pedig nemcsak általában a közjólét, hanem különösen még magának a mezőgazdaságnak az érdekében is... . “ A megalakult Iparegyesület már 1842-ben, 1843-ban és 1846-ban kiállítások rendezésével vonta magára, illetve a magyar iparra a hazai közönségfigyelmét. 1850-ben megszervezi a magyar „Védegylethez, hogy társadalmi mozgalommal fokozza a magyar iparcikkek vásárlását. Szorgalmazza a kivitel előmozdítását, az iparostanoncoktatást, foglalkozik tankönyvek kiadásával, az alsó- és felsőipariskolák és a műegyetem létesítése körüli mozgalmak irányításával és számos az ipar és közgazdaság érdekében szükséges törvény előkészítő és szociális kérdésekkel stb. Majd felolvastattak Fabinyi kereskedelmi miniszter üdvözlő levele és József főherceg távirata. Elhatároztatott a kormányzó és József főherceg távirati üdvözlése. A jubiláris évre való tekintettel elhatároztatott, hogy az egyesület három arany díszérmet ad ki, egyet a nagyipar, egyet a középipar és egyet a kézműipar arra érdemesnek talált képviselőjének. Ezeket Chorin Ferenc felsőházi tag, a SalgótarjániKőszénbánya elnök-igazgatója, dr. Stühmer Géza, a Stühmer csokoládégyár igazgatója és Nagy Antal kapták. Ezenkívül számos iparos, alkalmazott és munkás részesült kitüntetésben, kik közül Farkas Lajos üzemvezető az egyedüli, kit mint alkalmazottat — tehát nem mint munkást — szintén a többi munkással együtt „Egyesületi ezüst munkáséremmel 11 tüntettek ki. Amidőn a kitüntetésnek mi is örömünknek adunk kifejezést, nem mulaszthatjuk el, hogy azon felfogásunknak ne adjunk kifejezést, hogy az ipari vállalatok művezetői közül bizonyára többen is megérdemelték volna a kitüntetést és ha arra munkaadóik az egyesület figyelmét idejében felhívták volna, úgy az Egyesület vezetősége bizonyára az elől nem zárkózott volna el. Egyébként felfogásunk szerint az ipari műhelyek vezetőit ebből a szempontból legalább is egyenlő elbírálásban kellene részesíteni az önálló iparosokkal, kik ezüst díszérmet kaptak. Az „Országos Iparegyesületü-nek a 90 éves évfordulóhoz a legjobb szerencsekivánságainkat tollpácsoljuk. Újfajta burkolólemezek. Ahol a nedves fal vakolata hullik vagy foltosodik, vagy ahol tisztasági és higiénikus szempontból lemosható burkolatra van szükség, előnyösen alkalmazható eternit lemez burkolat. Erre a célra 4—20 mm vastagságig 1.2 x2.5 m-es táblák, 4—6 mm vastagságban 1.2 x3.7 m táblák eredeti kivitelben gyártatnak. A lemezek egyik oldala sima, a másik pedig érdes felülettel bír. A sima oldal fényesre csiszolva is kapható. Az eltérő méretű lemezeket a kívánt méretre kell kivágni és ezek valamivel drágábbak.