Szabó Szaklap, 1944 (6. évfolyam, 1-4. szám)
1944-01-01 / 1. szám
A SZABÓSZAKLAP 1944. január 1. cselekmények büntetéséről szóló 1941: X. t.-c. rendelkezései alá nem esik, az 1.960/1943. M. E. számú rendelet 9. §-ának (1) bekezdésben megállapított kihágást követi el és az ott megszabott büntetéssel büntetendő: a) az a fogyasztó, aki ennek a rendeletnek a hatálybalépése után az 1. §-ban felsorolt textilárukból a megengedettnél nagyobb mennyiséget szerez be; b) az a kereskedő, illetőleg iparos, aki ennek a rendeletnek hatálybalépése után az 1. §-ban felsorolt textilárukból valamely fogyasztónak a megengedettnél nagyobb mennyiséget kiszolgáltat, illetőleg hozott anyagból elkészít; c) az a kereskedő, aki az 1. §-ban felsorolt textiláruk kiszolgáltatását a fogyasztó vásárlási könyvébe nem a 2. 1. (1) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint jegyzi be vagy azok kiszolgáltatásáról a 607.100/1943. K. M. sz. rendelet 7. § áltak (3) bekezdése értelmében vezetett feljegyzésében (nyilvántartásában) a jelen rendelet 2. §-ának (2) bekezdésében megjelölt adatokat nem tünteti fel. (2) A pénzbüntetésre, az elkobzásra, a kihágás felderítése körül szerzett érdemek jutalmazására, a kihágás miatt eljáró hatóságokra és az eljárás adatai szerint elkobzás alá eső áruk lefoglalására nézve az 1.960/1943. M. E. számú rendelet 9. §-ának (2) — (6) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók. 4. §. Ez a rendelet 1944. évi január hó 1-én lép hatályba és ezzel a 29.400/1943. K. M. számú rendelet hatályát veszti. Budapest, 1943. évi december hó 30-án. A miniszter helyett: dr. Jakabffy Károly s. k., államtitkár. Egy- és kétsoros rövid felsőkabátok szerkesztése A hannnoveri ,,Der Schneidermeister” szabászat akadémia és szabószaklap rendszere szerint. Igen praktikus ruhadarabok ezek a rövid felsőkabátok (joppe). Zakót általában nem hord az ember ezen kabátok alatt, hanem kötött gyapjúmellényt vagy puttóvert. Többnyire vastagabb bélelést is kap az ilyen kabát. Ezen körülményekre, valamint arra való tekintettel hogy nagyobb kényelmet várunk ezektől a kabátoktól.va mértékeket megfelelően meg kell nagyobbítanunk, amint ezt a szerkesztésnél látni fogjuk. Az egysoros szabás mintájának elkészítése Képünk egy aránylag igne egyszerű egysoros rövid felsőkabátot szemléltet. Általában azonban a sportszerű szabási motívumok minden formáját felhasználhatjuk ennél a darabnál, alapmintaként azonban minden esetben az alábbi szabásmintáit használhatjuk fel. Szabásmintánk megszerkesztéséhez a következő mértékeket használtak fel: Testmagasság — — — — — — 180 cm Mellbőség — — — — — — — 104 cm Hasbőség — — — — — — — 96 cm Csípőbőség — — — — — —98 cm Hátmagasság — — — — — — 24 cm Derékhosszúság — — — — — — 0111 Egészhosszúság — — — — — — 79 cm Az első négy feltétlenül testmérték, a többit arányossági számítással is meghatározhatjuk. A hátarész megszerkesztése Húzzuk meg a W—h—L derékszögű alapvonalakat. Hátnyakkör: W—h a félmellbőség egytizede plusz 3 cm. Ha a gallér alatt gyapjúsálat hord a vevő, akkor vegyük a nyakkört valamivel nagyobbra. W—h távolságot azonban legfeljebb egynegyed cm-rel nagyobbítsuk meg. Hh általában 20 cm. Rajzoljuk meg a nyakkört. Hosszúsági lemérések: Mérjük W ponttól Rh pontig a hátmagasságot és megnagyobbításra 1 cm-t, TI pontig a derékhosszúságot és L pontig az egészhosszúságot. Csípőmélységként mérjünk TI ponttól G pontig a derékhosszúság egyharmadát. Felezzük meg a W—Rh távolságot R ponttal és húzzuk meg a vízszintes alapvonalakat. Hátközépvonal: Derékbeljebbállításra mérjünk TI ponttól T pontig 21A cm-t, lent L ponttól L1 pontig 3 cm-t. Húzzunk T ponttól 2—3 cm-rel R pont alá irányvonalat és ábránk szerint rajzoljuk meg a hátközépvarrásvonalat. Hátszélesség: Az arányos hátszélesség a mellbőség egyötöde. Mérjük az arányos vagy a testen lemért hátszélességet és mindkét esetben megnagyobbításra 1 cm-t R ponttól Rb pontig. Vállvarrás: Húzzunk Rb ponton át függőleges vonalat. Mérjük Rb ponttól b pontig vállmagasságként a félmellbőség egytizedét plusz 4 cm-t. Húzzuk meg H pontból b ponton át a vállvarrást és szélesítsük meg a vállat b ponttól Ab pontig 1% cm-rel. Karöltő: Jelöljük ki Rb—a távolság felezésében r pontot, majd mérjünk innen „s" pontig 2 cm-t. Rajzoljuk meg a karöltőt Rb pontból egy varrásnyival „s“ pont mögé. A hátarész így Rh pont előtt még körülbelül 1 cm-rel szélesebb lesz. Oldalvarrás: A hátarész derékban való T—T2 szélessége 3 cm-rel kevesebb, mint az R—Rb hátszélesség. A csípőben való G1—G2 szélesség 1 cm-rel nagyobb, mint T—T2 derékban velő szélesség. Húzzunk G2 és „s“ pontból V? cm-rel T2 pont elé és mögé irányvonalat, majd rajzoljuk meg ábránk szerint az oldalvarrásvonalat. Az aljának a szélét úgy rajzoljuk meg, hogy az derékszögben érje L1 pontban a hátközépvarrásvonalat. Az elejerész megszerkesztése Hosszabbítsuk meg a hátarész vízszintes alapvonalait előre és jelöljük ki a mellvonalon S2 pontot. Hónaljszélesség: Mérjük a mellbőség egynyolcadát plusz 3 cm-t S2 ponttól Av pontig. A zakóhoz képest tehát a megnagyobbítás itt 8 cm. Elejemagasság: Ha nincs hónaljmélységi méretünk, akkor elejemagasságként normális testtartásnál vegyük a hátmagasságot. Av—At tehát egyenlő W—Rh. Nyakcsúcs: Mérjük At ponttól előre Hl pontig a mellbőség egyötödét. Felezzük meg az At—Hl távolságot és attól 1 cm-rel előrébb jelöljük kis nyakcsúcspontot. A nyakcsúcsnak 1 cm-rel való előrébb helyezése következtében az eleje közepénél nem kell, vagy csak igen keveset, bedolgozni, a melldomborulás beledolgozása hátulról történik. Vállvarrás: Mérjünk A1 ponttól lefelé 3 'A cm-t A2 pontig és egyenesen rajzoljuk meg ábránk szerint a vállvarrást, amely Hs nyakcsúcstól As vállcsúcsig Ys cm-rel kevesebb, mint a hátarész vállszélessége. Nyakkör: Mérjük Wh hátnyakszélességet Hl ponttól Ht nyakmélységi pontig és ábránk szerint rajzoljuk meg a nyakkört.