Textil-Ipar, 1938 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1938-09-23 / 19. szám

Textil-Ipar Újság, 1938 szeptember 23 MAGYAR MINTA — MAGYAR „DIADAL" Már az első magyar ízlésű divatbemu­tatókon kitűnt, hogy igazi sikere azok­nak a ruháknak volt, amelyeknek a kel­méje is magyaros stílusban készült. Nem elég a csodaszép hímzés, a káprázatos gyöngyözés, a páratlanul szép magyaros divatot a mindenki által megvásárol­ható, magyaros mintájú olcsó textiliák népszerűsíthetik csak. A szalonok és gyá­rosok is rájöttek már erre — mi már régen tudtuk és hangoztattuk. A magyar textilipar, amely a múlt­ban is mindig átérezte, hogy mi a kö­telessége, a honi viselet megkedvelteté­­sének gondolatát is igyekszik állandóan felszínen tartani és már évek óta pró­bálkozik az üde, virágmintás anyagok­kal. Csakhamar bebizonyosodott azonban, hogy ha nem akarnak sablonossá, unal­massá válni, ha nem akarnak más nem­zetek népművészetének hatása alá ke­rülni, akkor az egyszerű, szinte gyer­mekesen primitív és mégis döbbenetes erejű falusi népművészethez kell vissza­térni. Nem az agyonreklámozott, folyton em­legetett vidékeink hímzéseit, kézimun­káit kell utánozni — bár ezek egyébként gyönyörűek, csakhogy aligha lehetne a gyáriparnak velük újat produkálni. — Áhitatos lélekkel bele kell illeszkedni az érintetlen lelkű, könnyen síró, köny­­nyen nevető, földet túró magyarok ér­­zésvilágába, akik beszélgetnek a fákkal, jóban vannak a virágokkal, értik a for­rások vidám csacsogását, még a felhők járásából is tudnak olvasni, akik nagyon sokat tudnak mesélni annak, aki meg­hallgatja őket a csodálatos, örökszép természetről. Álmodó, gyermeklelkű, mesevilágban élő nép a magyar. Nem tudni, kinél, hogyan, mikor születtek meg a fantasz­tikus, soha nem ismert, sehol nem lá­tott virágok, fák, indák, madarak... Egyszerre csak élni, pompázni kezdtek e támadóink vasárnapos cifraszürein, gö­löncsérmestereink remekbe készült kor­sóin, tányérkáin, rozmaringszagú lányok habos ünneplőjén, falusi tisztaszobák féltve őrzött menyasszonyládáján, s el­választhatatlanul hozzáfonódtak a ma­gyar népi élet minden kis megnyilvánu­lásához. A Kispesti Textilgyár gyönyörű ma­gyaros flanellanyagait már több izben is­mertettük olvasóink előtt, de nem tud­juk eléggé dicsérni azt a kitűnő érzé­ket, fölényes hozzáértést s főként szere- PETYON ÉS BRODY kézmű- és damasztáru, nagykereskedés BUDAPEST, VI. PAULA­Y EDE-U. 7 tetet, ahogyan ez a kitűnő vállalat hozzányúlt a nehéz, könnyen túlzásokra csábító feladathoz. Amilyen kimeríthetet­len a szárnyaló népi fantázia kincses­háza, olyan gazdag a Kistext magyaros együttese is. Még alig írtunk a tulipános rajzú és a táncoló figurális mintákról, amikor most megjelent egy új magyar mintás flanellkreáció. Ha az előző kettő szép, sőt gyönyörű volt, akkor ennél a har­madiknál már nem is találunk jelzőket. Virágok, amiket soha nem láttunk, is­merős mosollyal, barátságosan integetnek felénk kacskaringós indák, futókák kö­zül. Látszólag rendetlen összevisszaság­ban, kavargó színű káoszban, szinte oda­dobálták őket a sötét mezőre, aztán a külön-külön élénk árnyalatok megszelí­dülnek, elcsendesednek, s lágy, harmo­nikus virágfantáziává olvadnak egybe. Mintha csak a halhatatlan Munkácsy »Tulipános ládáját« folynák körül az ezerkarú indák, amelyek álomban szüle­tett, nem létező csillagvirágot, rozma­ringot, rezedát, meg tátikát, stilizált nap­raforgókat, ezerszinti húsos tulipánokat teremnek. Kalocsai »gondolat után« festő asszonyok tudják ennek a titkát! Hogyan kell ennyi-ennyi szint egymás mellé rakni, kökénykék szirmokat hófehér meg sárga pettyekkel szépen kicirkalmazni, tarajos levelekkel körülfodrozni. Honnan vették a virágaikat, a színeiket, a tu­dományukat ". Hiszen ha tudnák!... Ta­nulgatta leány az anyjától, az meg a nagyanyjától. A szívükben, a kérges ke­zükben van minden minta. Bizonyos, hogy a Kistext tőlük is so­kat tanult, amikor ezt a gyönyörű, szín­­pompás anyagot megtervezte. De hogy ez a harmadik minta is megszülessen, ahhoz az a szeretet kellett és lelkesedés, amellyel minden igazán szépért lelkesedő kereskedőtársadalmunk az első kettőt fogadta. Miért lett népszerű Ausztriában, sőt az egész világon a dirndli? Mert egy hegyekben, hófehér havasok között élő nép, Tirol tiszta lelkét, jódlizó vidám­ságát hozta el a kormos városok szürke életébe. A mi bűbájos, figurás, virág­­erdős anyagainkat is azért fogja meg­szeretni, aki csak egyszer is meglátja, mert ringó búzatáblák, badacsonyi szü­retek, szénaillatos, csillagos magyar es­ték, ragyogó magyar Délibáb mosolyog róluk. Úgy tudjuk, tavasszal a könnyű kel­méken is találkozunk majd a Kistext kollekcióban újabb és újabb magyaros mintákkal. Már előre is tudjuk, mindenki és mindenütt szeretettel várja őket, mokban élénkült meg némileg. A textilterme­lés például az Északamerikai Egyesült Álla­mokban 1938 első felében 37, Csehszlovákiá­ban 32%/o-kal volt kisebb, mint 1937 azonos időszakában. Nagybritanniában a pamutfonó­dák 1938 júniusában termelőképességüknek csu­pán 50%-át használhatták ki, a márciusi 65 és az 1937 júniusi 926/6-os kapacitáskihasz­náltsággal szemben, s a gyapjúiparban a munkanélküliség aránya ugyanezekben az idő­szakokban 23, 21, illetőleg 8%-os volt. A textilnyersanyagok áralakulását a fogyasztás csökkenése kedvezőtlenül befolyásolta. A legújabb magyaros „Diadal’ minta LEGSZEBB FEN­FI ASZNKII LAJOS c­ég _ ÿ MIXTACÍYÚ STEMÉL­YEIJEN Üm.VPEST.V.DEÁK FERENC-TÉR - 5 120 millió pengővel nagyobb a mezőgaz­daság pénzbevétele Mi jut ebből textilbevásárlásra? A Gazdaságkutató Intézet legújabb je­lentése kedvező színben látja a helyze­tet. Megállapítja, hogy a konjunktúra 1938 második negyedében hazánkban is rosszabbodott ugyan, de azóta a nagy­szabású állami megrendelések és a me­zőgazdaság számottevően javult helyzete nyomán újból megélénkült. A munkás­létszám újabb csúcspontot ért el. A mezőgazdaság valamennyi bevételi forrását átvizsgálva, arra az eredményre jut a Gazdaságkutató, hogy a gazdál­kodó réteg pénzbevétele az 1938—39. gazdasági évben előreláthatólag kereken 120 millió pengővel, 126­0-kal nagyobb lesz, mint az elmúlt gazdasági évben. A kilátások kedvező megítélésére utaló megfontolások mellett természetesen utal arra is, hogy a gazdasági élet bizonyos területein és vonatkozásaiban depresszív erők is érvényesülhetnek. Különösen ak­kor, ha a világgazdasági helyzet tavaly megindult rosszabbodása folytatódnék s ennek következtében az árszint csök­kenne és a kiviteli lehetőségek romla­nának. Világszerte fékezik a textil­­termelést Nos az­ árszint csökkenés a textlonyersanya­­gok frontján az utóbbi időben majdnem ma­radéktalanul érvényesült. Részben ennek tu­lajdonítható, amint erről a Textil-Ipar Újság külföldi tudósítóitól befutó jelentések alapján ismételten megemlékezett, hogy a textilipari termelés 1937. ősz óta az egész világon — Németországot és Olaszországot kivéve — csökkent és júliusban csak az Egyesült Álla­­ m­ oldal Lanyhuló nyersanyag­jegyzések A nyerspamut ára 1937 novembertől 1928 március közepéig tartó emelkedés után, má­jus végéig ismét számottevően csökkent. Ek­kor már néhány %-kal alacsonyabb volt a novemberi mélypontnál is és 12%-kal ala­csonyabb, mint 1938 március közepén. Ár­vesztesége az 1937 márciusi csúcsponttal szemben 47%-ot tett. A március-májusi ár­veszteséget a statisztikai helyzet indokolja. A pamutfogyasztás úgy Amerikában, mint a legtöbb európai­ államban 1938 folyamán csök­kent. Japánnak világviszonylatban is nagy­arányú pamutfogyasztása a háborús viszo­nyok következtében szintén nagymértékben összezsugorodott: 1938 első 5 hónapjában 60 százalékkal kevesebb nyerspamutot importált, mint az előző évben. Anglia nyerspamutbe­­hozatala 1938 első felében kereken 20 %-kal maradt az 1937. évi behozatal mögött. Ame­rika pamutfogyasztása, noha június óta már ismét némileg megélénkült, 1938 első felében 376/o-kal volt kisebb, mint egy évvel koráb­ban. A világ látható nyerspamutkészletei csak igen vontatottan csökkentek; június végén csak 17%-kal voltak kisebbek a decemberi csúcs­pontnál, míg egy évvel korábban e két idő­pont között csaknem 50 f f­okkal kisebbedtek. Az Egyesült Államok 1938. évi pamuttermelése a sikeresen keresztülvitt korlátozó intézkedé­sek következtében, a legutolsó becslések sze­rint, csak 11 Уз millió bálát tesz, kereken 40 százalékkal kevesebbet az előző évi rekord­­termésnél. A többi pamuttermő ország vár­ható termését az eddig beérkezett termés­jelentések alapján 15,5 millió bálára becsülik. A világ pamutfogyasztása az elmúlt 5 év átlagában 27,3 millió bálára rúgott. Ebből az következik, hogy — hacsak a gazdasági vi­szonyok jelentősen meg nem javulnak és a fogyasztási javak iránti kereslet nem élénkül meg jelentősen — az 1937. évi 23 millió bálára becsült, termésáthozat még hosszú ideig nyomni fogja a piacot. A termésáthozat nagy­ságának megítélése szempontjából érdekes, hogy a termésáthozat a válság mély idején csak 18,3 millió bála volt, a normális ter­mésáthozat pedig 11 millió bála. A pamutárak a változott helyzet ellenére június elején Amerikában újból emelkedni kezd­tek és július végéig csaknem 10%-kal drágul­tak. Ezt az emelkedő árirányzatot több körül­mény magyarázza meg. A késő tavaszi hóna­pokban a pamutipar újból fokozta termelé­sét és mert nem voltak nagy nyerspamut­készletei, jelentős vásárlásokat eszközölt. A pamut árszilárdulásának irányában hatott to­vábbá az is, hogy az amerikai termelők el­adásaiknál tartózkodóan viselkedtek, mert arra számítottak, hogy a legközelebbi jövőben sor kerül a termeléskorlátozás kárpótlására szánt 130 millió dollár kifizetésére. De a pamutárak irányzata az utolsó hetekben újból ellanyhult. A gyapjút nagy mennyiség­ben használják föl hadfel­szerelési célokra .­­ A gyapjú ára 1938 január óta, a május folyamán bekövetkeze­­ át­meneti cse­rély drágulástól el­e­­kintve, június vé­géig változatlan maradt és csak július folyamán emelkedett 8%-kal. A gyapjú helyzete a pamuténál lényegesen kedvezőbb. A pamut legnagyobb árvesztesége 50%, a gyapjúé pedig csak 35% volt. Július végén a pamut ára még mindig 42%-kal, míg a gyapjúé csak 30%-kal volt kisebb az 1937 márciusi csúcspontnál. A gyapjú statisztikai helyzete is kedvezőbb a pamuténál. A gyapjú fogyasztás csökkenése nem olyan általános, mint a pan­etfogyasztásé, mert a gyapjuárut nagymértékben használják fel hadfelszerelési célokra. Ausztráliának az 1937. évi hozamá­ból ugyan 238.000 bála eladatlan készlete ma­radt az előző évi kerek 48.000 bálával szem­ben s emellett a többi gyapjutermelő ország készletei is nagyobbak, mint az előző évben. De mert az ausztráliai gyapjtnyit­ás 1938. évi eredménye a hosszantartó szárazság követ.

Next