Szabó Szaklap, 1939 (2. évfolyam, 1-4. szám / 1. évfolyam 1-3. szám)
1939. február / 1. szám
2 SZABÓSZAKLAP 1039. február. A modern kétsoros zakó mélyített kihajtó-töréssel A müncheni Haller szabászati akadémia és a Rundschau-szaklap közös rendszere alapján A kétsoros zakó részére is ugyanazok a divatelőírások mérvadók, amelyek az egysoros zakó elkészítését szabják meg. A kétsoros mellrésze is szélesített, dereka hangsúlyozott és csípőben testhez simuló. A váll meglehetősen egyenes, átmenete az ujjába kissé legömbölyített és a gallér a kétsorosnál is laposan helyezendő fel. Lényeges jellemzője a modern kétsoros zakónak, hogy kihajtójának törésvonala mélyített (vájolt, homorú). Az alacsony és erősen szétnyíló gallér, a dekoratív nyakkendő és a színes, mintázott ing érvényesülni akar a kétsoros zakónál is és ennek a törekvésnek a kifejezője a többé-kevésbé mélyítve készített kihajtó-törésvonal. Összhangban áll ezzel a törekvéssel a gallérnak lapos felhelyezése. Proporcionális felállításunk mértékei a következők: derékhosszúság 45 cm, egészhosszúság 76 cm, mellbőség 96/48 cm, hasbőség 86/43 cm, csípőbőség 100/50 cm. A proporcionális segédmértékek a következők: hónaljmélység 25 cm, hátmagasság 23 cm. A „Szabószaklap“ első számában táblázatot közöltünk, amely a normális testtartású hónaljmélységeket és hátmagasságokat adta meg. Időközben a müncheni akadémia felállításainál újítást vezetett be abból a célból, hogy a nyakcsúcspont magán a felső alapvonalon jelöltessék ki és ne fölötte 1 cm-rel, mint azelőtt. Ennek következtében a hónaljmélységet 1 cm-rel nagyobbra kell vennünk, mint a „Szabószaklap“ 1938. júliusi számában közölt táblázat mutatja. A proporcionális hónaljmélység és hátmagasság között a különbség tehát mindig 2 cm. Ugyancsak a „Szabószaklap“ 1938. júliusi első számában ismertetett számítás alapján jelen esetben a hátszélesség 1 cm-es varráshozzáadással együtt 19 cm, a nyakbőség pedig 45 cm. A hálarész megszerkesztése: I. ábra. A nyakcsigolyapont, rajzunkon H betűvel jelezve, adja a kiindulást. Húzzunk ebből előre vízszintes és lefelé függőleges segédvonalat, azaz húzzuk meg a H—h—L derékszögű alapvonalakat. Nyakvágás szélességként mérjük H ponttól előre h pontig a nyakbőség egyhatodát mínusz Mt cm-t, azaz 7 cm-t (megindokolását lásd szaklapunk 1938. júliusi számában). Mérjünk h ponttól felfelé Hl pontig 12 cm-t, majd ábránk szerint rajzoljuk meg a nyakvágásvonalat. A hátmagasság 23 cm-jét mérjük H ponttól lefelé Rh pont kijelölésére. A derékhosszúságot, azaz 45 cm-t mérjünk H ponttól lefelé T pont kijelölésére. Az egész hosszúságot, azaz 76 cm-t mérjünk H ponttól lefelé L pont kijelölésére. Csípőmélységként mérjük T ponttól lefelé G pont kijelölésére a derékhosszúság egyharmadát, azaz 15 cm-t. Az összes így kijelölt pontból húzzunk előre derékszögű, jelen esetben tehát vízszintes vonalakat. A hátközépvonal kijelölésére mérjünk derékban T ponttól előre 1 pontig, majd lent L ponttól előre L1 pontig 2/2 Cm-t. Rajzoljuk meg ábránk szerinti vonalvezetéssel most már a hátközépvarrásvonalat. A hátszélességet, azaz varráshozzáadással együtt 19 cm-t mérjünk előre r ponttól R pont kijelölésére. Húzzunk R pontból felfelé derékszögű vonalat és erre normális vállmagasságként mérjük R ponttól R pontig a fémtellbőség egynegyedét plusz 4 cm-t, azaz összesen 16 cm-t. A modern ízlésnek megfelelően emeljük ezt a pontot 3 cmrel magasabbra, majd mérjünk ettől a ponttól 1 cm-t előre. A vállvarrást a normálisan fekvő hátsó nyakcsúcspontnál is emeljük 1 cm-rel. Az irányvonal meghúzása után rajzoljuk meg most már a vállvarrásvonalat ábránk szerint. Az oldalcsúcspontot, azaz S pontot az R—R normális súllmagasság egynegyedével, azaz 4 cm-rel jelöljük ki R pont fölött. Az oldalvarrás kijelölése következik. Derékban a hátrésznek a szélessége 3 cm-rel legyen kevesebb, mint az r— R hátszélesség, azaz t—TI távolság 19—3—16 cm. A hátrésznek a szélessége lent L1 és L2 pontok között 2 cm-rel nagyobb, mint derékban, azaz jelen esetben 18 cm. T1 pontnál mérjünk V2—72 cm-t előre és hátra, húzzunk ezektől fel R ponton át és lefelé L2 ponthoz irányvonalat és rajzoljuk meg mellettük az oldalvarrásvonalat. Ugyancsak rajzoljuk meg most már a karlyukvonalat pontosan ábránk szerint. A mai divatirányzat a karlyuk és oldalvarrás mögött megszélesített, borulás hátarészt ír elő. Ezt a megszélesítést úgy szabjuk bele a hátarészbe, amint ábránkon a szaggatott vonalak mutatják. A megszélesítés mennyisége 1 —172 cm. Az elejerész megszerkesztése. 2. ábra. Húzzuk meg az Rb—Ob—R1 derékszögű alapvonalakét. Nagyobbítsuk meg a félmellbőséget 2 cm-rel és ebből az összesen 50 cmből vonjuk le a 19 cm-es hátszélességet, a maradványt pedig mérjük Rb ponttól előre Ob pont kijelölésére. Hónaljszélességként vegyük a félmellbőség egynegyedét, nagyobbítsuk meg ezt 3 cm-rel és ezzel az összesen 12 cm-rel jelöljük ki Rb ponttól mérve az Ad pontot. Ezekkel a hozzáadásokkal úgy a félmellbőséget, mint a hónaljszélességet a szokottnál 1 cm-rel nagyobbra vettük. Ezt az 1 cm-t később az oldalbevágásból a hónaljnál el fogjuk távolítani. Ezzel az eljárással jobb csípőben való felfekvést biztosítunk darabunk számára. A nyakcsúcspontot normális esetben úgy határozzuk meg, hogy 6b ponttól visszamérjük a nyakbőség egyhatodát mínusz 12 cm-t, jelen esetben tehát 7 cm-t. Egyenesre állított váll esetén mérjünk H ponttól előre 2 cm-t H2 pontig és itt jelöljük ki a nyakcsúcspontot. Húzzunk Ob, H2 és Ad pontokból derékszögű vonalakat lefelé. A hónaljmélységet, azaz 25 cm-t mérjünk Ad ponttól lefelé At pont kijelölésére, majd mérjük innen tovább lefelé oldalmagasságként T2 pontig a hátarészen fekvő Rh— T távolságot. A derékvonalat T2 pontban húzzuk meg vízszintesen előre és hátra, majd mérjünk T2 ponttól előre és hátra lea cm. Az utóbbit kössük össze At ponttal és erre húzzunk derékszögű vonalat hátrafelé, majd jelöljük ki a metszési pontnál Rt pontot. Az At—Rt hónaljmélységi vonalra állítsunk ismét derékszögű vonalat és mérjük erre vállmagasságként Rt ponttól Rl pont kijelölésére a félmellbőség egynegyedét plusz 4 cm-t, összesen 16 cm-t, azaz ugyanúgy, mint a hátarészen. vállvonal: H2 ponttól mérjünk lefelé 1 cm-t, azt az 1 cm-t, amennyivel a hátarészen Hl pontnál emeltük a vállvarrást. Húzzunk innen segédvonalat az imént kijelölt Al ponthoz. A vállszélesség a nyakcsúcstól 1 pontig V2 cmrel kevesebb, mint a hátarész vállszélessége. Karlyukvágás: Mérjünk At ponttól felfelé 5 cm-t, majd innen húzzunk 1 ponthoz segédvonalat, majd ennek közepétől mérjünk 1 cm-t előre. Az eleje részen RJ—-Si távolságot vegyük V2 cm-rel nagyobbra, mint a hátarészen R—