Újítók Lapja, 1950 (2. évfolyam, 1-23. szám)
1950-01-15 / 1. szám
Első és lefontosabb feladatunk ezen a téren a Sztahanov-mozgalom segítségére sietni és a Sztahanovmozgalom általkitermelt új munkamódszereket hasznosítani és alkalmazni a lehető legszélesebb területen. Aminthogy a Bortkievics—Bikov-féle módra köszörült vágókések széles körben alkalmazhatók és Pozsonyi Zoltán gyors falazási módszere általánosságban alkalmazható, úgy más területeken is újítások és észszerűsítések segítségével jelentősen előrevihetjük a magyar Sztahanov-mozgalmat. Újítóinknak nagy figyelmet kell fordítani a szabványosítás kérdésére, amely nemcsak a takarékosságnak jelentős forrása, hanem egyben megkönynyíti és előresegíti a munka termelékenységének fokozását. Az alkatrészek kicserélhetőségének biztosításával, a gyári profil kialakításának megkönynyítésével jelentősen fokozhatjuk a munka termelékenységét-Jelentős feladatok állanak az újítók előtt a takarékosságért folyó harc terén is. A nyersanyaggal való takarékos gazdálkodás jelentős tartalékokat mozgósíthat népgazdaságunk egész területén, ha az újítók és észszerűsítők alapos munkát végeznek ezen a területen. A tapasztalat azt mutatja, hogy látszólag jelentéktelen észszerűsítési javaslatok, a munka észszerű szervezésére irányuló, ilyen vagy olyan részletjavaslat is jelentékeny eredményeket hoz. Számos olyan terület nyílik meg a figyelmes újító és észszerűsítő előtt minden üzemben, amelyen minden különösebb beruházás nélkül is nagy megtakarítást, a munka termelékenységének jelentős fokozását lehet elérni. Az újítók előtt áll a termelés műszaki fejlesztésének hatalmas perspektívája. A műszaki fejlesztés legfontosabb láncszeme a gépesítés, amelynek fontosságára Sztálin elvtárs nyomatékosan rámutatott és amelyről az ötéves tervtörvény azt mondja: ,,Meg kell szervezni a nehéz és az egészségre ártalmas munkafolyamatok messzemenő gépesítését, hogy a munkások a munka javarészét kézierő helyett gépi erővel végezhessék.“ Az ötéves terv folyamán a gépesítés nagy méreteket ölt a bányászatban, kohászatban és építőiparban. Beláthatatlan lehetőségeket tár felújítóink számára a gépesítés általában, különösen pedig az apró gépesítés, vagyis olyan berendezések és szerkezetek létesítése, amelyek, ha nem is teszik feleslegessé a kézi munkát, de jelentős méretekben megkönnyítik azt. Mindezek a feladatok szorosan egybekapcsolódnak a dolgozók szakképzettsége emelésének hatalmas munkájával és ezen a területen is jelentős feladatok várnak az újítókra. A technikai tudás terjesztése az üzemeken belül, a tanulás előmozdítása, új munkamódszerek ismertetése, a tapasztalatcsere egyszerű eszközeitől kezdve, technikailag magasabb színvonalon álló előadások szervezéséig, — olyan terület ez, amelyen újítóink, újító köreink jelentős munkát végezhetnek. Mindezeknek a feladatoknak a megvalósításához jól átgondolt tervszerű munkára van szükség. Az Újító Kongresszus határozatait meg kell valósítani, elsősorban az üzemi feladattervek kidolgozását, az üzem tervével kapcsolatos kérdések felvetését és alapos áttanulmányozását, a legszélesebb dolgozó tömegek kezdeményezésének támogatását kell egész újítómunkánk alapjává tenni. Az olyan újítókor, amely elzárkózik az üzem életétől és a feltaláló elefántcsont tornyába vonul vissza, hogy a technikai problémák szűk és kizárólag egyéni megoldást igénylő módszerét alkalmazza, nem képes megfelelni az ötéves terv megvalósításában reája háruló feladatoknak. Az újítókörök munkája az egész üzem együttes teremtő és alkotó munkájának szerves része. És az üzem munkájának erre a fontos részére nagy figyelmet kell fordítania az üzem műszaki vezetésének éppúgy, mint az üzem szakszervezeti szerveinek. Az üzemi pártbizottságok vezetése alatt az üzemi bizottságok minden eszközzel támogassák az újító körök munkáját, szélesítsék ki ezeknek a köröknek a kereteit, tegyék közérdeklődés tárgyává az újítók és észszerűsítők munkáját és javaslatait. A Szovjetúnió hős munkássága megmutatta azt az utat, amelyen haladva sikerrel megoldhatjuk a munka termelékenysége növelésének nagy feladatait. Az újítók munkája a Szovjetúnió üzemeiben valóságos tömegmunka, amelyben egy-egy üzemben a dolgozók százai és ezrei vesznek részt, amikor az egész üzem munkáját teszik vizsgálat tárgyává és az üzem egész munkásságának bevonásával hadjáratot indítanak az üzem rejtett tartalékainak feltárására. Egy-egy ilyen üzemen vagy iparágon belüli akció olyan jelentős tartalékokat hoz felszínre, amelyek gyorsabbá, olcsóbbá és jobbá teszik a termelést és jelentősen előmozdítják a munka termelékenységének a növelését. Ennek a nagy munkának már a kezdete is jelentős siikereket hozott országunkban. Utalhatunk itt azokra a nagy megtakarításokra, amelyeket újítóink munkája adott a hároméves terv folyamán. Utalhatunk itt azokra a javaslatokra, amelyeknek megvalósítása egy-egy üzemben jelentős megtakarítást eredményez. Utalhatunk itt találmányokra, amelyeket egyszerű magyar munkások alkottak meg, mint például a Szemán-féle réselőgép, és amelynek alkalmazását most iparunkban általánossá tesszük. Utalhatunk itt azokra az eredményekre, amelyeket a munka termelékenysége növelése terén a magyar munkásság elért és amelyeket most az ötéves terv első évének szentelt felajánlásaiban még magasabb színvonalon tűz ki maga elé harci feladatként. Gazdag és termékeny talaj az, amelyen újítóink az ötéves terv megvalósításának munkájában részt vesznek. A dolgozó százezrek szocialista versenymozgalma adja meg az erőt és lendületet újítóink munkájának. Az újítók munkájának szilárd bázist biztosít az, hogy Pártunk, dolgozó népünk bölcs vezére és tanítója, Rákosi elvtárs nagy figyelmet szentel újítóink és észszerűsítőink munkájának. Megfelelni az előttünk álló feladatoknak és a munka termelékenységének növeléséért folytatott harc élvonalába állani: ez újítóink kötelessége az ötéves tervért folyó harcban. 2