Polytechnikai Szemle, 1911 (15. évfolyam, 1-24. szám)

1911-01-04 / 1. szám

2 Telefonstatisztika. 1910. január hó 1-én az egész világon üzemben lévő telefonvezeték hossza 38 640,000 kilométer, a táv­beszélő-állomások száma több mint 10 millió volt. A távbeszélő berendezésekbe befektetett tőke meghaladta a 7.680,000 koronát, úgy hogy egy beszélő-állomásra 750 korona jut. Az 1909. év folyamán folytatott telefon­­beszélgetések száma meghaladja a 19 milliárdot. Ha az egyes országokra eső statisztikai számokat összehason­lítjuk, legelső helyen az Északamerikai Egyesült­ Államok állanak. A távbeszélő-állomások számát és az üzemben lévő távbeszélő-hálózatok hosszát tekintve, másod­sorban jön a Német birodalom, melyet aránylag nagy távolságban sorrendben Anglia, Francia­ és Svéd­ország követnek. A közelebbi főbb adatok a következő táblázatban vannak összefoglalva : A világ telefon­állomásainak 70 százaléka tehát az Északamerikai Egyesült­ Államokban van. A telefon­berendezésekbe befektetett tőke 65,2 százaléka az Egyesült­ Államokra esik, Európára csak 30'8°/o, Kanadára r9°/o és a világ többi részére csak F80/o jut. A távbeszélő-forgalomból eredő bevételek 1907-ben az Egyesült­ Államokban 955 millió, Európában pedig 387 millió koronát tettek ki. A telefonforgalom emel­kedését a következő adatokból láthatjuk : A világ telefon­­állomásainak száma az utolsó évtized alatt ötször akkorára, az Egyesült­ Államokban hétszer akkorára növekedett, mint 10 év előtt volt. Ha a telefonállomások számát a lakosság számához viszonyítva összehasonlítjuk, ismét első helyen állanak az Egyesült­ Államok. Az Észak­amerikai Egyesült­ Államokban, a­hol a világ összlakossá­gának 5 százaléka él, a világ összes telefonállomásainak 69 százalékát találjuk. A következőkben az egyes államok megnevezése után zárjelben megadjuk, hogy száz-száz lakosra hány telefonállomás jut: Egyesült­ Államok (7'6), Dánia (3'3), Svédország (3‘1), Norvégország (2*3), Svájc (2’0), Németország (1’5), Anglia (1'3), Hollandia (0’9), Belgium (0'6), Francia­­ország (0*5), Ausztria (0‘3), Magyarország (0'2), Olasz­ország (0'2), Japán (0'1), Oroszország (0'1), Románia (0'1), Spanyolország (0-1). A világ legsűrűbb telefonállomását a Kaliforniában fekvő Los Angeles-ben találjuk, a­hol 240,000 lakos mellett 61,000 telefonállomás van; utána következik Stockholm, a­hol 340,000 lakos mellett 58,000 telefon­­állomás van. A telefonberendezések növekedését néhány nagyobb európai városban legjobban illusztrálja a következő táblázat, a­melyben különböző évekre vonatkozólag meg­van adva a 100—100 lakosra eső telefonállomások száma mindenkor az illető év január 1. napján . A kinematográfképek villogásáról. A kulturéletünkhöz tartozó és kulturéletünket vissza­tükröző kinematográfelőadások általánosan érzett nagy hátránya a képek állandó villogása, a­mely hosszabb előadásoknál különösen az ideges embereket rendkívül kellemetlenül érinti. A képek villogásának tulajdonképeni oka magában a kinematográfia elvében rejlik. A kine­­matográf egy készülék, a­mely a pillanatnyi képeket gyors egymásutánban egy ernyőre veti. Rendesen egy másodperc alatt 14 részletkép követi egymást. Egy forgó sötétítő, a stroboszkóp elvén, a fényt mindenkor pontosan abban a pillanatban elfedi, a­mikor egy részletkép a másikat pótolja. A sötétítő forgási sebessége másod­percenként tehát szintén 14. Az az illúzió, hogy az egyes pillanatfelvételek, személyek, állatok, stb. egymást követő fázisokban fel­vett mozgását reprodukálják, főleg az emberi szemnek azon tulajdonságán alapszik, hogy azt a benyomást, melyet a szemben egy részletkép előidézett, a szem addig tartja magában, míg helyébe a következő rész­letkép lép. Azonban mindig, valahányszor egy tárgyat szemlélünk, a­mely úgy lesz megvilágítva, hogy a fény időnként el lesz sötétítve és az elsötétülések frekven­ciája egy bizonyos határt nem halad túl, villogást ész­lelünk. A kinematográf képek villogásának kiküszöbölése oly probléma, a­melylyel érdemes behatóbban foglalkozni. Újabban de Proszynski a „Francia Fizikai Társulatban“ számolt be eredményes kísérleteiről. Szerinte a villogást háromféle módon lehet megszüntetni illetve csökkenteni. Először a részletképek lehetőleg gyors vetítése, illetve az elsötétítés tartamának megrövidítése útján. Másod­szor, ha vetítőernyőként egy foszforeszkáló ernyőt alkal­mazunk, a­mely a fény intenzitásának az elsötétítés folytán bekövetkező csökkenését redukálja. És harmad­szor több mellék-elsötétítő­ ernyőnek alkalmazása által, a­melyek rendszeresen vannak elrendezve. Ez utóbbi módszer a legfontosabb, mivel a kinematográf képek villogásának kiküszöbölése egyedül a fénybenyomások szabályosságától és frekvenciájától függ, ép úgy, mint a hangnak tartama csakis a hanghullámok szabályos­ságától és frekvenciájától. De Proszynski e célból a 14 elsötétítés minden tartamára bekapcsol még három szekunder elsötétítőt, a­melyek tartama és időköze Ország neve Telefon­állomások száma Vezetékek összhossza kilométer Északamerikai Egyesült­ Államok ... 7.083,900 25.190,000 Németország ... ............................... 940,900 4.401,300 Angolország .................................... 615,900 2.971,000 Franciaország ........ .................... 211,600 1.227,000 Svédország .................................... 171,400 331,000 Oroszország és Finnland .............. 155,715 451,000 Ausztria .......................................... 99,500 481,000 Dánország.......................................... 86,000 304,000 Svájc ................................................ 73,300 330,000 Japán ................................................ 71,400 282,000 Olaszország ..................................... 56,400 163,000 Norvégország.................................... 54,500 193,000 Hollandia.......................................... 52,600 178,000 Magyarország ............................... 50,000 282,000 Belgium .......................................... 42,000 212,000 Spanyolország ............................... 22,000 71,000 Románia .......................................... 10,700 55,000 Évszám Stockholm Kopenhága Christiania Berlin Hamburg London Paris Wien 1894................... 3-5 10 2-6 1-2 12 0-1 0-6 5-0 1899................... 8-0 2-3 4-7 23 2-0 0-3 1­ 0 0-7 1904................... 13-0 4-4 5-1 33 3-5 1-2 17 1-0 1909................... 17-2 69 65 4-8 47 2-5 2-3 1-8 POLYTECHNIKAI SZEMLE 1911. január 4.

Next