Technika, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)
1935-12-01 / 10. szám
144 Hírek Iparügyi minisztériumi kinevezések. A Kormányzó a m. kir. iparügyi miniszter előterjesztésére Tóry Gergely miniszteri osztályfőnök részére az államtitkári címet, Jakabffy Zoltán miniszteri tanácsos részére a miniszteri osztályfőnöki címet és jelleget, nagybányai vitéz Horthy István állami gépgyári vezérigazgató-helyettesnek a miniszteri tanácsosi címet, továbbá Mirnyák József és Novák Ervin miniszteri főmérnökök részére a miniszteri tanácsosi címet és jelleget adományozta. A Fővárosi Közmunkák Tanácsának új alelnöke, Dr. Álgyay-Hubert Pál miniszteri osztálytanácsosi címmel és jelleggelfelruházott kereskedelem- és közlekedésügyi minisztériumi műszaki tanácsost a Fővárosi Közmunkák Tanácsának alelnökévé nevezték ki. Álgyay- Hubert Pál dr. mérnöki pályafutását a Műegyetemen kezdte, ahol először tanársegéd, majd adjunktus lett és 1925- ben avatták a műszaki tudományok doktorává. Egy év múlva a kereskedelemügyi minisztériumba főmérnökké nevezték ki és az akkori miniszter úgy döntött, hogy az új borárostéri Horthy Miklós-Dunahidai Álgyay- Hubert Pál dr. tervei szerint építsék meg. 1934. év őszén a minisztériumban a Dunahídépítések szakosztályának vezetésével bízták meg és ebben a minőségben vezette a boráros téri Horthy Miklós-híd építési munkáit; az ő vezetésével készítette el a minisztérium a híd pesti feljárójának és a Boráros-tér rendezésének terveit. A vezetése alatt álló szakosztállyal 1935. év első felében kidolgoztatta a Margit híd átépítési munkáinak terveit, melyeknek eredményeként ez a műszaki szempontból igen nehéz építkezés az ő irányításával még ugyanazon év derekán meg is indult és a munkák legnehezebb részét, az alépítményeket az év végére sikerült is az előirányzott rövid idő alatt befejezni. Álgyay-Hubert Pál dr. már évek óta hivatalos működésén kívül a legbehatóbban foglalkozik a hidakkal összefüggő városrendezési és közlekedési problémákkal. Mint előadó részt vett a magasépítésekre vonatkozó új vasbetonszabályzat kidolgozásában, melyért a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet a nagy ezüstéremmel jutalmazta, tudományos és irodalmi munkásságáért pedig a Hollán-díjjal tüntették ki. A mérnöki munka nem lehet versenytárgyalás anyaga. A belügyminiszter elvi jelentőségű határozatot hozott, amely a mérnöki munka nagyobb megbecsülését célozza és így nemcsak a mérnököket, hanem a munkaadókat is érinti. Egyik pestmegyei község szabályozási terv kidolgozására adott megbízást, a vármegye kisgyűlése azonban megsemmisítette a határozatot azzal az indokolással, hogy a pályázókat nem hívták fel ajánlattételre. A megbízott mérnök felülvizsgálati kérelemmel élt a határozat ellen s a belügyminiszter, aki a Budapesti Mérnöki Kamarát is meghallgatta a következő véghatározatot hozta: „A mérnöki munkának versenytárgyalás útján való biztosítása nem helyénvaló, mert a mérnöki szellemi munka elvégzésére való ajánlkozást nem lehet az ajánlati összeg olcsósága szerint elbírálni, hanem az elvégzendő munkálatok körülírása mellett, az azok elvégzéséért fizetendő tiszteletdíj összegét érdektelen szakértői eljárással előre meg kell állapítani, de nem szabad a műszaki feltételek és a munka rovására a mérnöki szellemi munkáért fizetendő összeget verseny tárgyává tenni.“ Megalakult a Horthy Miklós Kollégium Barátainak Köre. 1935. december hó 6-án a Kormányzó Úr ő Főméltósága nevenapján a budapesti Horthy Miklós Kollégium volt tagjainak igen régi óhaja valósult meg akkor, amikor megalapították a Kollégium Barátainak Körét. Dr. Molnár Andor min. o. tanácsos a kultuszminiszter úr képviseletében, valamint dr. Csorna Kálmán a Kollégium igazgatója jelenlétében szép számban jelentek meg a közgyűlésen a kollégiumnak vidéki és budapesti volt tagjai. Az ülésen nagyszámban képviselték magukat a Kollégium jelenlegi tagjai is. A közgyűlés az egyesület elnökévé egyhangúlag dr. Jánky Gyula min. fogalmazót választotta meg. Az alapszabályok felolvasása és jóváhagyása után a közgyűlés a következő tisztikart választotta meg: Alelnök: Bardócz Árpád oki. gépészmérnök. Főtitkár: Alber Tibor oki. gépészmérnök. Titkár: dr. Ronczik Sándor. Pénztáros: Pallos Lajos oki. gépészmérnök. Ellenőr: Flór László oki. közgazdász. Az egyesület célja a régi baráti kapcsolatok felújítása, valamint a mindenkori tagok szellemi és anyagi téren való támogatása. Ezúton is felkérünk minden volt kollégiumi tagot, hogy a baráti kör megalapításáról volt kollégiumi ismerőseiket értesítsék és címüket közöljék az egyesület titkárságával. Budapest, IX., Üllői út 51. (Horthy Miklós Kollégium). Telefon: 44—6—60. Az angol könnyű Diesel-motor. Az „Industrial Britain“ című angol érdekképviseleti lap jelentése szerint egy ismert angol autógyár (L. Gardner) új Dieselmotort szerkesztett, amely jól bevált középnagyságú személy- és sportautók részére. Az új Diesel-motort nagy sikerrel próbálták ki egy Lagonda-sportautóban. Az új motor üzemköltségei mérföldenként átlag mindössze 1 pennyre rúgnak, noha a próbaúton nehéz hegyiszakaszokon át kellett célba érnie. Eddig Dieselmotorokat csak nehéz teherautóknál és autóbuszoknál tartották üzemben, a próbaút alapján azonban a Gardner-gyár máris megrendeléseket kapott és az angol szakértők most már arra számítanak, hogy a Dieselmotor a könnyű személyautógyártásban belátható időn belül éppen olyan gyors sikereket fog elérni, mint az utóbbi években minden országban a nehéz teherautógyártás terén elért Ford Ausztráliában is gyárat épít. A kanadai Ford Motor Co. elnökének az új gyártelepek létesítésére vonatkozó jelentése szerint az ausztráliai Sydney és Melbourne városokban Ford-telepek létesülnek, egy millió dolláros befektetéssel. A két új ausztráliai Fordgyár a kanadai Ford-autógyár alvázaiból és alkatrészeiből állítja majd össze az új Ford-autókat. A Diesel-motoros teherautók elterjedése Németországban. A hivatalos német autókimutatásokban csak 1934. év második felében kezdték külön nyilvántartani a Diesel-motoros gépjárműveket. 1935. július 1-én Németországban 20.314 teherautó és autóbusz volt üzemben Diesel-motorral. A kimutatásban azonban nincsenek benne a Diesel-motoros traktorok, amelyek számát mintegy 50.000-re becsülik. Szerkezetek Röntgen-vizsgálata. Németországban az épületek szilárdsági vizsgálatára újabban Röntgenkészülékeket használnak. Különleges Röntgen-kocsija van az állami anyagvizsgáló intézetnek, amely a mozgó készüléket a megvizsgálandó épülethez kiküldi. Magas épületek, vasúti hidak, hajók, emelőszerkezetek és mozdonyok igen eredményesen vizsgáltattak meg. Különösen a hegesztések, szegecselések és egyéb illesztések helyeiről ad pontos és megbízható képeket, melyek megmutatják az anyag esetleges hibáit. A készülék olyan pontosan és megbízhatóan működik, hogy a megvizsgált szerkezeti anyag legkisebb hibáit is megmutatja. A készülékkel az épületek átvilágítása a legteljesebb megnyugtatást nyújtja a hibátlanul készült szerkezetek teherbíróságát illetőleg. HUNGÁRIA Magyar Technikusok Lapja mérnök érdekekért küzd, mérnök híreket közöl. Megjelenik 2 hetenkint. Hungarista dominusoknak évi 2.40 P. M. kir. József Nádor Műegyetem, Med. Techn. Intézet nyomdája (Budapest, XI., Műegyetem-rakpart ,3.). — 3024.