A szikvízipar, 1933 (8. évfolyam, 1-11. szám)

1933-01-01 / 1. szám

A SZIKVÍZIPAR tagja híven teljesíti kötelességét az állammal szem­ben, hanem azért is, mert húszezernyi munkásnak ad még kenyeret, 20.000 családot tart el. Az adónál kezdtük és a szikvíziparosság cél­kitűzéseinél, a képesítésnél és a tankveszedelemnél fejeztük be. Ez a három dolog ma igen szoros, csak­nem tragikus összefüggésben van. Az adóemeléseket csak úgy tudja elviselni az összeomlás előtt álló szikvízfront, ha viszont a kormány ellentállóbbá teszi, ha megkönnyíti a helyzetét, ha nyugodtabbá teszi a termelését. Világért sem mondjuk, hogy a szikvíziparosság ezentúl nem fogja teljesíteni adózási kötelességét. Nagyon jól ismerjük ezt a tisztes iparágat, bízvást mondhatjuk tehát, hogy minden egyes szikvízipa­­ros kitart a legvégsőkig, amíg csak össze nem rop­pan, — az államhatalomnak érdeke és kötelessége azonban ezt még idejében megakadályozni. Az adó­morálban, valljuk és hisszük, sőt ígérjük is, ezután sem lesz hiba. De méltányosságot, lojalitást, elisme­rést kérünk. A kormány végre nyúljon hóna alá a küzködő szikvíziparosságnak és adja meg azt, amit ma már létfenntartásból kér, a képesítést és a tank­veszedelem megszüntetését. Nemzetközi szikvízkongresszus Budapesten Az értékes terv fölött rövidesen dönt a Szövetség — A Budapesti Nemzetközi Vásár támogatja az üdvös eszmét — A Szikvízipar tudósítójától ■— Érdekes és megszívlelésre méltó terv merült fel, amelynek megvalósulása esetleg egy kalap alá hozná az egyes országok szikvízszövetségeit, de még a leg­rosszabb esetben is közvetlen kapcsolatot teremtene közöttük. Felmerült a terve egy nemzetközi szik­­vízkongresszusnak, amely a budapesti nemzetközi vásár tartama alatt, május 6-tól május 15-ig tartaná az üléseit. A terv propagálói azzal érvelnek, hogy a kongresszus alkalmat adna egy egységes manifesztációra részben a szikvíz mellett, részben pedig az egységes törvényszabá­lyozás érdekében. A magyar szikvíziparosság szempontjából valóban nagyon üdvös volna egy ilyen nemzetközi kongresz­­szus, mert tanácskozásaiból nyilvánosságra kerülne az, amit mi már régen hangoztatunk, hogy a külföldnek csaknem valamennyi államá­ban, de kiváltképpen a szomszédos orszá­gokban összehasonlíthatatlanul védettebb helyzetben van ez az oly fontos iparág, mint nálunk. Külföldön ugyanis végtelenül nagy súlyt helyeznek a hygiene érvényesülésére, külföldön valóban érvé­nyesítik a szempontot, hogy ez a legolcsóbb üdítő­ital el is jusson a szegényebb néposztályokhoz, mindenképpen arra törekednek tehát, hogy támo­gassák és elősegítsék a virágzását. A jó és olcsó szikvíz majdnem egyet jelent az egészséggel, mert ott is egészséges itallal látja el a lakosságot, ahol a kutak nem adnak jó vizet. Nálunk Magyarországon, ahol az Országos Rocke­feller Intézet kimutatása szerint több, mint 20.000 kút vize ihatatlan, egyenesen nemzetfontosságú volna ennek a kérdés­nek a szabályozása és a szikvíz állami védelme. A nemzetközi szikvízkongresszus természetesen hangot adna mindennek. Nem a magyar szikvízszövetség, nem szakmánk lapja „A Szikvízipar” harsogná te­hát, hanem az Európa minden részéből összesereg­­lett szikvizes társadalom, amelynek az állásfogla­lása remélhetően meghallgatásra is találna. Mondani sem kell, hogy technikai problémákkal is foglalkozna a kongresszus, amely így kiinduló pontja lehetne az egész szakma megújhodásának. Beszélgettünk Hallossy Istvánnal, a Nemzetközi Vásár igazgató­jával, aki a legnagyobb örömmel iktatná be a nem­zetközi szikvízkongresszust a vásár programmjába. Hallossy nyilatkozata így hangzik: — A nemzetközi vásár tartama alatt egész se­reg nemzetközi kongresszus fog lezajlani Budapesten. Nagy örömmel vállalkoznék a szikvízkongresszus lebonyolítására. Természetesen a Vásár minden ren­delkezésére álló eszközzel, utazási és más kedvez­ményekkel könnyítené meg a külföldi szikvízgyáro­­sok ideutazását és budapesti tartózkodását. Még ta­nácskozási termet is adnánk a kongresszus céljaira. De gondoskodnánk arról is, hogy a napi sajtó a ta­nácskozásokról hírt adjon. A szikvízszövetség vezetősége rokonszenvvel foglalkozik az érdekes tervvel, de még nem döntött arról, hogy megrendezi-e? Az időpont ugyanis nem látszik egészen alkalmasnak, mert nem egészen bi­zonyos, hogy a mostani devizazárlatos időkben im­ponáló számban jelenhessenek meg Budapesten a külföldi szikvízgyárosok. Enélkül pedig semmi ér­telme sem volna a kongresszus megrendezésének. A szövetség tehát előbb puhatolódzni fog néhány kül­földi szikvízszövetségnél és csak a beérkezett infor­­mációk után fog határozni. Laptulajdonos a Magyarországi Szikvíz-, Üdítőital- és Ásványvízüzemek Országos Szövetsége. Lapvezér: Frühwirth Mátyás országgyűlési képviselő. Felelős szerkesztő: Dr. Szondy Károly. Szerkesztő és felelős kiadó: Süsz Ödön. Társszerkesztő: Gyárfás Viktor. Ifj. Kellner Ernő könyvnyomdája Budapest, V., Csáky­ u. 10. 5

Next