Újítók Lapja, 1950 (2. évfolyam, 1-23. szám)

1950-01-15 / 1. szám

Első és lefontosabb feladatunk ezen a téren a Szta­­hanov-mozgalom segítségére sietni és a Sztahanov­­mozgalom által­­kitermelt új munkamódszereket hasznosítani és alkalmazni a lehető legszélesebb te­rületen. Aminthogy a Bortkievics—Bikov-féle módra köszörült vágókések széles körben alkal­mazhatók és Pozsonyi Zoltán gyors falazási mód­szere általánosságban alkalmazható, úgy más terü­leteken is újítások és észszerűsítések segítségével jelentősen előrevihetjük a magyar Sztahanov-moz­galmat. Újítóinknak nagy figyelmet kell fordítani a szab­ványosítás kérdésére, amely nemcsak a takarékos­ságnak jelentős forrása, hanem egyben megköny­­nyíti és előresegíti a munka termelékenységének fokozását. Az alkatrészek kicserélhetőségének biz­tosításával, a gyári profil kialakításának megköny­­nyítésével jelentősen fokozhatjuk a munka terme­lékenységét-Jelentős feladatok állanak az újítók előtt a takaré­kosságért folyó harc terén is. A nyersanyaggal való takarékos gazdálkodás jelentős tartalékokat mozgósíthat népgazdaságunk egész területén, ha az újítók és észszerűsí­tők alapos munkát végeznek ezen a területen. A tapasztalat azt mutatja, hogy látszólag jelen­téktelen észszerűsítési javaslatok, a munka észszerű szervezésére irányuló, ilyen vagy olyan részletjavaslat is jelentékeny eredmé­nyeket hoz. Számos olyan terület nyílik meg a figyelmes újító és észszerűsítő előtt minden üzemben, amelyen minden különösebb beruházás nélkül is nagy meg­takarítást, a munka termelékenységének jelentős fokozását lehet elérni. Az újítók előtt áll a termelés műszaki fejlesztésé­nek hatalmas perspektívája. A műszaki fejlesztés legfontosabb láncszeme a gépesítés, amelynek fon­tosságára Sztálin elvtárs nyomatékosan rámuta­tott és amelyről az ötéves tervtörvény azt mondja: ,,Meg kell szervezni a nehéz és az egészségre ár­talmas munkafolyamatok messzemenő gépesítését, hogy a munkások a munka javarészét kézierő he­lyett gépi erővel végezhessék.“ Az ötéves terv folyamán a gépesítés nagy mérete­ket ölt a bányászatban, kohászatban és építőipar­ban. Beláthatatlan lehetőségeket tár fel­újítóink számára a gépesítés általában, különösen pedig az apró gépesítés, vagyis olyan berendezések és szer­kezetek létesítése, amelyek, ha nem is teszik feles­legessé a kézi munkát, de jelentős méretekben megkönnyítik azt. Mindezek a feladatok szorosan egybekapcsolódnak a dolgozók szakképzettsége emelésének hatalmas munkájával és ezen a területen is jelentős felada­tok várnak az újítókra. A technikai tudás terjesztése az üzemeken be­lül, a tanulás előmozdítása, új munkamódsze­rek ismertetése, a tapasztalatcsere egyszerű eszközeitől kezdve, technikailag magasabb színvonalon álló előadások szervezéséig, — olyan terület ez, amelyen újítóink, újító köreink jelentős munkát végezhetnek. Mindezeknek a fel­adatoknak a megvalósításához jól átgondolt tervszerű munkára van szükség. Az Újító Kongresszus határozatait meg kell valósí­tani, elsősorban az üzemi feladat­tervek kidolgozá­sát, az üzem tervével kapcsolatos kérdések felveté­sét és alapos áttanulmányozását, a legszélesebb dolgozó tömegek kezdeményezésének támogatását kell egész újítómunkánk alapjává tenni. Az olyan újítókor, amely elzárkózik az üzem életétől és a feltaláló elefántcsont­ tornyába vonul vissza, hogy a technikai problémák szűk és kizárólag egyéni megoldást igénylő módszerét alkalmazza, nem ké­pes megfelelni az ötéves terv megvalósításában reája háruló feladatoknak. Az újítókörök munkája az egész üzem együttes teremtő és alkotó munkájának szerves része. És az üzem munkájának erre a fontos részére nagy figyelmet kell fordítania az üzem műszaki vezeté­sének éppúgy, mint az üzem szakszervezeti szer­veinek. Az üzemi pártbizottságok vezetése alatt az üzemi bizottságok minden eszközzel támogassák az újító körök munkáját, szélesítsék ki ezeknek a kö­röknek a kereteit, tegyék közérdeklődés tárgyává az újítók és észszerűsítők munkáját és javaslatait. A Szovjetúnió hős munkássága megmutatta azt az utat, amelyen haladva sikerrel megoldhatjuk a munka termelékenysége növelésének nagy felada­tait. Az újítók munkája a Szovjetúnió üzemeiben valóságos tömegmunka, amelyben egy-egy üzemben a dolgozók százai és ezrei vesznek részt, amikor az egész üzem munká­ját teszik vizsgálat tárgyává és az üzem egész mun­kásságának bevonásával hadjáratot indítanak az üzem rejtett tartalékainak feltárására. Egy-egy ilyen üzemen vagy iparágon belüli akció olyan je­lentős tartalékokat hoz felszínre, amelyek gyor­sabbá, olcsóbbá és jobbá teszik a termelést és je­lentősen előmozdítják a munka termelékenységé­nek a növelését. Ennek a nagy munkának már a kezdete is jelentős siikereket hozott országunkban. Utalhatunk itt azokra a nagy megtakarításokra, amelyeket újító­ink munkája adott a hároméves terv folyamán. Utalhatunk itt azokra a javaslatokra, amelyeknek megvalósítása egy-egy üzemben jelentős megtaka­rítást eredményez. Utalhatunk itt találmányokra, amelyeket egyszerű magyar munkások alkottak meg, mint például a Szemán-féle réselőgép, és amelynek alkalmazását most­ iparunkban általá­nossá tesszük. Utalhatunk itt azokra az eredmé­nyekre, amelyeket a munka termelékenysége növe­lése terén a magyar munkásság elért és amelyeket most az ötéves terv első évének szentelt felajánlá­saiban még magasabb színvonalon tűz ki maga elé harci feladatként. Gazdag és termékeny talaj az, amelyen újítóink az ötéves terv megvalósításának munkájában részt vesznek. A dolgozó százezrek szocialista versenymozgalma adja meg az erőt és lendületet újítóink munkájának. Az újítók munká­jának szilárd bázist biztosít az, hogy Pártunk, dolgozó népünk bölcs vezére és tanítója, Rákosi elvtárs nagy figyelmet szentel újítóink és észsze­­rűsítőink munkájának. Megfelelni az előttünk álló feladatoknak és a munka termelékenységének nö­veléséért folytatott harc élvonalába állani: ez újí­tóink kötelessége az ötéves tervért folyó harcban. 2

Next