Textil Ipar, 1943. (16. évfolyam, 1-26. szám)
1943-08-06 / 16. szám
AZ UBORKASZEZON és a gyümölcsérlelő kánis , Ja kula hevében egyes magyar y' /jiyJL szaklapok olyan tiszavirág- kis'Á ' W' életű híreket agyalnak ki, hogy néhányat szakmai érdekből helyesbítenünk kell, nehogy azok nyomán téves híradások kerüljenek forgalomba. A múltkoriban azt tettük szóvá, hogy egy bőripari szaklap szerint a házinyúl nemesítés újszerű módja lehetővé teszi, hogy a házinyúlbőrből »szöveteket« készítsenek. Majd egy napilap közleményét pelengéreztük ki, amely azt állította, hogy a kutyaszőr fogja »megoldani« a nyersanyagválságot, miután egy-egy kutyáról 2 kg szőrt lehet »lenyúzni«. De ez mind hagyján. Most egy havonta megjelenő orgánum augusztusi száma miután illedelmesen megdicséri egyik jól ismert hazai gyárunkat, hogy annak idején a műselyem propagálásával »snájdigul áttörte az akadályfrontot«, ugyanilyen snájdigal úgy nyilatkozik, hogy »nem mehetünk el strucc módjára némely gyárunk gyenge műrostjai mellett. És itt az ideje, hogy felülvizsgálják valamennyi gyár műrostelőállító minőségi képességét, laboratóriumi munkáját. Nem csak a közérdek követeli ezt, hanem a műrost becsülete és jövője. Sajnos, a műrostgyártás érdekében nem csinálunk meg minden észszerű újítást.« Úgy látszik, a műrost becsületét védő cikkírónak sejtelme sem volt arról, hogy addig, amíg az új magyar műszálgyár a közelmúltban meg nem indult, soha nem gyártottak műszálat (műrostot) hazánkban. Ezzel szemben a műszálat (műrostot) nálunk csak feldolgozták. Másrészt a külföldön előállított, de hazánkban még forgadomba egyáltalán nem került szintetikus anyagok nem azonosak a celulózaalapanyagú műszálakkal (műrostokkal). »És ne felejtsük el azt se«, — folytatja a cikk, — »‘hogy a műrést előállítása körül szakadatlanul folynak a kísérletek is, azzal a céllal, hogy sikerüljön tökéletesebb árut gyártani (hát már a tökéletest is lehet fokozni? Szerk. megj.), mint akár a valódi gyapjúból, vagy a valódi és tiszta pamutból. Nem blöff az a műrostos harisnya, amely szinte már elszakíthatatlan és félévig is eltarthat.« (Eltarthat két évig is, sőt tovább is — ha nem viselik. Szerk. megj.) Azután megemlíti a cikk a »textilszakmának« fontos értekezletét, amely az ellen tiltakozott, hogy a műanyagból készült áruknak ezt a minőségét feltüntessék, akár a kirakatban, akár az üzlethelyiségben. Ugyanis szerintüka műanyag, a pótanyag és ehhez hasonló más kifejezés a közönség szemében csak fölösleges bizalmatlanságot ébreszt. Holott — úgymond a felszólaló nagykereskedő — ma már kimondhatjuk, hogy egyes ilyen gyártmányok sokkal jobban beváltak, mint sok, a jelenlegi nehézségek során előállított úgynevezett valódi textilcikk.« Nem kell hangsúlyoznunk, hogy ez a minőségi megjelölés elhagyására vonatkozó kívánalom annál is helytelenebb, mert enélkül — főleg a mosási utasítások be nem tartásával kapcsolatban — még gyorsabban tönkremennének a nedves állapotban jóval kisebb szakítószilárdságú textíliák. Akármennyire hemzseg az ellentmondásoktól a szóbanforgó cikk, mégis valóságos üde oázis egy gazdaságpolitikai lap remek »Leiter Jakab«-ja mellett, amely a selyem kotonizálásáról ír. Igen helyesen abból indul ki a cikk, hogy a selyem-, illetve műselyemgyártóipart eddig a nyersanyaghelyzet nem érintette oly messzemenő módon, ment a textilipar más ágazatait. Most azonban ez az iparág is megérzi az idők viharos járását. Halljuk most már, hogy mivel traktálják az Úr 1943. esztendejének nyarán az olvasót: »A felmerült kérdések megvitatása során szóba került a selyem kolonizálása. Ezek szerint nincs kizárva az, előbbutóbb kolonizálják a selymet is. Ez olyképpen vihető keresztül, hogy a nagyon finom selymet valami más anyaggal keverik, kártolják. Megtörténhet, hogy a célt a meglévő műselyemanyag felbontásával érik el.« Tisztázzuk a fogalmakat. Mi a kotonizálás? — Kállai László—Dezső István Textil-Lexikonjának fogalmazása szerint »a kotonizálás különféle növények, így különösen a kender és len hulladékainak vegyi feltárása, kotonizálása (pamutosítása) a pamutszálhoz hasonló textíliák nyerése végett. A kotonizáláskor feloldják a sejtrostokat rostnyalábokká összeragasztó kötőanyagokat. A kotonizálás legfontosabb célja, hogy a rendelkezésre álló nyersanyagokból (a len- és kenderfonás feldolgozhatatlan részeiből, a maglen szárából stb.) megfelelő hosszúságú, lehetőleg lágy, hajlékony, a pamutra emlékeztető szálakat állítson elő, amelyek a pamut pótanyagául szolgálnak.« Na már most mi a csudának kellene a selymet szétbontani, hiszen az éppen elég finom és lágy. Keverni lehet más anyaggal a selymet, de ennek semmi köze a kotonizáláshoz. Lássuk tovább, mit mond még az idézett cikk a selyem kotonizálásáról . .A selyemgyártás terén mindenesetre új korszakot jelentene a kotonizálás. A selyemszakma köreiben szó esett arról is, hogy esetleg szükséges lesz az ország teljes selyemállományának figyelembevételével a selyemgyárak termelését racionalizálni, ami a szövőszékek számának tekintetbevételével bizonyos előre meghatározott időtartamra, valamennyi selyemgyár részére folytatólagos, zavartalan üzemi lehetőséget biztosítana. A zavartalan üzemi lehetőségnek valamennyi selyemgyár részére való biztosítása fölöttébb kívánatos dolog. Az inkák titka azonban, hogy ezt miképpen fogják a selyemnek új korszakot jelentő kotonizálásával (!!) »biztosítani«. Kitűnő laptársunknak eláruljuk, hogy a selyemszálat a gubóról legombolyítják. Mire volna jó ezt a nemes hernyóselymet felbontani? Mi volna ennek a célja? A selyemgubóknak fonással való feldolgozása viszont csekély 4500 éves múltra tekinthet vissza, noha az u. n. sáppfonás csak a múlt század derekán indult meg teljes erővel. A sáppfonás rövidszálú selyembor-hulladéka a burett, szintén régesrégen feldolgozásra kerül. Ezek szerint bátorkodunk kétségbevonni a hernyóselyem »kotonizálásá« -nak kánikulai dajkameséjét! És ugyan mi célt szolgálna a műselyemanyagnak kotonizálással történő felbontása? Ali értelme volna annak, ha a feldolgozó gyár megkapja a műselyemfonálküldeményt, hogy azt »felbontsa«. Oppardón! — akár ládában, akár dobozban érkezett, akár vasúton vagy postán, csak úgy juthatnak hozzá a küldeményhez, hafelbontják*. De a madzagok bicskával való elvágását és a ládatető felfeszítését nem illik összetéveszteni — a kotonizálással. K— L—6. TEXTILIPARI 1 Richards Richard Győri Finomposztógyára Rt. Mérlegszámla 1942 november hó 30-án. Vagyon: Épület és telek 4,407.228.18 pengő. Gépek és felszerelések 3,616.644.95 P. Munkás szociális létesítmények 288.670.28 P. Áru- és anyagkészlet 4,114.679.47 P. Készpénzkészlet 140.172.62 P. Értékpapírkészlet 414.777.02 P. Adósok 9,254.737.84 P. Összesen 22,236.910.36 pengő. Teher: Alaptőke 2,000.000 P. Tőketartalék 2,000.000 P. Külön tartalék 1,000.000 pengő. Értékcsökkenési alapok 4,124.380.14 P. Tisztviselői nyugdíjalap 2,341.903 P. Tisztviselői és munkás segélyalapok 114.624.13 pengő. Tartalék munkásjóléti intézményekre 500.000 P. Felújítási tartalék 40.000 pengő. Tartozások 9,115.367.06 P. Beruházási hozzájárulás 373.472 . 25 P. Nyereség (múlt évi áthozat 4726.33 P. folyó évi nyereség 622.437.45 P) 627.163.78 pengő. Összesen 22.236.910.36 P. * A Richards Richard Győri Finomposztógyár Rt. folyó évi július 14-én tartotta rendes közgyűlését. Ugyanekkor ünnepli a vállalat a Richards-gyár fennállásának 35-ik, a részvénytársaság alapításának 25-ik évét. Az eltelt évtizedekre visszatekintve, a közgyűlés jólesően állapította meg, hogy az ügyvezetőség törekvéseit minden tekintetben siker koronázta. A vállalat felfelé ívelő fejlődése során gyártmányainak kitűnő minősége köztudatba ment át a belföldön és exportja révén a háború előtt mindenfelé külföldön is. A jó minőség felett a háborús rendkívüli viszonyok között a legnagyobb áldozatok árán is őrködött a vezetőség és szilárdan kitartott elve mellett, hogy a háborús termelésben a megbízható minőség fokozott jelentőséggel bír, mert a silány áru termelése egyenlő a nyersanyagpocsékolással. A közgyűlés egyébként az igazgatóság javaslatait elfogadva, úgy határozott, hogy a jubileum alkalmával a vállalat alkalmazottai között tekintélyes összeget osztanak ki a nyereségből jubileumi jutalomként. Ennek során ezúttal is fokozott mértékben irányul az ügyvezetőség gondoskodása a vállalat egyik legszebb szociális intézménye, a Richards Régi Gárdába tömörült hűséges régi munkások felé. A jubileummal kapcsolatban is az igazgatóság tovább fokozza közismerten nagyvonalú szociális intézkedéseit, melyekről időnkint a nyilvánosságot is tájékoztatta és ez gyakran útmutatásul szolgál más vállalatoknak. A közgyűlés elé terjesztett mérleg adatai közül is feltűnnek a szociális jellegű tételek. vitéz Dr. LAZAR és Dr. OFNER VEGYÉSZETI GYÁR Gyárt: Újpest, Váci út 71 szám Ricinusolajat, elavit, textil- bőr- és szőrmeipari csinázó anyagokat KENDER ÉS LENFONALAK egészen kivételes kivitelű FEHÉRÍTÉSÉt valamint minden minőségű festését vállalja a NAGYKANIZSAI FONALFESTŐGYÁR NAGYKANIZSA, Telefon: Nagykanizsa 344. Budapesti telefon és iroda: 230-364 CELLULON-FONAL! Cellulózéból különleges szabadalmazott eljárás útján előállított fonal, mely különösen bútorszövetek, plüss, nadrágtartónak való gumiszalagok, különféle szalagok és hevederek, Esslingeni redőnygurtnik, u. n „barmeni" áruk, kalaptompok és bélések, cipőbélések, merevített vásznak, u. n. szabóvásznak, paszományok, zsinórok, szőnyegek készítésénél nélkülözhetetlen nyersanyag, nem háborús pótanyag, évtizedek óta Németországban és külföld több államában eredményesen használják a textilipar különféle ágaiban. Nem tévesztendő össze a papírfonallal! Kapható lapos fonal alakjában is. Cellulózé Feldolgozó és Kereskedelmi kft. Budapest, V. Gr. Vigyázó Ferenc u. 8. Tel. 124-080 VOX IPARI ÉS KERESKEDELMI K. F. T.‘ Ezelőtt JOHN ÉS DUNKEL NAGY RAKTÁR kötő-, varró-, és orsózógépalkatrészekben kötő-és varrógéptükben KÜLFÖLDI KÉPVISELETEINK: ARBACH textilkikészítőgépek- BÖTTGER VERY kettliző és harisnyavarrógépek, DIAMANTWERKE lapos kötőgépek, EINSIEDEL cottongépek, GROZ-BECKERT tűk, platinák, KNOBLOCH raschelgépek, KÜCHENMEISTER orsózógépek, LUDWIG & Co. láncöltéses varrógépek, LUDWIG GEBR. bolyhozógépek, PLEISSA Interlock varrógépek, ROTH CARL gumiátfonógépek, SAUPE E. láncszékek (Kettenstühle), SCHWABE I. harisnyakikészítő- és nedvesítőgépek, TERROT SÖHNE körkötő- és kötszövőgépek, WÜRKER himzőautomaták, BAUDISCH porcellán alkatrészek, BAUCH Ellen- és kendermegmunkáló gépek, GEIDNER fémárugyár, KOHLSÖFFEL tépőgépek és tépődeszkák, KRENZLER paszományfonat- és csipkegépek, THIELE szövőgépek, ULBRICH Jacquard- és segédgépek BUDAPEST, V. ÚJPESTI RAKPART 2 TELEFON: 122-915 1943 augusztus 6Textilipar 4»"l|OJSÁ11 Budakalászi Textilművek Kiinger Henrik R. T. Mérlegszámla 1942 december hó 31-én. Vagyon: Pénzkészlet 308.603.67 P. Készletek 8,078.348.18 P. Váltótárca 48,162.27 P. Adósok 6,430.495.61 P. Értékpapírok 1,152.881.50 P. Gyári ingatlanok 1,835.688.83 P. Gyári gép és berendezés 2,713.096.94 P. Vidéki telepek berendezése 537.907.67 P. Központi székház 322.474.07 P. Központi berendezés 86,456.58 P. Összesen 21,514.115.32 P. Teher: Részvénytőke 2,000.000 P. Tartalékalap 1,288.502.80 P. Szociális létesítmények tartaléka 9538.78 P. Nyugdíjalap 347.838.16 P. Értékcsökkenési tartalék 2,276.827.41 P. Értékkülönbözeti tartalék 4,393.062.10 P. Hitelezők 9,495.828.05 P. Átmeneti tételek 527.354.86 P. Fel nem vett osztalék 796.400 P. Nyereségelőhozat 1941-ről 50.490.07 P. Nyereség 1942- ben 328.273.09 P, összesen 378.763.16 pengő. Összesen 21,514.115.32 P. Eredmény számla 1942 december 31-én. Veszteség: Szolgálati illetmények és munkabérek 3,314.367.14 P. Szociális terhek 298.376.07 P. Társulati, ház-, alkalmazotti adók, illeték 417.000.04 P. Üzemköltségek 331.798.50 P. Központi költségek 799.562.54 P. Értékcsökkenési tartalékra 211.051.29 P. Leírás követelésekből 23.296.51 P. Nyereségelőhozat 1941- ről 50.490.07 P. Nyereség 1942-ben 328.723.09 pengő, összesen 378.763.16 pengő. Összesen 5,774.215.25 P. Nyereség: Nyereségelőhozat 1941-ről 50.490 . 07 P. Üzemi és egyéb jövedelem 5,723.725.18 P. összesen 5,774.215.25 P. Erzsébetfalvai harisnyagyár rt. Mérlegszámla 1943 március hó 31-én. Vagyon: Telek 23.049.60 P. Lakóház 26.245 . 72 P. Gyárépület 108.744.30 P. Gyárberendezés 648.899.49 P. Értékpapír 52.192.53 P. ÉPénztár 2480.59 P. Váltó 35.000 P. Adósok 283.327.05 P. Áru 385.566.79 P. Összesen 1.565.506.07 P. Teher: Részvénytőke 200.000 P. Tőketartalék 46.871.77 P. Külön tartalék 11.726.04 P. Értékcsökkenési tart. alap 603.718.02 P. Értékkülönb. tart. 188.185.48 P. Felújítási tartalék 7500 P. Tisztviselői és munkás jóléti alap 9000 P. Hitelezők 340.756.20 P. Elfogadvány 102.900 P. Eredményszámla (m. évi előhozat 16.727.42 P. folyó évi nyereség 38.121.14 P) 54.848.56 P. Összesen 1,565.506.07 P. Vászonbélést közbélést, orrmerevítő lemezt, felsőrésztüzelenfonal-pamutcérnát, talpvarrófonalat, finom fonalat és bekötőfonalat a Lábbeli Központ a rendelkezésre álló készletekhez képest, köz-pontilag utalja ki kelléknagykereskedők útján a kézműiparosoknak.