Textil Ipar, 1943. (16. évfolyam, 1-26. szám)

1943-08-06 / 16. szám

AZ UBORKASZEZON és a gyümölcsérlelő káni­s , J­a kula hevében egyes magyar y' /jiyJL szaklapok olyan tiszavirág- kis'Á ' W' életű híreket agyalnak ki, hogy néhányat szakmai ér­­dekből helyesbítenünk kell, nehogy azok nyomán téves híradások ke­rüljenek forgalomba. A múltkoriban azt tettük szóvá, hogy egy bőripari szaklap szerint a házinyúl nemesítés újszerű módja lehetővé teszi, hogy a házinyúl­­bőrből »szöveteket« készítsenek. Majd egy napilap közleményét pelengéreztük ki, amely azt állította, hogy a kuty­aszőr fogja »megoldani« a nyersanyagválságot, miután egy-egy kutyáról 2 kg szőrt le­het »lenyúzni«. De ez mind hagyján. Most egy havonta megjelenő orgánum augusztusi száma miután illedelmesen megdicséri egyik jól ismert hazai gyá­runkat, hogy annak idején a műselyem propagálásával »snájdigul áttörte az aka­dályfrontot«, ugyanilyen snájdigal úgy nyilatkozik, hogy »nem mehetünk el strucc módjára némely gyárunk gyenge műrostjai mellett. És itt az ideje, hogy felülvizsgálják valamennyi gyár műrost­­előállító minőségi képességét, laborató­riumi munkáját. Nem csak a közérdek követeli ezt, hanem a műrost becsülete és jövője. Sajnos, a műrostgyártás ér­dekében nem csinálunk meg minden ész­szerű újítást.« Úgy látszik, a műrost becsületét védő cikkírónak sejtelme sem volt arról, hogy addig, amíg az új magyar műszálgyár a közelmúltban meg nem indult, soha nem gyártottak műszálat (műrostot) hazánk­ban. Ezzel szemben a műszálat (műros­tot) nálunk csak feldolgozták. Másrészt a külföldön előállított, de hazánkban még forgadomba egyáltalán nem került szinte­tikus anyagok nem azonosak a celulóza­­alapanyagú műszálakkal (műrostokkal). »És ne felejtsük el azt se«, — folytatja a cikk, — »‘hogy a műrést előállítása körül szakadatlanul folynak a kísérletek is, azzal a céllal, hogy sikerüljön tökéle­tesebb árut gy­ártani (hát már a tökéle­test is lehet fokozni? Szerk. megj.), mint akár a valódi gyapjúból, vagy a valódi és tiszta pamutból. Nem blöff az a mű­rostos harisnya, amely szinte már elsza­­kíthatatlan és félévig is eltarthat.« (El­tarthat két évig is, sőt tovább is — ha nem viselik. Szerk. megj.) Azután megemlíti a cikk a »textil­­szakmának« fontos értekezletét, amely az ellen tiltakozott, hogy a műanyagból készült áruknak ezt a minőségét feltün­tessék, akár a kirakatban, akár az üzlet­­helyiségben. Ugyanis szerintük­­a mű­anyag, a pótanyag és ehhez hasonló más kifejezés a közönség szemében csak fö­lösleges bizalmatlanságot ébreszt. Holott — úgymond a felszólaló nagykereskedő — ma már kimondhatjuk, hogy egyes ilyen gyártmányok sokkal jobban bevál­tak, mint sok, a jelenlegi nehézségek so­rán előállított úgynevezett valódi textil­cikk.« Nem kell hangsúlyoznunk, hogy ez a minőségi megjelölés elhagyására vonat­kozó kívánalom annál is helytelenebb, mert enélkül —­ főleg a mosási utasítá­sok be nem tartásával kapcsolatban — még gyorsabban tönkremennének a ned­ves állapotban jóval kisebb szakítószi­­lárdságú textíliák. Akármennyire hem­zseg az ellentmondásoktól a szóbanforgó cikk, mégis valóságos üde oázis egy gaz­daságpolitikai lap remek »Leiter Ja­kab«-ja mellett, amely a selyem kotoni­­zálásáról ír. Igen helyesen abból indul ki a cikk, hogy a selyem-, illetve műselyem­gyártó­­ipart eddig a nyersanyaghelyzet nem érintette oly messzemenő módon, ment a textilipar más ágazatait. Most azonban ez az iparág is megérzi az idők viharos járását. Halljuk most már, hogy mivel traktálják az Úr 1943. esztendejének nyarán az olvasót: »A felmerült kérdések megvitatása so­rán szóba került a selyem kolonizálása. Ezek szerint nincs kizárva az, előbb­­utóbb kolonizálják a selymet is. Ez oly­képpen vihető keresztül, hogy a nagyon finom selymet valami más anyaggal ke­verik, kártolják. Megtörténhet, hogy a célt a meglévő műselyemanyag felbon­tásával érik el.« Tisztázzuk a fogalmakat. Mi a koto­­nizálás? — Kállai László—Dezső István Textil-Lexikonjának fogalmazása szerint »a kotonizálás különféle növények, így különösen a kender és len hulladékainak vegyi feltárása, kotonizálása (pamutosí­­tása) a pamutszálhoz hasonló textíliák nyerése végett. A kotonizáláskor felold­ják a sejtrostokat rostnyalábokká össze­ragasztó kötőanyagokat. A kotonizálás legfontosabb célja, hogy a rendelkezésre álló nyersanyagokból (a len- és kender­­fonás feldolgozhatatlan részeiből, a mag­len szárából stb.) megfelelő hosszúságú, lehetőleg lágy, hajlékony, a pamutra emlékeztető szálakat állítson elő, ame­lyek a pamut pótanyagául szolgálnak.« Na már most mi a csudának kellene a selymet szétbontani, hiszen az éppen elég finom és lágy. Keverni lehet más anyaggal a selymet, de ennek semmi köze a kotonizáláshoz. Lássuk tovább, mit mond még az idézett cikk a selyem kotonizálásáról . .A selyemgyártás terén mindenesetre új korszakot jelentene a kotonizálás. A selyemszakma köreiben szó esett arról is, hogy esetleg szükséges lesz az ország teljes selyemállomány­ának figyelembe­vételével a selyemgyárak termelését ra­cionalizálni, ami a szövőszékek számá­nak tekintetbevételével bizonyos előre meghatározott időtartamra, valamennyi selyemgyár részére folytatólagos, zavar­talan üzemi lehetőséget biztosítana.­ A zavartalan üzemi lehetőségnek vala­mennyi selyemgyár részére való biztosí­tása fölöttébb kívánatos dolog. Az inkák titka azonban, hogy ezt miképpen fogják a selyemnek új korszakot jelentő kotoni­­zálásával (!!) »biztosítani«. Kitűnő lap­társunknak eláruljuk, hogy a selyem­szálat a gubóról legombolyít­ják. Mire volna jó ezt a nemes hernyóselymet fel­bontani? Mi volna ennek a célja? A se­­lyemgubóknak fonással való feldolgo­zása viszont csekély 4500 éves múltra tekinthet vissza, noha az u. n. sáppfonás csak a múlt század derekán indult meg teljes erővel. A sáppfonás rövidszálú se­lyembor-hulladéka a burett, szintén ré­­gesrégen feldolgozásra kerül. Ezek sze­rint bátorkodunk kétségbevonni a her­nyóselyem »kotonizálásá« -nak kánikulai dajkameséjét! És ugyan mi célt szolgálna a m­űselyemanyagnak kotonizálással tör­ténő felbontása? Ali értelme volna annak, ha a feldolgozó gyár megkapja a mű­­selyemfonálküldeményt, hogy azt »fel­bontsa«. Oppardón! — akár ládában, akár dobozban érkezett, akár vasúton vagy postán, csak úgy juthatnak hozzá a küldeményhez, ha­­felbontják*. De a madzagok bicskával való elvágását és a ládatető felf­eszítését nem illik összeté­veszteni — a kotonizálással. K—­ L—6. TEXTILIPARI 1 Richards Richard Győri Finomposztógyára Rt. Mérlegszámla 1942 november hó 30-án. Vagyon: Épület és telek 4,407.228.18 pengő. Gépek és felszerelések 3,616.644.95 P. Munkás szociális létesítmények 288.670.28 P. Áru- és anyagkészlet 4,114.679.47 P. Készpénzkészlet 140.172.62 P. Értékpapírkészlet 414.777.02 P. Adósok 9,254.737.84 P. Összesen 22,236.910.36 pengő. Teher: Alaptőke 2,000.000 P. Tőketartalék 2,000.000 P. Külön tartalék 1,000.000 pengő. Értékcsökkenési alapok 4,124.380.14 P. Tiszt­viselői nyugdíjalap 2,341.903 P. Tisztviselői és munkás segélyalapok 114.624.13 pengő. Tar­talék munkásjóléti intézményekre 500.000 P. Felújítási tartalék 40.000 pengő. Tartozások 9,115.367.06 P. Beruházási hozzájárulás 373.472 . 25 P. Nyereség (múlt évi áthozat 4726.33 P. folyó évi nyereség 622.437.45 P) 627.163.78 pengő. Összesen 22.236.910.36 P.­­ * A Richards Richard Győri Finomposztógyár Rt. folyó évi július 14-én tartotta rendes­ köz­gyűlését. Ugyanekkor ünnepli a vállalat a Richards-gyár fennállásának 35-ik, a rész­vénytársaság alapításának 25-ik évét. Az eltelt évtizedekre visszatekintve, a köz­gyűlés jólesően állapította meg, hogy­ az ügy­­vezetőség törekvéseit minden tekintetben siker koronázta. A vállalat felfelé ívelő fejlődése so­rán gyártmányainak kitűnő minősége köztu­datba ment át a belföldön és exportja révén a háború előtt mindenfelé külföldön is. A jó minőség felett a háborús rendkívüli viszonyok között a legnagyobb áldozatok árán is őrkö­dött a vezetőség és szilárdan kitartott elve mellett, hogy a háborús termelésben a meg­bízható minőség fokozott jelentőséggel bír, mert a silány áru termelése egyenlő a nyers­­anyagpocsékolással. A közgyűlés egyébként az igazgatóság ja­vaslatait elfogadva, úgy határozott, hogy a jubileum alkalmával a vállalat alkalmazottai között tekintélyes összeget osztanak ki a nye­reségből jubileumi jutalomként. Ennek során ezúttal is fokozott mértékben irányul az ügy­vezetőség gondoskodása a vállalat egyik leg­szebb szociális intézménye, a Richards Régi Gárdába tömörült hűséges régi munkások felé. A jubileummal kapcsolatban is az igazgatóság tovább fokozza közismerten nagyvonalú szoci­ális intézkedéseit, melyekről időnkint a nyil­vánosságot is tájékoztatta és ez gyakran út­mutatásul szolgál más vállalatoknak. A közgyűlés elé terjesztett mérleg adatai közül is feltűnnek a szociális jellegű tételek. vitéz Dr. LAZAR és Dr. OFNER VEGYÉSZETI GYÁR Gyárt: Újpest, Váci­ út 71 szám Ricinusolajat, elavit, textil- bőr- és szőrme­­­­ipari csinázó anyagokat KENDER­ ÉS LENFONALAK egészen kivételes kivitelű FEHÉRÍTÉSÉt valamint minden minőségű festését vállalja a NAGYKANIZSAI FONALFESTŐGYÁR NAGYKANIZSA, Telefon: Nagykanizsa 344. Budapesti telefon és iroda: 230-364 CELLULON-FONAL! Cellulózéból különleges szabadalmazott eljárás útján előállított fonal, mely különösen bútorszövetek, plüss, nadrágtartónak való gumiszalagok, különféle szalagok és hevederek, Esslingeni redőnygurtnik, u. n „barmeni" áruk, kalaptompok és bélések, cipőbélések, merevített vásznak, u. n. szabóvásznak, paszományok, zsinórok, szőnyegek készítésénél nélkülözhetetlen nyersanyag, nem háborús pótanyag, évtizedek­ óta Németországban és külföld több államában eredményesen használják a textilipar különféle ágaiban. Nem tévesztendő össze a papírfonallal! Kapható lapos fonal alakjában is. Cellulózé Feldolgozó és Kereskedelmi kft. Budapest, V. Gr. Vigyázó Ferenc­ u. 8. Tel. 124-080 VOX IPARI ÉS KERESKEDELMI K. F. T.‘ Ezelőtt JOHN ÉS DUNKEL NAGY RAKTÁR kötő-, varró-, és orsózó­gépalkatrészekben kötő-és varrógéptükben KÜLFÖLDI KÉPVISELETEINK: ARBACH textilkikészítőgépek- BÖTTGER VERY kettliző és harisnya­varrógépek, DIAMANTWERKE lapos kötőgépek,­­ EINSIEDEL cottongépek, GROZ-BECKERT tűk, platinák, KNOBLOCH raschelgépek, KÜCHENMEISTER orsózógépek, LUDWIG & Co. láncöltéses varró­gépek, LUDWIG GEBR. bolyhozógépek, PLEISSA Interlock varró­gépek, ROTH CARL gumiátfonógépek, SAUPE E. láncszékek (Ketten­stühle), SCHWABE I. harisnyakikészítő- és nedvesítőgépek, TERROT SÖHNE körkötő- és kötszö­­vőgépek, WÜRKER himzőautomaták, BAUDISCH porcellán alkat­részek, BAUCH El­len- és kender­megmunkáló­ gépek, GEIDNER fémárugyár, KOHLSÖFFEL tépőgépek és tépő­deszkák, KRENZLER paszományfonat- és csipkegépek, THIELE szövőgépek, ULBRICH Jacquard- és segéd­gépek BUDAPEST, V. ÚJPESTI­ RAKPART 2 TELEFON: 122-915 1943 augusztus 6Textilipar 4»"l|­OJSÁ11 Budakalászi Textilművek Kiinger Henrik R. T. Mérlegszámla 1942 december hó 31-én. Vagyon: Pénzkészlet 308.603.67 P. Készletek 8,078.348.18 P. Váltótárca 48,162.27 P. Adósok 6,430.495.61 P. Értékpapírok 1,152.881.50 P. Gyári ingatlanok 1,835.688.83 P. Gyári gép és berendezés 2,713.096.94 P. Vidéki telepek berendezése 537.907.67 P. Központi székház 322.474.07 P. Központi berendezés 86,456.58 P. Összesen 21,514.115.32 P. Teher: Részvénytőke 2,000.000 P. Tartalék­­alap 1,288.502.80 P. Szociális létesítmények tartaléka 9538.78 P. Nyugdíjalap 347.838.16 P. Értékcsökkenési tartalék­ 2,276.827.41 P. Érték­­különbözeti tartalék 4,393.062.10 P. Hitelezők 9,495.828.05 P. Átmeneti tételek 527.354.86 P. Fel nem vett osztalék 796.400 P. Nyereség­­előhozat 1941-ről 50.490.07 P. Nyereség 1942- ben 328.273.09 P, összesen 378.763.16 pengő. Összesen 21,514.115.32 P. Eredmény számla 1942 december 31-én. Veszteség: Szolgálati illetmények és munka­bérek 3,314.367.14 P. Szociális terhek 298.376.07 P. Társulati, ház-, alkalmazotti adók, illeték 417.000.04 P. Üzemköltségek 331.798.50 P. Központi költségek 799.562.54 P. Értékcsök­kenési tartalékra 211.051.29 P. Leírás köve­telésekből 23.296.51 P. Nyereségelőhozat 1941- ről 50.490.07 P. Nyereség 1942-ben 328.723.09 pengő, összesen 378.763.16 pengő. Összesen 5,774.215.25 P. Nyereség: Nyereségelőhozat 1941-ről 50.490 . 07 P. Üzemi és egyéb jövedelem­ 5,723.725.18 P. összesen 5,774.215.25 P. Erzsébetfalvai harisnyagyár rt. Mérlegszámla 1943 március hó 31-én. Vagyon: Telek 23.049.60 P. Lakóház 26.245 . 72 P. Gyárépület 108.744.30 P. Gyárberen­dezés 648.899.49 P. Értékpapír 52.192.53 P. ÉPénztár 2480.59 P. Váltó 35.000 P. Adósok 283.327.05 P. Áru 385.566.79 P. Összesen 1.565.506.07 P. Teher: Részvénytőke 200.000 P. Tőketar­talék 46.871.77 P. Külön tartalék 11.726.04 P. Értékcsökkenési tart. alap 603.718.02 P. Érték­különb. tart. 188.185.48 P. Felújítási tartalék 7500 P. Tisztviselői és munkás jóléti alap 9000 P. Hitelezők 340.756.20 P. Elfogadvány 102.900 P. Eredményszámla (m. évi előhozat 16.727.42 P. folyó évi nyereség 38.121.1­4 P) 54.848.56 P. Összesen 1,565.506.07 P. Vászonbélést közbélést, orrmerevítő lemezt, felsőrésztüze­lenfonal-pamutcérnát, talpvarrófonalat, finom fonalat és bekötőfonalat a Lábbeli Központ a rendelkezésre álló készletekhez képest, köz-­­pontilag utalja ki kelléknagykereskedők útján a kézműiparosoknak.

Next