Tejgazdasági Szemle, 1930 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1930-01-15 / 1. szám
O ALFA LAVAL SEPARATOROK hideg és előmelegített tej, savó stb. részére ASTRA HŰTŐBERENDEZÉSEK ÉS TEJGAZDASÁGI GÉPEK Mindennemű gép, bádogedény, eszköz és cikk, továbbá eredeti dr. Blumenthal-féle sajtoltópor, vaj- és sajtfesték állandóan raktáron tejértékesítő és feldolgozó üzemek részére Rendkívül kedvező fizetési feltételek: Alfa Qonarstar Pt Ramianoot Gyárosiroda: I.Csurgói-ut 15 Telefon: La 10—31 Hild OG|Jdld(UII nr. DUlldpdel Városi üzlet: IX. Ráday-u. 12 Telefon: Aut. sei—21 A fejés a gyapjúminőségre nincsen káros hatással, a mennyiség pedig jelentéktelenül csökken. Dr. Jónap, kit Dicházán birtokán felkerestünk, behatóan foglalkozott e kérdéssel és erre vonatkozó német és magyar lapokban (Köztelek) megjelent közleményeiben számszerűen kimutatta, hogy a juhsajt értéke lényegesen nagyobb, mint amit gyapjúsúlyban veszítünk, ha fejjük a juhokat. A mai alacsony gyapjúárak mellett a fésűsgyapjas juhoknál nagyobb haszonra tehet szert a gazda, ha feji a juhokat. Dr. Jónap nézete szerint azonban nem volna érdemes kimondottan fejős juhfajtákra, pl. fhez, vagy másra áttérni, vagy keresztezni, mert e juhok durvák, gyapja nem oly keresett, mint az A vagy A A gyapjú. E tekintetben gazdáinkat fel kellene világosítani, propagandát kellene indítani, röpiratok, előadások, kamara stb. révén. Hogy a felvilágosító propaganda mit tesz, arra példa, hogy dr. Jónapnak a Köztelekben megjelent közleményei nyomán néhány dunántúli uradalom vezette be a juhok fejését jó eredménnyel A gomolyakészítés helyes módjának tanítására, terjesztésére nézetem szerint egyedül célhoz vezető mód, hogy vándoroktatókat alkalmazzunk. Ezek járjanak hívásra vagy hívás nélkül nyárról-nyárra, gazdaságrólgazdaságra és gyakorlatilag mutassák be, tanítsák a helyes gomolykészítést és irtsák a mostani hibákat, bajokat. Ha a „Mezőg. Kamarák“ nem tartanák ezt feladatuknak, az államnak kellene ilyen vándoroktatókat a gomolyakészítés fő körleteibe tenni. Talán a gomolyakészítő asszonyok, leányok itt-ott egy rövid tanfolyamra is össze volnának hozhatók, ahol azonban nem elméleti előadásokkal, hanem gyakorlatilag kell tanítani, hogyan csinálják helyesen a gomolyát, juhsajtot. Röpiratok, füzetek ezeknél nem jönnek szóba, mert a juhászok legtöbbje talán nem is tud olvasni, írni. Mintajuhászatot is kellene mielőbb megfelelő helyeken létesíteni. Ma sehol a juhtejgazdasággal behatóbban, speciálisabban nem foglalkozik senki, csak egészen mellékesen egyebek mellett. Valahol tehát intenzíven foglalkoznunk kell a juhtejgazdasággal összefüggő kérdésekkel, erre egyes földmívesiskolák (Jászberény, Karcag, Kecskemét) fekvésüknél fogva nagyon kínálkoznak. Itt kell mintajuhászatokat létesíteni. Itt lehetne azután a tejgazdasági kísérleti állomás irányítása mellett elvégezni azokat a kísérleteket is, melyek célja az oltó, fölözés, különféle gyakorlatban levő készítési eljárások közül a legmegfelelőbbeket kiválasztani, tisztáznák a gomolyaérlelés kérdéseit, stb., stb. Nekünk itt Moson megyében alkalmunk e kérdések kutató kísérleti tisztázására nincsen, itt az egész megyében nem áll rendelkezésünkre fésüsbirka-tej, hogy ezeket a kísérleteket itt lehetne elvégezni. Azonban innen is egész jól vezethetnék, irányíthatnák a kísérleteket és elvégezhetnék az azokkal kapcsolatosan felmerülő kémiai és bakteriológiai vizsgálatokat is. Végül úgy a termelőnél a juhtejgazdaság fejlesztése, mint a gomolyakészítés helyes útra terelése érdekében szükségünk volna még egy szervezetre, hogy kiemeljük gazdaságunk ezen eddig elhanyagolt ágát, mely megérdemli, hogy vele foglalkozzunk (a csehszlovák export kiszorítása, a jövedelmezőbb juhtenyésztés a fő indokai). Máról-holnapra ugyanis egynéhány intézkedéssel, egy pár rendelettel és utasítással egy gazdasági ág sem fejleszthető, tehát a juhtejgazdaság sem. Hisz láttuk, részben mélyreható gazdasági, üzemi okok játszódnak közre, hogy ez a termelési ág ma ott oly elhanyagolt. Rendszeres, kitartó, évekre terjedő munkára van itt szükség és ez e téren is csak úgy vehető fel, mint ahogy ez másutt más gazdasági ágazatokban már folyik. Amint megvannak már külső orgánumai a szőlő- és borgazdaságnak, a méhészetnek, selyemtenyésztésnek, felügyelőségek alakjában, vagy egyes növényeknek (pl. burgonyának) külön szakemberei, úgy a juhtejgazdaság érdekében is kellene mielőbb egy hasonló szervezetit létesítenünk. Sajnos, a helyzet ma nálunk az, hogy még a tehéntejgazdaság sem rendelkezik oly külső állami szervekkel (konzulens, tanácsadó, felügyelő), melyek ma már minden államban léteznek, amelyeknek a külföldi tejgazdaság oly végtelen sokat köszönhet és melyet nem tudna nélkülözni sem. Ezt a szervezetet meg kellene sürgősen teremtenünk és ezzel kapcsolatban a juhtejgazdaságot szolgáló szervezetet is. A „Köztelekében e szervezetet már évekkel ezelőtt ismertettem és nemrég újra a „Tejgazdasági Szemlében“. Ha ez is meglesz és meglesznek a fent említettek, a mintajuhtejgazdaságok, vándoroktatók, esetleg tanfolyamok, úgy ezek kifejthetik azt a munkát, mely a juhtejgazdaságot a mai primitív, ősi mivoltából kiemeli a kor színvonalára. Ilyen szervek nélkül azonban soká vagy örökre megmarad ott, ahol van. TEJGAZDASÁGI SZEMLE 1930 január 15 Megjelent a Tejgazdasági Zsebkönyv 1930. Tartalmazza a 19 000/1925 sz. f. m. rendelet teljes szövegét. Benne van az uj bővített címtár is. Ára finom vászonkötésben 4 pengő. — Megrendelhető a kiadóhivatalunkban.