Textil Ipar, 1943. (16. évfolyam, 1-26. szám)
1943-06-25 / 13. szám
vatta, továbbá a kreppeléssel rugalmassá tett papiros-pólya igen jól bevált és használatával nagymennyiségű pamutvattát és mullpólyát takaríthatunk meg. így pótol a papiros felhasználása különféle tengerentúli nyersanyagokat, pamutot, jutát, raffiát, manillakendert stb. s ezáltal megkönnyíti a polgári szükséglet ellátását. Kelengyék árusításánál a menyasszony részére sem szabad a korlátozás alá eső textilárukból — így ruhából, ingből, harisnyából stb. — többet kiszolgáltatni, mint amennyit a rendelet 1943 január 1. és december 31. napja közötti időben beszerezhető mennyiségként előír. A kiszolgáltatási korlátozás alá nem eső textiliákból,, mint például ágy- és asztalneműekből, a kereskedő a vásárlási könyvbe beírás mellett, készletéhez mérten kiszolgálhatja a menyasszonyi kelengyéhez elegendő mennyiséget, hat hatósági bizonyítvánnyal igazolást nyer, hogy a házassági kihirdetés megtörtént, vagy a polgári, esküvőt már megtartották. Id. Horn József j Június 14-ikén 76 éves korában elhunyt id. Horn József, a Kender-, Juta- és Textilitipar Kt. nyugalmazott műhelyfőnöke és tűzoltóparancsnoka. 17-ikén temették el nagy részvét mellett a régi újpesti temetőben, a családi sírboltba. A kiváló és köztiszteletben álló szakembert érdemei elismeréséül annak idején a signum laudissal tüntette ki a Kormányzó Úr, ezenkívül tulajdonosa volt a nemzetvédelmi keresztnek, a magyar ezüst érdeméremnek és több más kitüntetésnek. Horn József, a Kender-, Juta- és Textilitipar Kt. ügyvezető igazgatója és Horn Ágoston István, a Vogtländische Baumwollspinnerei und Weberei ügyvezető igazgatója édesapjukat gyászolják az elhunytban.A Hon’d technikai és vegyi kft. ezen a néven nemrégiben megszűnt. A cég ügykörét a Bodó technikai és vegyi vállalat vette át, amely tekintélyes svájci és német gép- és vegyészeti gyárakat képvisel és vezetője Bodó Jenő, az ismert textiltechnikai szakértő. Villám Adóindex könnyen áttekinthető táblázatokban tartalmazza tíz összes érvényes közvetlen adókulcsokat. Az 1943 június havában megjelent táblázat 2 pengőért rendelhető meg Székely Gyula hites könyvvizsgálónál, Budapest, VI. Lehelutca 5. (Telefon: 493-360.) Spanezés (komplett), mely ál cca 4500 fm csőből, cca 2500 drb rózsából, hozzávaló tartányból és egyéb felszerelésből mi áron ea Bővebbet „komplett" jeligére a kiadóban Cérnázó és spulnizó mester 18 éves fonodai gyakorlattal, őskeresztény, most leszerelt katona állást keres Cím a kiadóhivatalban Különböző jó állapotban lévő Pamutszövőgépek, Előkészítőgépek, Kikészítőgépek , ELADOK Venni szándékozók leveleit „Jóvétel" jeligére kérjük a kiadóba Divatkelmék helyett pótanyagokból gyárt tömegcikkeket a francia textilipar: A béketilágban ilyenkor június vége felé a lendivat dominált Parisban. A kirakatok, a sétányok, az éttermek (ahol 30 frankért mesés osztrigás, vörösboros ötfogásos menüt lehetett kapni) tele voltak lenkomplés hölgyekkel. Milyen elegáns viselet volt a kétárnyalatú, dupla felületű len: egyik oldala pl. spárgaszínű, fonákoldala havannabarna. De mindennek megvan a fonákoldala. Azóta bezárták a fényes párisi luxuséttermeket, ahol egy ízletes »fekete«-menüért pár hónappal ezelőtt 600—800 frankot is szemrebbenés nélkül elkértek. A szükségletkielégítés sorrendjében a táplálkozás után a ruházkodás következik s az anyaghiány a textilfronton is általánossá vált. Hol vannak azok az idők, amikor esti ruhákat is készítettek finom vásznakból és cérna organdiból. Blúzok céljaira is szívesen használtak lehelletvékony lenanyagokat. Gyapjúval, pamuttal, műselyemmel is keverték a lent. Tobzódtak az anyagválasztékban. Más alkalommal a gyapjúirányzat nyomult előtérbe, esetleg a gyapjúkelmét szőtték erősen sodrott szálból úgyszólván száraz és lentapintású, de mégis levegős, merev anyaggá. És mit szóljunk a selyemdivatról, a füllre szőtt, préselt imprimamintás matt és lakkírozott selyemkülönlegességekről, matthátó szaténekről, mohakreppekről, a fémszálas, a vellofánnal beszőtt cikkekről, a velurtranszparentekről s a divatkelmék ezernyi változatáról, amelyek a bőségben való dúslakodás nyomán árasztották el árutömegeikkel a kereskedők roskadásig megrakott polcait. A divat elméletileg ma sem veszítette el létjogosultságát, de lehetőségei az anyaghiány miatt hihetetlenül összezsugorodtak. Ez könnyen érthető, hiszen Franciaországban a selyem- és a gyapjúipar egyaránt a tengerentúli nyersanyagok feldolgozására rendezkedett be és nem is gondolt textilanyag-önellátásra. A Provence-ban és a Rhone-völgyében vannak ugyan eperfakultúrák, a selyemtenyésztés azonban csak elenyésző hányadát fedezte a lyoni selyemipar szükségletének. Hiszen selymet tetszőleges mennyiségben importálhattak Japánból és Kínából. Az északafrikai gyarmatok juhtenyésztése is csak igen kis mennyiségű nyersanyagot szolgáltatott az ország északi részében összpontosított gyapjúipar számára és az afrikai francia gyarmatokon terüelt pamut a nyersanyagellátás szempontjából szót sem érdemelt. Lille és Manciennes vidékének lenipara is lenbehozatalra szorult. Pedig lent is nagyobb mennyiségben lehetett volna termelni Franciaországban. Végül az igen tekintélyes francia műselyemipar is nagy részben külföldi cellulóza szállítmányokra alapozódott. Könnyen érthető, hogy Franciaország textiliparát a tengerentúli nyersanyag szállítmányok elmaradása majdnem teljesen megbénította. Jó időbe tellett, amíg átállítódhatott belföldi nyersanyagok feldolgozására. Az általános nyersanyaghiány minden tekintetben nagymértékű takarékosságot tett szükségessé a vegyszerek és különféle segédanyagok fogyasztásában is. Az újfajta nyersanyagokat a meglévő berendezésekkel kellett feldolgozni. Külön bizottság állapította meg, hogy Franciaországban termő milyen növények legalkalmasabbak textilipari célokra. Elsősorban a Földközi-tenger vidékén termő rekettyét használták fel. Mazamet közelében két próbaüzemet létesítettek és ezeknek tapasztalatai alapján Marseille környékén építettek évi 3000 tonna teljesítőképességű nagyüzemet. A rekettye feltárását műszakilag elég jól megoldották. Állítólag kielégítően pótolja a kendert, a lent, sőt bizonyos mértékben a pamutot is. Tisztán vagy egyéb rostokkal keverve elsősorban munkaruhákat, overallokat és szerelőöltönyöket készítenek belőle. A kötél- és zsineggyártás céljaira is felhasználják. A Bretagne-ban és a Vendée-ben több rekettyefeldolgozó üzem létesült. Igen jó tapasztalatokat szereztek a tavakban és mocsarakban vadontermő sás összegyűjtésével. A belőle nyert rostból, a »Jutiphax«-ból zsákok és kötelek készülnek. Ez a rostanyag a meglévő jutaszövőszékeken minden akadály nélkül feldolgozható, úgyhogy a kormány 2 — összesen 25.000 tonna termelőképességű — nagyüzem építését határozta el. Kisebb üzemek St. Nazaire és , Marseille vidékein működnek. Franciaország mocsaras vidékein egy idő óta nagy mennyiségben termelik a »Typha« jutópótlót. A Textil-Ipar Újság már megemlékezett az eperfalevél száraiból feltárt »Muritex« -ről, továbbá a fenyőfatűkből készült »Pintex«-ről, utóbbit vattapótlónek és szigetelőanyagnak használják fel. Ezt a két újfajta anyagot azonban egyelőre siralmasan csekély mennyiségben állítják elő. Ezeken a növényi nyersanyagokon kívül mint gyapjúpótlékot aránylag nagymennyiségű szert használnak fel. Tudvalévő, hogy Franciaországban törvény kötelezi a fodrászokat a műhelyükben öszszegyűlő emberi haj összegyűjtésére és beszolgáltatására. Ily módon elég tekintélyes tételekben gyűl össze a haj, amelyet megfelelően tisztítva, egyéb rostanyagokhoz kevernek. Főleg papucsok készülnek emberhajból. Tulajdonképpen a műszál is az új textilműanyagok közé tartozik Franciaországban. Gyártását a háború kitöréséig meglehetősen elhanyagolták és csak az összeomlás után fokozták termelését, többnyire a műselyemgyártás rovására. A kereskedelmi forgalomba kerülő textíliák nagy része ezidőszerint műszálból, Fibrarie-ból készül. iZiiliMl IgffflÉS 7 rrfffR#o ánfJBg» -»0r A fizetéses szabadság megváltása fejében kiutalt összegeknek az alkalmazottak kereseti adója alól való mentesítése iránt előterjesztett kérelmet a m. kir. pénzügyminiszter törvényes lehetőség hiányában teljesíthetőnek nem találta. Nem találta teljesíthetőnek azt a kérelmet sem, hogy a fizetéses szabadság megváltása fejében kifizetett fent említett összegek a rendszeres havi illetményektől elkülönítetten vonassanak az alkalmazottak kereseti adója alá, mert az 1940: XXII. tc. 25. §-ának (3) bekezdése és a 139.700/1940. VII. számú pénzügyiminiszteri rendelet részletesen felsorolja az alapilletményektől elkülönítve, önállóan adó alá vonható illetményeket, a fizetéses szabadság megváltása fejében fizetett összegek azonban itt felsorolva nincsenek. Az ipar szüneteltetése üzlethelyiség igénybevétele miatt Az 1922: XII. tc. 72. §-át alkalmazó állandó joggyakorlat szerint közömbös ez, hogy az ipar szüneteltetése az iparos hibájából, vagy az iparűzőn kívül álló okokból következett-e be. Közömbös tehát ebből a szempontból az is, hogy az eddig iparűzésre szolgáló helyiség (üzlet- vagy üzemhelyiség) az 1939:11. te. 105. és 124. §-ai alapján honvédelmi célokra vétetett igénybe és az ipar gyakorlását ez a körülmény gátolja. Amennyiben tehát — a 3300/1943. K. K. M. sz. rendeletben szabályozott esetek kivételével — bárki az iparát egy éven át, illetőleg ezen határidőnek az iparhatóság által hat hónappal való esetleges meghosszabbítása esetén másfél éven át bármilyen oknál fogva nem gyakorolja, az iparűzés szüneteltetéséhez az 1922: XII. tc. 72. §-ában megállapított jogkövetkezmény beáll. Mikor kezdhető meg az ipar gyakorlása Az olyan kereskedés (ipar) gyakorlását, amelyre jogosító iparigazolvány kiadásához előzetes miniszteri engedély szükséges, vagy pedig az iparigazolvány kiadása iránt előterjesztett kérelem felett az iparhatóság csak 1943 június 25 Textilipar , valamilyen szerv véleményének meghallgatása után határozhat, — miként ez a 7770/1941. M. E. számú rendelet 3. §-ában foglalt rendelkezésből folyik — az 1922 :XII. tc. 42. §-ában megállapított határidőben megkezdeni nem szabad. Minden olyan esetben azonban, amidőn a kérelem felett az iparhatóság előzetes miniszteri engedély, vagy valamilyen szerv véleményének meghallgatása nélkül határozhat és nem engedélyhez kötött iparról van szó, az ipar (kereskedés) az 1922 :XII. tc. 42. §-ában megállapított határidőben, vagyis az iparjogosítvány kiadására irányuló beadvány benyújtásától számított 15, illetőleg 30 nap múlva meg is kezdhető. Ha az iparhatóság a folyamodót hiánypótlásra hívta fel és e felhívás az előírt határidő alatt eredménytelen maradt, a folyamodót kérelmével el kell utasítani. ------------------- VAJDA D.A női fehérneműkészítő legszebb kivitelben bérmunkákat elvállal Budapest, Vill. Práter utca 55 félemelet 3 Dukész és Pelczer Kötöttársagyár Budapest, XIV. Szugló-u. 54. finom és kommersz kötöttáruk 4 CIMKESZÖVŐGYÁR BUDAPEST, XIV. EGRESSY-TÉR 6 TELEFON: 49-67-27 KOVÁCS GYULA Baby- és gyermek kötöttáru üzem SZEGED, Puicz Altábornagy-u. 5. Baby- és tipegő garnitúrák, kabátkák játszóruhák is/2 éves korig. FEHÉRNEMŰ VILÁGMÁRKA FEHÉRNEMŰ I FAR BUDAPEST, XIV. IZSÓ UTCA 5