A szikvízipar, 1933 (8. évfolyam, 1-11. szám)
1933-01-01 / 1. szám
A SZIKVÍZIPAR tagja híven teljesíti kötelességét az állammal szemben, hanem azért is, mert húszezernyi munkásnak ad még kenyeret, 20.000 családot tart el. Az adónál kezdtük és a szikvíziparosság célkitűzéseinél, a képesítésnél és a tankveszedelemnél fejeztük be. Ez a három dolog ma igen szoros, csaknem tragikus összefüggésben van. Az adóemeléseket csak úgy tudja elviselni az összeomlás előtt álló szikvízfront, ha viszont a kormány ellentállóbbá teszi, ha megkönnyíti a helyzetét, ha nyugodtabbá teszi a termelését. Világért sem mondjuk, hogy a szikvíziparosság ezentúl nem fogja teljesíteni adózási kötelességét. Nagyon jól ismerjük ezt a tisztes iparágat, bízvást mondhatjuk tehát, hogy minden egyes szikvíziparos kitart a legvégsőkig, amíg csak össze nem roppan, — az államhatalomnak érdeke és kötelessége azonban ezt még idejében megakadályozni. Az adómorálban, valljuk és hisszük, sőt ígérjük is, ezután sem lesz hiba. De méltányosságot, lojalitást, elismerést kérünk. A kormány végre nyúljon hóna alá a küzködő szikvíziparosságnak és adja meg azt, amit ma már létfenntartásból kér, a képesítést és a tankveszedelem megszüntetését. Nemzetközi szikvízkongresszus Budapesten Az értékes terv fölött rövidesen dönt a Szövetség — A Budapesti Nemzetközi Vásár támogatja az üdvös eszmét — A Szikvízipar tudósítójától ■— Érdekes és megszívlelésre méltó terv merült fel, amelynek megvalósulása esetleg egy kalap alá hozná az egyes országok szikvízszövetségeit, de még a legrosszabb esetben is közvetlen kapcsolatot teremtene közöttük. Felmerült a terve egy nemzetközi szikvízkongresszusnak, amely a budapesti nemzetközi vásár tartama alatt, május 6-tól május 15-ig tartaná az üléseit. A terv propagálói azzal érvelnek, hogy a kongresszus alkalmat adna egy egységes manifesztációra részben a szikvíz mellett, részben pedig az egységes törvényszabályozás érdekében. A magyar szikvíziparosság szempontjából valóban nagyon üdvös volna egy ilyen nemzetközi kongreszszus, mert tanácskozásaiból nyilvánosságra kerülne az, amit mi már régen hangoztatunk, hogy a külföldnek csaknem valamennyi államában, de kiváltképpen a szomszédos országokban összehasonlíthatatlanul védettebb helyzetben van ez az oly fontos iparág, mint nálunk. Külföldön ugyanis végtelenül nagy súlyt helyeznek a hygiene érvényesülésére, külföldön valóban érvényesítik a szempontot, hogy ez a legolcsóbb üdítőital el is jusson a szegényebb néposztályokhoz, mindenképpen arra törekednek tehát, hogy támogassák és elősegítsék a virágzását. A jó és olcsó szikvíz majdnem egyet jelent az egészséggel, mert ott is egészséges itallal látja el a lakosságot, ahol a kutak nem adnak jó vizet. Nálunk Magyarországon, ahol az Országos Rockefeller Intézet kimutatása szerint több, mint 20.000 kút vize ihatatlan, egyenesen nemzetfontosságú volna ennek a kérdésnek a szabályozása és a szikvíz állami védelme. A nemzetközi szikvízkongresszus természetesen hangot adna mindennek. Nem a magyar szikvízszövetség, nem szakmánk lapja „A Szikvízipar” harsogná tehát, hanem az Európa minden részéből összesereglett szikvizes társadalom, amelynek az állásfoglalása remélhetően meghallgatásra is találna. Mondani sem kell, hogy technikai problémákkal is foglalkozna a kongresszus, amely így kiinduló pontja lehetne az egész szakma megújhodásának. Beszélgettünk Hallossy Istvánnal, a Nemzetközi Vásár igazgatójával, aki a legnagyobb örömmel iktatná be a nemzetközi szikvízkongresszust a vásár programmjába. Hallossy nyilatkozata így hangzik: — A nemzetközi vásár tartama alatt egész sereg nemzetközi kongresszus fog lezajlani Budapesten. Nagy örömmel vállalkoznék a szikvízkongresszus lebonyolítására. Természetesen a Vásár minden rendelkezésére álló eszközzel, utazási és más kedvezményekkel könnyítené meg a külföldi szikvízgyárosok ideutazását és budapesti tartózkodását. Még tanácskozási termet is adnánk a kongresszus céljaira. De gondoskodnánk arról is, hogy a napi sajtó a tanácskozásokról hírt adjon. A szikvízszövetség vezetősége rokonszenvvel foglalkozik az érdekes tervvel, de még nem döntött arról, hogy megrendezi-e? Az időpont ugyanis nem látszik egészen alkalmasnak, mert nem egészen bizonyos, hogy a mostani devizazárlatos időkben imponáló számban jelenhessenek meg Budapesten a külföldi szikvízgyárosok. Enélkül pedig semmi értelme sem volna a kongresszus megrendezésének. A szövetség tehát előbb puhatolódzni fog néhány külföldi szikvízszövetségnél és csak a beérkezett információk után fog határozni. Laptulajdonos a Magyarországi Szikvíz-, Üdítőital- és Ásványvízüzemek Országos Szövetsége. Lapvezér: Frühwirth Mátyás országgyűlési képviselő. Felelős szerkesztő: Dr. Szondy Károly. Szerkesztő és felelős kiadó: Süsz Ödön. Társszerkesztő: Gyárfás Viktor. Ifj. Kellner Ernő könyvnyomdája Budapest, V., Csáky u. 10. 5