Textil-Ipar, 1938 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1938-01-14 / 1. szám
Middling Universal Standard Joko newyorki jegyzése per libra, aranycentekben (zárójelben dollárcentekben): Január 3-án 4.95 (8.38), 4-én 4.98 (8.46), 5-én 5.00 (8.48), 6-án 5.04 (8.58), 7-én 5.06 (8.58), 8-án 5.07 (8.59), 10-én és 11-én 5.09 (8.62). Alexandria, Talari , egy aranydollár, pro kanta!’ , 44.9 kg. Sakellaridis 1938 januári szállításra január 8-án 14.38, márciusra 14.41, májusra 14.46. Ashmuni februárra 10.35, áprilisra 10.36, júniusra 10.41, októberre 10.54. Giza 7 januárra 13.10, márciusra 13.07, májusra 13.06, novemberre 13.17. WYWJV Bradford! gyapjúindex Ebből a táblázatból az tűnik ki, hogy az évi átlag aranyértékét alapul véve, 1937-ben 2060- kal volt magasabb az átlagár, mint 1936-ban. CSEHSZLOVÁKIA KONFEKCIÓS IPARÁBAN NUMERUS CLAUSUST LÉPTETTEK ÉLETBE. Újabb ruhagyárak csak a kereskedelmi minisztérium engedélyével helyezhetők üzembe, sőt a meglévő gyárak üzembővítéseit, régi gépeik kicserélését, a gépberendezés felújítását és újabb, nem szakképzett munkások beállítását is állami engedélyhez kötötték. Az eddig kézierővel végzett háziipari munkának gépi erővel való pótlásához is engedélyt kell kérni. A törvény rendelkezései 1939. év végéig érvényesek. * A CSEHSZLOVÁK GYAPJÚIPAR helyzete korántsem mondható rózsásnak. A költséges, meszsze földet behálózó utaztatások ellenére sem tudták az export nagymérvű hányati ását meglassítani. (1929 januártól novemberig 1082 millió, 1937 azonos időszakában pedig mindöszsze 205 millió cseh korona értékű gyapjúárut exportáltak.) A belföldi forgalom is stagnál egy idő óta. * A Lugosi Textilipar — amint azt a Textil-Ipar Újság régebben jelentette — 12.400 orsós pamutfonódát létesít. A 30 millió lej értékű gépberendezést a gyapjúszövőgyár épületeiben állítják fel. A gyapjúüzemet pedig Bukarestbe helyezik át. * ROMANIA 1934-ben 246.270 q, 1935-ben 227.000 q, 1936-ban 292.000 q kendert termelt. A lentermelés 75.000 q-áról 95.000 q-ra, illetve 118.000 q-ára duzzadt. * A román konjunktúrakutató intézet adatai szerint a román textilipar termelése 1937-ben — az előző évvel szemben — általában 7,8°-okal emelkedett. A fejlődés nyilván még nagyobb lett volna, ha a drágulás nem fékezi a keresletet. A pamutipar produkciója 16.5, a selyem- és a műselyemiparé ЗОо/o-kal emelkedett, noha utóbbi iparág aránylag még csak kisebb mennyiségeket állít elő. Ezzel szemben a román gyapjúipar termelése 7.2 o/o-kal csökkent, a gyapjucikkek raktárkészletei viszont 12.3 o/o-kal növekedtek. A gyapjúszövedékre hátrányosan hatott viszsza a gyapjucikkeket fogyasztó városi lakosság vásárlóképességének leromlása. A finomabb gyapjúkelmék forgalma minimumra redukálódott, mert ezek fogyasztói a rendkívüli kedvezményekkel élve, kiutaztak a párisi világkiállításra, mely alkalommal igen sokan külföldön szerezték be téli ruházati cikkeiket. * ROMÁNIÁBAN, a pamutfonálkereskedők és importőrök válságos helyzetbe jutottak, mert a kontingentálási bizottság kb. fél esztendő óta nem adott fonálbehozatalra engedélyt. A kereskedők a kompenzációs után importált s a vámhivataloknál tároló tételeket sem vehették még át, így tehát nagy a hiány a főleg háziipari célokra, szőnyegszövésre stb. felhasznált, úgynevezett parasztfonalakban. * ROMÁNIÁBA Ausztria 1935-ben 78.000, 1936- ban 103.000, 1937-ben 75.000 g pamutfonalat exportált. A román hatóságok az utóbbi időben a behozatali engedélyeket csak hosszas huzavona után szolgáltatják ki a román importőröknek. * BELGRÁDBAN azt a hírt kolportálják, hogy áruházalapításokra vonatkozó tilalmat — amely hat héttel ezelőtt járt le — nem hosszabbítják meg. Ezzel lehetővé teszik, hogy a csehszlovák tulajdonosok birtokában lévő »Ta-Ta« áruház újból megnyissa kapuit. Nem lehetetlen, hogy a csehszlovák »Ta-Tá«-nak mihamarább jugoszláv áruház versenytársai támadnak. * LENGYELORSZÁG legújabban hétmérföldes csizmákkal halad a textilipari önellátás útján. Fejleszti mürost- és műselyem iparát. Meghonosítja a tejgyapjútermelést. Nagyobb gondot fordít nemzeti rostjainak, a lennek és kendernek kotonizálására. A lengyel mürost termelés (Sintex, Argona stb.) 1935-ben 322 tonna (1,400.000 zloty értékben), 1936-ban 548 tonna (2,100.000 zloty), 1937 első felében pedig 603 tonna volt (2,200.000 zloty értékben). A műselyemgyártás egyelőre még lassúbb ütemű. A lengyel kereskedelmi minisztérium előirányzata szerint 1938-ban 5500 tonna lent, illetve kendert kolonizálnak. A Sanitál gyártás előirányzata kb. 1100 tonna, a Textra és egyéb marostoké 4500 tonna. A nyersruta importját ez évben 20o/o-kal csökkentik. A kotonizálás eredményességéhez mérten kb. 20—25o/o-kal akarják redukálni a pamut- és a gyapjúimportot. * A csipkeiparáról híres németországi Plauenban divatiskola nyílt meg, mint az Iparművészeti iskola szakosztálya. Az új divatiskola ünnepélyes megnyitása alkalmából divatbemutatót tartottak a plaueni városi színházban. * A NÉMET BIRODALMI gazdasági miniszter engedélyhez kötötte újabb ruházati ipari cégek létesítését. Szűcsárukat, kalapokat, férfi-, fiú- és sportruházati cikkeket, női ruhákat, nyakkendőket, bokavédőket, ernyőket, művirágokat stb. előállító iparvállalatokat Berlinben csak a gazdasági minisztérium engedélyével alapíthatnak. * Az »International Cotton Bulletin« legutóbbi jelentése az újonnan felfedezett textilrostról, a Coline-ról ad hírt, amelyet az amerikai »selyemnövényi« (Asclepias syriaca) a mérsékelt égöv alatt is termelhető, különböző válfajainak rostjából nyernek. Hasonlít a pamuthoz, termelése azonban olcsóbb. Szilárdsága állítólag 40 százalékkal nagyobb, mint a pamuté és megközelíti a lenét. 50 százalék gyapjúval keverve ugyanazt a szilárdságot mutatta, mint a tiszta gigaplúfénál. * Ausztria is a gyapjúönellátás irányában orientálódik. Jelenlegi juhállománya 260.030 darab, amelyet a mezőgazdasági szakértők véleménye szerint könnyen egymillió darabra fejleszthetnének. Az osztrák alpesekben, Karintiában és Tirolban élénk propagandát fejtenek ki a gyapjútermelés fejlesztése érdekében. A gazdáknak nemes tenyészállatokat bocsátanak a rendelkezésükre s a termelt gyapjút részben a háziipar dolgozza majd fel. * Japán konfliktusa az U. S. A.-val még valószínűbbé teszi, hogy 1938-ban az eddigi importnál még nagyobb mennyiségű brazíliai pamutot szereznek majd be, amelynek minősége teljesen kielégíti a japán fonódák igényeit. Külföldi tudósítóink jelentik . • • (1914 július 100)Aranyalapon: i.a ю », ■С г га 5*3 -3 N С * о ^ Г. Я а а о я MH иUh —. U чЗ 1934 december 38 42 54 45 1935 december 48 52 63 54 1936 február 52 55 64 57 Április 54 57 65 59 Június 52 56 65 58 Aug.—szept.—okt. 55 57 66 59 November 61 64 71 65 December 64 68 77 70 1937 január 69 72 81 74 Február 66 69 79 72 Március 71 72 81 74 Április 74 76 85 78 Május 74 77 86 79 Június 72 75 83 77 Július 74 76 84 78 Augusztus 75 77 85 79 Szeptember 70 70 80 73 Október 62 64 74 67 November 55 56 68 60 December 56 58 68 61 Érdekes összefüggést mutat az évi átlagoknak ranyértékben kiszámított alakulása : 3 (0 О)X S ►» .3 Я 4S “ ЯЯ V о а с о я Ut со U. -2 иЗ 1931 53 64 83 67 1932 40 47 62 50 1933 48 54 64 55 1934 49 54 64 56 1935 43 47 58 49 1936 55 58 67 60 1937 68 70 79 72 Pamutíonaí árak* Minőség Szám Dollárcent per kg. à 5.78 P Amerika la 20 52.3 1» n 30 58.3 »» n 40 71.6 Makó kártolt 20 60.3 fi Makó szuperkártolt 3 centtel drágább Makó fésült a kártoltnál 10 centtel drágább 40 73.8 Bengál 6-10 42 M Vigogne 12 43 príma nyersfehér 1 %, 40-42 színes 11 „ 44-46 színes 14 „ 50-52 fekete, szürke 11 „ 42-44 fekete, szürke 14 „ 48-50 fekete (Zeuggyártásra) nyers-fehér flanel 6V2 „ 28-30 gyártására la. sötét fehér, bar-6Va „ 35 -371/2 chend gyártására Ha. sötét fehér, bar-10 35-37 chend gyártására 10 „ 32-34V2 * Tájékoztató árak lapmegjelenés előtt két nappal, a rendes fonókondiciók mellett. Flórfonat árak változatlanok, a piac üzletiben Nyersáru árak Árak középminőségű árura értendők, nagybani vételnél, nettó plusz 15% fázisadó. Nyolc napon belül 46/6, 30 napon belül 3% pénztári engedmény. Szélesség Beállítás Ára per m 63 % 13/12 20/20 0.35 — 0.37 78 % 15/15 20/20 0.47 — 0.48 86 %,_ 0.52 — 0.54 86 % 21/21 30/30 0.60 — 0.63 82 % 18/18 20/20 0.60 — 0.63 76 % 15/15 16/16 0.58 — 0.60 156 % 15/15 16/16 1.18 — 1.22 192 % 21/21 30/30 1.47 - 1.50 A Távol Kelet selyemtermelő országai az utóbbi időben növelik az Északamerikai Egyesült Államokba irányuló nyersselyemkivitelüket, hogy hadicéljaikra minél több devizát szerezhessenek. Olaszország azonban nem folyamodik ilyen hálátlan, kétkulacsos üzletpolitikához és várakozó álláspontra helyezkedik. Az olasz piac helyzete decemberben kissé javult. Nagyobb a kereslet és szórványosan határidőüzletben is létrejött néhány kötés. A selyempiac helyzetének enyhülését elsősorban, a japánok gyors előrenyomulásának és Nanking bevételének tulajdonítják és számolnak a távolkeleti konfliktus gyors befejeződésével. A Yokohama-i selyempiacon az árszínvonal, átmenetileg 700 yen felé emelkedett. Hulladék selymek ára is tartott. Gubákban csekély a forgalom, mert a japán fonodáknak még nagy a készletük. * Olasz nyersselyemárak, frankó Milánó, netto komptant lírában. Grége Gd. Exquis 13/22 (főleg harisnyagyártásra) 156—158, Grége Gd. exquis Ia Friuli 13/22 146—148, Grége Extra 13/22 1142,Grége Classique 13/22 138—140, Organzin Piemont Exquis 19/21 és 20/22 175— 178 lira. Gyapjúfonal árak* Az olasz termelők nagyrészben már beszállították termésüket a Federcanapa gyűjtőraktáraiba. A kenderárak tartottak. Olasz kenderárak pro quintale Urában: partite buone 590, medie 535, andanti 485, Scarti in natura buoni 330—380, andanti 280—330, Canapa verde 275—330. Stoppe verdi 135— 175 lira. * Az Istituto Centrale di Statistica adatai szerint Olaszország 1937 első tíz havában 292.190 q nyerskendert exportált 168,825.000 lira értékben. A gerebenezett kenderkivitel 20.500 q-ára rúgott, 17,430.000 lira értékben. A kenderkócexport 97.500 q volt 43,090.000 lira, végül a kenderfonálexport 32.850 q 31,665.000 lira értékben. Minőség nyersen Szám per kg. aranypengő fázis nélkül 5°/oskontóval Szövőfonal A/В 40/1 13.30 .. А 40/1 13.60 A/В 40/2 13.80 A 40/2 14.10 Zefir motringban A/B 30/2 13.20 A 30/2 13.50 Seviet A 28/2 9.70 Tájékoztató árak lapmegjelenés előtt két nappal irányzata barátságos. Londoni Firsts tonnánként január—februári szállításra 18 5/8, február—márciusra 18 3/4, március—áprilisra 19 fontsterlinget jegyzett január 10-én. I KÖZ SZÁLLÍTÁSI NAPTÁR 1938 január 18., d. e. 10 óra. Postavezérigazgatóság. Pénzeslevél csomagzsákok. 1938 január ,20., d. e. 10 óra. Országos Ruházati Intézet. Az állami gyermekmenhelyek 1938. évi nyári ruhaszükséglete. 1938 január 21., d. e. 10óra. Budapest polgármestere. A székesfőváros hivatalai, iskolái, intézetei és üzemei részére szükséges különféle textiláruk, táblatörlő, törülköző, lepedő és pamutáru, padlótörlő, portörlő, súrolóruha szállítása. 1938 január 27., d. e. 10 óra. Postavezérigazgatóság. 800.000 méter nemzetiszinű zsinór szállítása. 1938 január 28., déli 12 óra. Postatakarékpénztár. 25.000 drb bekötőkendő szállítása. PARTI FONALAKAT VESZEK ÉS ELADOK Ifj. Popper Mór Bpest, V. Arany János u. 34. Tel.: 1-111-29 GROSSMANN fonal- és textilfestőgyár BUDAPEST, VI. ERZSÉBET KIRÁLYNÉ ÚT 48 SZ. Gyapjú-, pamut- és müselyemfonalak festéseminden célra, minden kivitelben. Müselyem- és pamutfonalak kizelése. Fonatcsévéket kúp- és hengeres kivitelben gyárt BERKOVITS PAPÍR ÁRUGYÁR Budapest, VII, Sip-utca 4. Tel: 1-425-31 ]Kupfer Károly [i jUZtitLlaUa. - a- 6.